Cser Ferenc: Illuminátusok 5. Egyenlőség – kommunizmus
Az egyenlőség jelszava az eredeti felfogásában, alapvetően a törvény előtti egyenlőséget jelentette, ahogy Petőfi is meghirdette ezt ismert versében: „Ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet”.
A nyugat-európai társadalmakban a született nemességnek más törvény járt, mint a birtokában lévő embereknek, ezért a törvény előtti egyenlőség ugyanolyan valóságos össztársadalmi igényt jelentett, mint a szabadság. Ugyancsak óriásiak voltak a társadalmi egyenlőtlenségek gazdasági téren. Míg az egyik ember a napi betevő falatjához sem jutott hozzá, miközben inaszakadtáig dolgoztatták, a másik ember semmittevésében is dőzsölt. Nem kell azon csodálkoznunk, hogy az egyenlőség igénye meghaladta a törvény előtti egyenlőségét, és gazdasági egyenlőséget is jelentett.
Nézzük meg most ennek az esélyeit. Létezhet-e teljes gazdasági egyenlőség ember és ember között?
Elképzelhető-e Petőfi-idézet soron következő mondata: „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”? Gyönyörű eszme, kétségtelenül az. Ugyan ez nem azt jelenti, hogy minden ember gazdaságilag egyenlő, hanem azt, hogy egyenlő joga van a gazdasági juttatásokhoz, de mégis, vajon megvalósítható-e ez az igény? Itt most ne foglalkozzunk azzal, hogy a bőség kosarába valakinek hordani is kell mindazt, amiből aztán mindenki egyaránt vehet, később azért majd erre is figyelmeznünk kell.
Mindenekelőtt az előző jelszót figyelembe véve azt kell mondanunk, hogy a teljes szabadság eszméje és a teljes egyenlőség eszméje már önmagukban is egymást kizáró fogalmak. A korlátozást nem ismerő szabadság azt jelenti, hogy az egyén korlátlanul hozzáférhet a javakhoz, ami kizárja azt, hogy erre mindenki képes legyen. A teljes gazdasági egyenlőség eszméjét meg az teszi azonnal átláthatóan értéktelenné, hogy egyik ember sem azonos a többivel, sem képességeit, sem tehetségét, sem akaratát, sem szándékait tekintve nem azonos a többivel. Pusztán kísérletképpen tételezzük fel, hogy mindezek nem számítanak és nézzük meg, hogy egy adott társadalmi bőség hogyan is oszolhat el a lakosság egyedei között. Létezhet-e az, hogy mindenkinek egyformán jut ebből a bőségből? (...)
Eddig megjelent részek:
