NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenség
A szövegalkotás, a fogalmazás tanításának elmaradását és az élőbeszéd szerepének csökkenését kevésbé feltűnő jelenségek is kísérik. Ilyen következmény többek között a jóhangzás követelményének figyelmen kívül hagyása. Nem kell feltétlenül hangosan megszólalnia egy szövegnek ahhoz, hogy az érzékenyebb belső hallású olvasó észrevegye ezeket a fogalmazási ügyetlenségeket.
Furcsa hatást kelt, ha egy prózai szövegben vagy egy vezércikkben, értekezésben ritmikus, sőt rímes sorokkal találkozunk – véletlenszerűen és indokolatlanul. Még zavaróbbak a figyelmetlenségből eredő, a kiejtésben is nehézséget okozó nyelvtörő hangzótalálkozások és -torlódások.
• Kitértek erre a témára is, azaz az atomtámadás lehetőségére.
• Ő volt az, saját maga, azaz az az ember, aki a bajt okozta.
Ilyenkor azaz kötőszavunkat más szóval (vagyis, tehát) cserélhetjük fel, vagy átszerkeszthetjük a mondatot.
• Ami a mi szerepünket illeti…
Bár megfelelő szünettel és hangsúllyal javítható a hangzás, érdemes eleve másként fogalmaznunk, például:
a mi szerepünket illetően / a mi szerepünkről szólva
• Ki-ki kiveheti a részét a munkából – kedve szerint.
Ilyenkor jó megoldás lehet akár a szórendi átcsoportosítás, akár a szócsere:
Ki-ki kedve szerint veheti ki a részét a munkából.
Mindannyian kivehetik részüket a munkából, kedvük szerint.
(folytatása következik)
Előző részek:
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)