Veszélyeztetett nemzetbiztonság
(...) A múlt évben jelentést kért a belbiztonságért felelős főigazgatóságtól (DGSI), magyarul a francia elhárítástól a no-go zónákról. Nem meglepő módon ez a jelentés is a sajtónál landolt. A kiszivárogtatott dokumentum szerint 2019-ben mintegy százötven kerület, városrész van Franciaországban, ahol a radikális iszlám csoportok átvették az irányítást.
A nagyvárosok – Párizs, Lyon, Marseille – mellett főleg az északi régió városaira jellemző ez a jelenség. Az elhárítás kiemelte, hogy szélsőséges szalafista imámok hatása alatt álló muszlim csoportok uralják ezeket a területeket. Magyarul, radikális iszlamista csoportok százötven városban, városrészben átvették az irányítást, ott már az iszlám törvénykezés, a saría uralja az emberek mindennapi életét.
A francia állam már csak korlátozottan képes a demokrácia szabályai szerint érvényre juttatni a törvények paragrafusait. Ezekre a területekre a tűzoltók, mentők, rendőrjárőrök csak akkor hajlandók behatolni, intézkedni, ha erős rendőri, csendőri támogatást kapnak, különben nem látják biztosítva a saját testi épségüket sem.
Ezért nem véletlen, hogy ez a titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra került. Persze azért rögzítsük, hogy az elhárításnál is működési zavarokat jelez, ha az anyagai kiszivárognak. Nem szerencsés dolog ez, hiszen a szakmai munka színvonalát, a szervezet belső kohézióját is aláássa az ilyen történet. De az elmúlt évek során láttunk már hasonló eseteket Nyugat-Európában.
Elég, ha a német elhárítás szintén a radikális iszlamizmus terjedésével kapcsolatos anyagaira gondolunk. A németeknél még pikánsabbá tette a helyzetet, hogy az elhárítás vezetője, Hans-Georg Maassen maga is több alkalommal fordult a nyilvánossághoz.Aminek szükségszerűen az lett a vége, hogy felmentették a beosztásából. Ha a német és a francia elhárítás esetét megvizsgáljuk, akkor nem nehéz a párhuzamokat megtalálni. Egyik esetben sem egy sértett kolléga bosszúja vagy egy beépített ellenséges ügynök akciója volt a kiszivárogtatás.
Sokkal inkább egy segélykiáltás, a társadalom széles rétegeihez fordulás, a valós veszélyhelyzet feltárása a választók előtt. (...)
