Adventi áhítat

Hull az hó az égből a fekete kékből fehér álom-párna csipkés, hideg jégből.

...

Dől a hó az égből vaksi, fehér légből, éjsötét gondot sző hófehér lepelből.

...

Száll, kering, szelek szárnyán lebben, kisgyermek vacog a dermesztő hidegben.

.....................................................................

.....................................................................

......................................................................

---

Mayer Gábor

Adventi áhítat

Hull az hó az égből a fekete kékből fehér álom-párna csipkés, hideg jégből.

Dől a hó az égből vaksi, fehér légből, éjsötét gondot sző hófehér lepelből.

Száll, kering, szelek szárnyán lebben, kisgyermek vacog a dermesztő hidegben.

Csengő gyereklárma hasít dunnás tájba, karácsonyi álom telepszik a fákra.

Mesekönyv kuckóból kinyúló tekintet varázs, puha lepel melegén merenghet.

Ropog a fa, ég a tűz, a szoba kellemes meleg, táncolnak, forognak, összehajolnak a kis tűzgyerekek, lángocskák, lengék, pajkosak, nyelvesek – színes világ. Odakünn sötét van és hideg.

Száll, kering a hó hideg szél építi, ázott hátú gallér mögé beteríti.

Reccsen a fa, roppan a gerinc, a tér nedves és hideg, topognak, forognak, egybekuporodnak az árva emberek. Mind fogatlan, sánta, kóchajú, beteg – szürke szagok. Bitang bitangnak támasza lehet?

Hull, hull, csak hull a hó az égből, nincs tenyérnyi mennyhely a jeges, hideg téltől - régi emlék hátán, álmok színes szárnyán Jézuska jő.

Festéke folyt, ázott papír fagyott gyermekkézből.

(1999)