NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (45) A HANGZÓ NYELV. Mássalhangzók

Egy kényes hang: a h

Terjed a h hang elhagyása: szó és szótag elején, szóelemek határán:

• A várató időjárás, megbiszató [megbízható] ember; nem készítető el; nagyon anyagul [hanyagul] végzi a munkáját.

Egy híradó így tájékoztat:

• Ez történt a kínai hivatalo sírügynökség szerint.

Természetesen nem sírügynökségről, hanem a kínai hivatalos hírügynökségről van szó.

Ezzel szemben egyre többször hangoztatják a h-t szóvégen és szótagzáró helyzetben, ahol hagyományosan néma volt a h. Ilyen szavak a méh, cseh, düh, pléh. Ezek úgy is toldalékolódtak, mintha nem volna ott mássalhangzó: dühvel, csehvel, pléhvel, méhvel. Az utóbbi időben gyakran hallani például a méhnyakrákról. Kiejtése többnyire szájpadközépi h-val történik: méchnyakrák. Hagyományo­san ményakrák lenne az ejtése, miként az éhgyomor (hagyományos) ejtése égyomor.

Egyes (elvonással keletkezett) szavakban, mint doh, moh, keh, valamint idegen eredetű szavakban, mint potroh, allah, sah azonban az a szokványos, hogy hangoztatjuk, kiejtjük a h-t, mégpedig kemé­nyebben, mert szó végén vagy más mássalhangzó mellett nem is tud a lágy, gégében képzett h megvalósulni. (Ebben nincs semmi különös, a képzési helyzethez, hangkörnyezethez igazodó ejtésválto­zatok más hangoknál is előfordulnak.)

(...)

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)

20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő (a, az)

21) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Névmások

22) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Hogy

23) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Csak egy betű?

24) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Egyéb tévesen használt szavak; A szavak „használati utasítása"

25) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Szólástévesztés

26) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Kötőhangok

27) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Zavarba ejtő alakok

28) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Rendellenes alakok

29) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Lehetne, de nincs

30) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Idegen szavak

31) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Magyarítás

32) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Bevezetés

33) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Stílustörés, lazaság a médiában

34) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Durvaság

35) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Becézés, "édinyelv"

36) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Körülményesség, szószaporítás

37) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Divatkifejezések

38) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Nevezzük nevén!

39) RÉTEGEK, STÍLUSOK. A szaknyelvek elkülönülése

40) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Rettegés a szóismétléstől

41) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Táji jelenségek

42) RÉTEGEK, STÍLUSOK. Fogalmazási ügyetlenségek

43) A HANGZÓ NYELV. Lassítsunk!

44) A HANGZÓ NYELV. Magánhangzók