NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (46) A HANGZÓ NYELV. Hanglejtés
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor, Szilaj Csikó
- 2019. aug. 15.
- 2 perc olvasás

Nem véletlen, hogy a beszéd dallamának megnevezésére a hanglejtés szót használjuk, mert a magyar mondat általában tényleg lejt. Az ereszkedést megelőzheti valami, kezdődhet a lejtés többször újra, ereszkedhet a mondat fokozatosan vagy hirtelen, de az irány – néhány kivétellel – mindig ez.
A felkiáltó, óhajtó, sőt a kérdőszavas kérdő mondat is ereszkedő dallamú, akárcsak a kijelentő mondat, legfeljebb erősségben, magasságkülönbségben, fokozatosságban térnek el.
Hibás kérdő hanghordozások
Téves az a tanítói útmutatás, miszerint „a kérdő mondat végén fölvisszük a hangot”. Ez csupán az egyszavas kérdésekre igaz valamelyest, bár még itt is bekövetkezik egy kis visszasiklás az utolsó szótagok végén.
(...)
(folytatása következik)
Előző részek:
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)