Miért nem szólaltak meg az esztergomi bazilika harangjai – s mi lett a következménye? (Frissítve)
- Szilaj Csikó
- 2020. jún. 15.
- 1 perc olvasás
EZT A CIKKET AZ ESZTERGOMI BAZILIKA HONLAPJÁN LELT BEJEGYZÉS (HIRDETÉS) ALAPJÁN FRISSÍTETTÜK.
"A Trianoni megemlékezéshez a következő gondolatokat szeretném hozzáfűzni: A történelem viharát túlélő nemzet hasonlít egy balesetet szenvedett emberhez. A tragikus eset nyomot hagy a túlélőn: a trauma időnként jelentkezik. Az amputált végtagok hiányoznak, de a sebek lassan begyógyulnak, s már csak a maradandó hegek emlékeztetnek figyelmeztetőleg.
Az erő, életöröm és alkotási készség visszatér. Az élet gyümölcsözően megy tovább. De ha a sebhelyeket felszakítjuk, azok gennyesednek, fekély képződhet, és az ember beteggé válik. Az Esztergomi Bazilika két nemzet határán áll. A sebekre gondolva jún. 4.-én - a harangszó helyett - csendben imádkoztam a végtelen Isteni szeretetért, ami 'nem ismer határokat, mindent magához ölel'".
***
Kapcsolódó írások:
