A BUDAHÁZY-ÜGY ÖRÖK TANULSÁGAI – A sikeres civilpolitika alapjai (Varga Domokos György sorozata) 11.
9. tanulság
EGYÜTT – DE KI-KI SZABADON
Emlékszünk még az első örök tanulságra? A TELJES IGAZSÁGOT CSAK MEGKÖZELÍTENI LEHET, ELÉRNI SOHASEM. Könyvünk befejezéséhez közeledvén megállapíthatom, hogy semmit nem halványult e tanulság érvényessége.
Nem fért bele ebbe a könyvbe még a tizenhét vádlott egyenkénti, személyesen átélt igazsága sem. De még a legfőbb támogatóké sem. Az például tudható, hogy Morvai Krisztina soha egyik vádlottat sem kérdezte vagy faggatta, hogy ténylegesen mit követett el. Tehát nem annyira az ő tetteik, mint inkább a saját érzései alapján döntötte el, hogy melléjük áll. Látta a hatalmi gépezetnek való kiszolgáltatottságukat, érezte, hogy jó szándékú, derék emberek, és – mint Budaházy György maga is így érezte és nyilatkozta – csakugyan megszerette őket.
Vele szemben pl. Gaudi-Nagy Tamás – ez szintén tudható – inkább a szabadságharcos felkelőket, ellenállókat tisztelte, becsülte bennük. Őt már jobban érdekelte, hogy ténylegesen mit követtek el, milyen kiváló hazafiakkal áll szemben, de ez csak még inkább arra sarkallta, hogy eget-földet megmozgasson a felmentésük, a kiszabadításuk érdekében. Vagy hogy legalább amiatt ne ítéljék el őket, amit el sem követtek, s legalább többet ne kapjanak, mint amennyire egy törvényes eszközökkel végrehajtott, tisztességes eljárás alapján, nyilvánvaló politikai elfogultság és bosszúállás nélkül elítélhetők.
A kétféle megfontolás, a kétféle igazságérzet, lám, kiválóan megfért egymás mellett. Sőt egymást erősíthette. Hiszen a döntéshozóknak is nyilvánvalóan különbözhettek a szempontjaik, igazságérzeteik.
Novák Katalinnál többet nyomtak a latban az emberiességi szempontok. Külön is választotta azoknak a Hunniás vádlottaknak az ügyét, akiknek a cselekményei a bíróság megítélése szerint is csekélyebb súlyúnak számítottak, és azokét, akiket súlyosabb vádakkal illettek, történetesen bűnszervezetben elkövetett terrorizmussal, illetőleg Csintalan megverésével. Nála tehát valószínűleg fel sem merült pl. az a szempont, hogy Budaházyék a gyurcsányi önkény ellenében léptek fel, a demokráciáért, a jogállamiságért fogtak szabadságharcba. Hiszen ha ez felmerült volna, akkor Budaházynak, a legfőbb szabadságharcosnak a kérvényét aligha sorolta volna hátra. Lehetett ez persze taktikai megfontolás is a döntéshozók részéről: több lépésben szoktatni a közvéleményt a „közveszélyesek” kiengedéséhez. Az viszont tény, hogy Novák Katalin soha, semmilyen formában nem hozta fel a vádlottak védelmében 2006 őszét. A kegyelmet tőle igazságszolgáltatás által meghurcolt emberek kapták, áttételesen pedig a kiszolgáltatottá vált családjaik, gyermekeik, nem pedig hazafiak, ellenállók, szabadságharcosok.
Mivel Budaházyék ügyében a nyilvánosságot, a közvéleményt alaposan megdolgozták és félrevezették, ezért válhatott igazán fontos kérdéssé, hogy a tömegembereket, a véleményformálókat és a döntéshozókat miként lehet leginkább megnyerni Budaházyék ügyének. A felettébb dörzsölt gyurcsányi vádhatóság alaposan megnehezítette az igazságok között eligazodni igyekvők dolgát. Csak azzal az egy, jogilag teljesen megalapozatlan húzással, hogy Csintalan megverésének ügyét az ügyészség és a bíróság beterelte a „terrorperbe”, az amúgy fizikai erőszaktól és személyi sérülésektől mentes „terrorcselekményeket” a köztudatban egyszeriben körbelengte a véres erőszak; az eleve és eredendően nem terrorcselekmény – a verés – pedig rögtön terrorszínezetet kapott. Az lett volna a csoda, ha a Hunnia-ügyben a közvélemény úgy istenigazából el tudott volna igazodni.
