A TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉS HONLAPJA
Kultúra
Feltöltés: 2018. június 3., do
BUVÁRI MÁRTA
Egy gondolkodó regény
Varga Domokos György Abó és Robó c. művéről
Az író egy emberszabású robot készítése ürügyén elmélkedik az első személyű főszereplő nevében Istenről, a teremtésről, az ember lényegéről, a nemzedéki különbségekről, a nevelésről, egymás elfogadásáról és sok mindenről, még a kvantumelméletről is. Visszatérő gondolat: annak semmi értelme, hogy ne legyen értelme… Vagyis mindennek értelme kell hogy legyen.
A szerző hangsúlyozza, hogy a könyv regény. Ezzel arra akar figyelmeztetni, hogy a főszereplőnek nemcsak a neve más, hanem a körülményei sem ugyanolyanok, mint az övéi, talán az életszerűség kedvéért beleszőtt epizódok sem pontosan úgy történtek meg, de aki személyesen ismeri őt, Dombit, olvasás közben végig előtte lebeg alakja, hallja a hangját. A kerettörténet kétségtelenül költött. Másfelől az egyszálú cselekmény kevés volna egy tolsztoji méretű regényhez. A meghatározáshoz legalább annyit hozzá kell tenni, hogy filozofikus regény. A gondolati elem sokkal több benne, mint a történés. Ezek teszik értékessé.
Nyelvezete szabatos, gördülékeny. A súlyos gondolatok egyszerűen fogalmazódnak meg.
A könyv, bár témája utópisztikus, a jelenben játszódik. (Itt van értelme annak a borzasztó divatszónak, hogy „valós idejű”, mert nem „egyszer volt, hol nem volt”, nem időn, téren kívüli, mint az utópiák általában, hanem minden, ami le van írva benne, megtörtént vagy megtörténhet ma, kivéve a kerettörténetet.)
Mintegy mellékesen utalás történik közelmúltbeli eseményekre, így a Word Trade Center leomlásának gyanús mozzanataira, a vörösiszap-per botrányos felmentő ítéletére. Bevallottan nem mellékesen beleszövődik a cselekménybe a 2006-os hazugságkormányzás és rendőrterror ellen lázadó fiatalok pere, az értük való kiállás. Budaházyék nem terroristák, hanem hazafiak, szabadságharcosok. Akár az ’56-os pesti srácok. Szóba kerül a homoszexuálisok házasságra való joga is. Robó a világhálóról összeszedett hatalmas tudásából levonja a következtetést: „Az élet logika, de nem matematika. Az egész több, mint a részek összege: ez az élet. Az egész kevesebb, mint a részek összege: ez a halál…” A szélsőséges liberalizmus ítélete ez: „A szabadság logika, de nem matematika…. Kevesek sok szabadsága sokak kevés szabadsága…” Megszégyenül az őrjöngő antifasiszta is.
Arról nem győz meg a könyv, miért lenne jó az emberiségnek, ha az összetéveszthetőségig emberszabású és sokszorosítható robotokat hoznának létre. Erről írók, filmesek már sokat fantáziáltak, többnyire elrettentő módon. Remélem, nem fog megvalósulni. De nem ez a lényeg, ez csak ürügy.
Varga Domokos György elsősorban gondolkodó. Mégpedig nagyon körültekintő, igazságkereső és bátor gondolkodó. Darázsfészekbe nyúlt már A törzsi háború természetrajza című könyvével és az Egyetlen történet című allegorikus regényével is. Az előbbit félremagyarázták, az utóbbit agyonhallgatták. Megérdemli, hogy a legnagyobb gondolkodó íróink közé sorolják, Hamvas Béla, Bibó István mellé.
Buvári Márta
(Varga Domokos György: Abó és Robó. Püski Kiadó, 2017, regény, 576 oldal, A5, keménytáblás, 4990 Ft.)
Buvári Márta: nyelvész, fordító, a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány egyik létrehozója. A nyelvmuveles.hu oldal szerkesztője, a Szilaj Csikó munkatársa.
A könyv kiadását
a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.