NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások
A személyes névmásokat a magyarban általában nem tesszük ki, csak akkor, ha nyomatékosítani akarjuk a személyt; a személyrag ugyanis pontosan kifejezi a cselekvő számát és személyét. Különösen saját magunkat nem illik így előtérbe állítani: • Én azt gondolom… Szerényebb így: Úgy gondolom… Azt hiszem…
Indokolt kitenni a névmást szembeállításkor, például: Mi nem megyünk, de ti mehettek.
Birtokszó elé is fölösleges kitenni a személyes névmást, mert a birtokszót is személyragozzuk. A Miatyánk imádság így volna magyaros: Atyánk, … szenteltessék meg a neved…
A téged névmást sem kell kitenni, hangsúlyos helyzet kivételével, mert benne van a ragban. Ezért lehet egyetlen szó nálunk, ami más nyelvekben három: szeretlek.
(...)
(folytatása következik)
Előző részek:
18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)
