Liberális jogvédők állnak harcban a demokráciával
- Magyar Nemzet
- 2020. jan. 14.
- 2 perc olvasás
VÉGET VETNE A KORMÁNY A SOROS ÁLTAL TÁMOGATOTT CIVILEK ZSAROLÁSÁNAK.
Stratégiai perekkel és a szakmai-társadalmi csoportok módszeres érzékenyítésével gyakoroltak jelentős nyomást az államra a Brüsszel és Soros György által támogatott jogvédő szervezetek az elmúlt évtizedben. Tevékenységüknek olyan eredményei vannak, mint a Gyöngyöspatát lehetetlen helyzetbe hozó ítélet vagy a kényelmetlenségükre hivatkozó bűnözők kártalanítására kifizetett tízmilliárd forint. A Magyar Nemzet elemzéséből kiderül, hogyan használták ki a jogot a demokrácia ellen és próbálták maguk mellé állítani a közvéleményt.
Hasonlóan a börtönbizniszhez vagy a migráció támogatásához, a nagy port kavart gyöngyöspatai ügyben is (hatvanhárom cigány fiatalnak ítélt meg százmillió forintot a bíróság kártérítés címén, amiért a helyi iskolában elkülönítve oktatták őket) főszerepet játszottak azok a liberális jogvédők, akik Brüsszel és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának anyagi támogatásával igyekeznek szélsőséges társadalmi vízióikat ráerőszakolni Magyarországra. Céljaik eléréséhez a két fő eszközük a perlési politizálás és a szakmai-társadalmi befolyásolás.
A perlési politizálás stratégiai perek indítását, azaz gondosan kiválasztott ügyek bíróságra vitelét jelenti, annak reményében, hogy az ítéletek, illetve azok súlya kikényszeríti majd a kezdeményezők által óhajtott változásokat.
Ezért is fordulhatott elő például az, hogy 2015 márciusa és 2016 februárja között csaknem kilencezer, a magyarországi börtönviszonyokkal összefüggő beadvány landolt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).
A strasbourgi törvényszék ezek közül 99-et döntött el a szűk egy év leforgása alatt, és ezekben összesen több mint másfél millió euró, azaz csaknem félmilliárd forint kártalanítást ítélt meg, amivel arra kényszerítette a magyar államot, hogy megváltoztassa a büntetés-végrehajtási törvényt. A jogszabály-módosítás után a börtönbiznisz nem ért véget, csak „hazaköltöztek” az eljárások, a bűnözőknek kifizetett összeg pedig mára tízmilliárd forint körül lehet.
A kártalanítási eljárásokkal néhány, végeredményben a magyar adófizetők pénzén nyerészkedő ügyvéd is jól járt, amennyiben sikerdíjat vagy jutalékot számolt fel. A perek igazi céljáról viszont a Helsinki Bizottság 2016-os, a börtönzsúfoltság enyhítésére összeállított javaslatcsomagja árulkodik. (...)
Kapcsolódó írásaink:
