Kenyérmorzsa (Gavallér János verse)
- Gavallér János, Szilaj Csikó
- 2019. júl. 3.
- 1 perc olvasás
Nem emlékszik már senki,
tegnap, vagy tegnapelőtt
esett, vagy a nap sütött,
reménykedett mindenki.
...
Létmorzsa szárad az asztalon,
maradékfoszlány.
Életreményt seper a jövő
az asztal alá.
...
Ami megmarad belőlem,
valaha kovász lehetett.
S mint szemetet az emésztő
elnyel a rohanó idő.
...
Nem dagad finom holnap
a sutban,
műanyag amőbázik,
burjánzik.
Gavallér János
Kenyérmorzsa
Nem emlékszik már senki,
tegnap, vagy tegnapelőtt
esett, vagy a nap sütött,
reménykedett mindenki.
Létmorzsa szárad az asztalon,
maradékfoszlány.
Életreményt seper a jövő
az asztal alá.
Ami megmarad belőlem,
valaha kovász lehetett.
S mint szemetet az emésztő
elnyel a rohanó idő.
Nem dagad finom holnap
a sutban,
műanyag amőbázik,
burjánzik.
Életlélek maradéka
az éltető kenyérmorzsa,
ami volt, s ami lehetett volna,
szétmorzsálódott a remény.
2019.07.03.
