„A magyar társadalom nem ilyen aljas” – Osztie plébános a Niedermüller-mondatról
„Gyűlöletkampány, keresztényüldözés, hazaárulás, erőszak…” – Osztie Zoltán plébános reakciója Niedermüller Péter botrányos kijelentéseire. A Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosát, Osztie Zoltánt kérdeztük, mi a véleménye Niedmüller Péter nagy vihart kavart kijelentéseiről:
„Gyűlöletkampány, gyűlöletbeszéd, keresztényüldözés, hazaárulás, hazugság, erőszak… Mindezek a bűnök terhelik a balliberális oldal képviselőit és stílusukat. Ennek a klasszikus példái között szerepel ennek az úrnak az állítása, a gyűlöletbeszéd egy egészen kiemelkedő példája. De nem is ez a baj, mert gondolkodhatnak így emberek. A baj az, hogy az illető közszereplő, aki meghatározza a társadalom légkörét” – mondta a plébános.
Szerinte „egy stratégia mentén történnek az események. Az ehhez hasonló esetek sorra fordulnak elő mostanában. Az Index egyik állítása, amely Miron Zuckerman tudományos szociológiai felmérése szerint állítja, hogy a vallásosok IQ-ja alacsonyabb, mint az ateistáké. A HVG januári, szintén kutatásokra hivatkozó állítása, amely szerint az egyházak veszélyt jelentenek az országra, vagy éppen ugyancsak a hetedik kerületi polgármester által megosztott tábla, „Vigyázat, katolikus iskola!” mondattal. Ezek tények. Mi nem gyűlölködünk, mi nem vádaskodunk. Mi a tényekre, a történésekre alapozunk, mert nekünk számítanak a tények és a történések. Ennek megfelelően vonjuk le a következtetéseket. Mi nem akarjuk az ő vesztüket, gondolkodjanak, ahogy akarnak, de közszereplőkként nem szerepelhetnek. A magyar társadalom nem ilyen aljas.”
Osztie Zoltán hozzáteszi: „a magyar társadalom egy emelkedett, komoly, elkötelezett, intelligens nemzet. Ők nem tartoznak ilyen módon közénk, a magatartásukkal kizárták magukat ebből a közösségből. Kérdésem, hogy a társadalom rendje, boldogulása, vagy az emberi kapcsolatok fönntarthatóak-e ezekkel a magatartásformákkal? Azért fontos kérdés ez, mert nem pártpolitikáról, nem keresztényüldöző-mániáról van szó, már az egész társadalmat érinti ez a kérdés. Nem érdekes, hogy pártok, papok, vagy egyháziak. Nem érdekes, fehérek vagy feketék, nők vagy férfiak. Olyan dimenziókat öltött ezen bűnök jelenléte, ami mára össztársadalmi kérdéssé vált. És azért sem kérnek bocsánatot, mert tényleg így gondolják.”
...
