Történelmi fordulópont? John Gray a világjárványról
John Nicolas Gray filozófus munkássága igen széles területet ölel fel, John Stuart Mill életművének kutatásától az önálló politikai művekig haladt. Gray, a London School of Economics and Political Science professzor emeritusa (...).
John Gray szerint a Covid-19 világjárvány nem egyszerűen egy egészségügyi válság, ennél komolyabb következményei lesznek az emberiségre: a járvány véget vet a globalizációs hullám tetőzésének. Írásának kiindulópontja, hogy a politikai és gazdasági színtéren egyaránt történelmi fordulatról van szó, nem csupán átmeneti életmódváltásról.
Ennek már most tapasztalható vagy a későbbiekben várható jelenségei a következők:
a gazdaság kevésbé lesz világszinten összekötve, az emberek és a javak szüntelen mobilitása lecsökken;
felosztottabb, részekre tagolt világban kell majd élnünk;
helyhez kötöttebb, de egyben virtuális tevékenységekben aktív életre kell készülnünk;
olyan életet kell kialakítanunk, amely nem függ a világpiac törvényeitől;
a megerősített határok újra a táj részévé válnak;
a kormányzatok célja nem lehet a rövid távú gazdasági növekedés;
egyfajta de-globalizáció következik, amelyet a nemzetállam cselekvésének előtérbe kerülése kísér.
Megállnak-e a lábukon a kormányzatok – teszi fel Gray a kérdést –, ha a vírus megfékezése és a gazdasági működés fenntartása között kell választaniuk? Véleménye szerint, bár az önellátó lokális közösségekhez már nem lehet visszatérni, a vírus a liberális kapitalizmus ellenfele. Egyes kormányzatok megbukhatnak, mások megerősödhetnek. A termelési elvek is átalakulhatnak: Gray arra is figyelmeztet, hogy ilyen helyzetben nem tartható, ha orvosi eszközöket túlnyomórészt egyetlen ország (legyen az Kína vagy másik ország) gyárt, és az az elképzelés, hogy a fejlett országokban a mezőgazdasági termelést félre lehet tenni a harmadik szektor további erősítése érdekében, immár teljes abszurditásnak tűnik.
(...)
