Lassú halál (Gavallér János verse)
- Gavallér János, Szilaj Csikó
- 2020. márc. 21.
- 1 perc olvasás
Míg ti, azon a bizonyos mérce lécen túl
aláereszkedni képtelen gőgvárak hős
védnökeiként, javaitokban tobzódva
jogosultság bajnokvírusaként a jólét letéteményesének
képzelitek tudomány, vagy származás okán magatokat,
addig valakik vitték, viszik – az ember társaslény –
halált csivitelő tudat alatt, a terheket.
(...)
..............................................................................................
.............................................................................................
Gavallér János
Lassú halál
Míg ti, azon a bizonyos mérce lécen túl
aláereszkedni képtelen gőgvárak hős
védnökeiként, javaitokban tobzódva
jogosultság bajnokvírusaként a jólét letéteményesének
képzelitek tudomány, vagy származás okán magatokat,
addig valakik vitték, viszik – az ember társaslény –
halált csivitelő tudat alatt, a terheket.
Mások hátán járt, jár vérivó hitetek televénye.
S aztán miért? Miért az osztásszorzás,
a semmi közepén óbégató változás,
ha ti jogutódként okádhatjátok a feldolgozhatatlant?
Homályos tükör a mögöttetek álló tömeg,
sőt, egy járulékos áldozat: Az emberként élni még!
2020.03.21.
