Alighanem szél lesz (Gavallér János verse)
- Gavallér János, Szilaj Csikó
- 2020. máj. 18.
- 1 perc olvasás

Alighanem szél lesz
Ahogy csattog az ostor
egyre cifrább cicomát,
maszkot nyúz arcára a kor,
szégyen álarc grimaszát:
Masszát gyárt a csodából,
csúszó-mászó félsz-férget;
jogszolgabohócot.
Kiűzetett a testből
a teremtő szeretet.
Gőgpáncél kofa-pofa
diktál feltételeket,
s haptákban a végtelen,
találkozik majd a sors,
– megkötözött kezek.
Csajkában gond, csend, kong, cseng:
Mert a parancs az parancs!
Menni kell, felkelt a nap.
Golyófogóknak holnap-
ragyogást osztogat a juss.
Munkából munkába tart,
és végül sírt ásni fut.
Ahogy csattog az ostor,
villámot szór a szikra,
és az ég alja mocsok-
pírban bújik a földbe:
Szégyelld magad soros nap,
vérkoszorús naplemente,
szélvihar lesz holnap.
2020.05.18.