Az adókedvezmény hatásai
- Hozz Világra Még Egy Magyart
- 2020. febr. 3.
- 2 perc olvasás
Orbán Viktor miniszterelnök a 2020 január 9-i kormányinfón kijelentette, hogy a személyi jövedelemadó-mentességet a kormány ki akarja terjeszteni a háromgyermekes anyákra is.
Hogy ez a kétség kívül jól hangzó esetleges intézkedés javítja majd, vagy pedig nem a magyarországi gyermekvállalási kedvet, azt sokan elemzik a kijelentés óta. Lehetséges, hogy ahelyett, hogy pozitív irányba fordítaná, inkább csökkentheti születések számát. Alább Tóth I. Jánosnak, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia tanszék docensének gondolatai a témáról, aki saját kutatásairól a következőképpen vall:
“Jelenleg a fenntartható népesség kérdésével foglalkozom. A demográfiai folyamatok, amelyeket mindannyian formálunk és elszenvedünk, emberi léptékkel mérve lassúak, és különösen lassan változnak. Mindamellett meggyőződésem, hogy a fenntartható népesség megteremtése, úgy globális, mint lokális szinten a fenntartható fejlődés és egyben századunk meghatározó kérdése.”
(...)
Sajnos a háromgyerekes nők adómentességének van egy járulékos jellegű negatív demográfiai hatása a három- és többgyermekes anyák újabb gyerekvállalásra. Ezek a nők nyilvánvalóan nagyobb jövedelemre tesznek szert, ha dolgoznak és megkapják az adómentes jövedelmüket, mint ha vállalnak még egy gyereket, és csak GYED-et, illetve GYES-t kapnak.
(...)
Egy alternatív javaslat
Egy apró módosítással javítható az intézkedés hatékonysága. Megfontolásra ajánlom azt a lehetőséget, hogy az első gyermek után az anya 20%-os, a második gyermek után 30%-os, a harmadik gyermek után 50%-os, a negyedik gyermek után pedig 100%-os adókedvezményt kapjon. (Természetesen ezek csak ad hoc arányszámok, amelynek az értékét a költségvetés teherbíró képessége és a natalista szempontok is módosíthatják)
Ebben az esetben nemcsak a kétgyerekesek, hanem a gyerektelenek, az egy- és a háromgyerekesek is közvetlenül arra lennének ösztönözve, hogy vállaljanak még egy gyereket. E javaslat alapján a közvetlen pronatalista ösztönzésben részesülő termékeny korú nők száma félmillióról kétmillióra növekedne, miközben az antinatalista hatásban részesülő termékeny korú nők száma kétszázezerről hetvenezerre csökkenne.