Éppen ezért tűnt a legjobb és legcélravezetőbb megoldásnak az, ha mint a kemény mag, illetőleg a Budaházy Bizottság tagjai, az igazság sokszínű, változatos húrjait pengetjük. Volt abban tudatosság, hogy a vádlottakat és családtagjaikat személyes közelségből, hétköznapi emberi mivoltukban mutassuk meg, de abban is, hogy 2006-ra, a gyurcsányi terrorra, a Hunniások szabadságharcára, az 1956-os vonatkozásokra nagy hangsúlyt fektessünk. Ám a legtöbbünk legnagyobb tudatossága talán mégis abban volt, hogy óvakodtunk megkötni egymás kezét, vagyis korlátok közé szorítani belső indíttatású, személyes igazságharcunkat. Ugyanis minden civilpolitikai szövetkezés életében eljönnek azok a pillanatok, amikor néhányan elkezdik szorgalmazni a közös álláspont kialakítását, rögzítését és követését. Bekövetkezett ez a BBI esetében is. Szerencsére többségben voltak közöttünk azok, akik idegenkedtek mind a „központosítástól”, mind pedig a szervezeti szabályozástól, „ügyvezetéstől”. Mint utólag kiderült, sokkal többet hozott „a konyhára” az, hogy bár igyekeztünk tekintettel lenni egymásra és tanulni egymástól, végeredményben mindenki szabadon, a saját meggyőződése szerint mondta „a magáét”.
Kitűnő lenyomata ennek az egyenkénti kiállásunkról rögzített filmsorozat, az alig párperces monológjainkkal. Igazságharcunk hajrájában, a köztársasági elnöki kegyelem kiverekedése, az ezzel kapcsolatos folyamodvány (petíció) minél többek általi aláírása érdekében álltunk ki a nyilvánosság elé, a szabadsagot.com világhálós oldal szerkesztőinek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom önkénteseinek szervezésében. Tizenvalahányan mondtuk el szabadon a magunkét, s habár mindannyiunk többé vagy kevésbé máshova fektette a hangsúlyt, ezzel nem kioltottuk vagy gyengítettük egymást, hanem ellenkezőleg. Megmaradt mondandónk személyessége és sokszínűsége, ezáltal pedig könnyebben lehetett elérni és meggyőzni a szintén eleve sokszínű hallgatóságot, a hétköznapi emberektől kezdve, a véleményformálókon át, a döntéshozókig. Nem szólva arról, hogy az ily módon való, témájában és formájában teljesen összehangolt, bár közös, de mégis egyedi kiállás kimondatlanul is azt üzente minden érdeklődő számára: ha ez a sokféle, nagyon különböző ember mind ugyanazt akarja, mindegyikük ki akarja szabadítani Budaházyékat, akkor az igazság csakugyan az ő oldalukon állhat, s tényleg alá kéne írni a köztársasági elnöknek szóló folyamodványt…
Mielőtt közzétenném személyes kiállásunk filmes elérhetőségét és az ott elhangzottak legfontosabb és legjellemzőbb részleteit (esetenként szinte a teljes monológot), el kell meséljek valamit.
Az egy dolog, hogy a teljes igazságból engem éppen mi ragadott meg leginkább. Feltételezem, hogy e könyv olvasói már eddig is többé-kevésbé képet nyertek erről. Meg az is kiderülhetett, hogy például a Hunnia mozgalom vezetőjét, a per fővádlottját mi mozgathatta. Az azonban úgy istenigazából még nem derülhetett ki, hogy a többi vádlottat mi indíthatta arra, hogy beszálljanak a mozgalomba. Vajon igazi hazafiak, igazi szabadságharcosok ők, akik tudatosan keltek a haza, a nemzet védelmére, vagy inkább csak sodródtak mint a „radikális szubkultúra” részei. Elvállaltak részfeladatokat azoktól, akikre felnéztek, anélkül, hogy saját maguknak különösebb elveik vagy távlatosabb céljaik lettek volna. Könyvünk befejezéséhez közeledvén nem bírtam ellenállni kíváncsiságomnak, vajon mi az igazság. Ha úgy tetszik: mi a teljes igazság. Igazi szabadságharcosok, igazi mai pesti srácok és lányok kimentésén fáradoztunk oly nagy eltökéltséggel, vagy esetleg olyanok is akadtak közöttük, akik valójában csak egy kis balhé kedvéért szálltak be...
Nos, a napokban nyomába eredtem annak a vádlottnak, aki szakmája szerint hentes. Munkája miatt éppen kevésbé ért rá, de azt a rövid időt jóízű, tartalmas, őszinte beszélgetéssel töltöttük. Ami azonban most igazán ide tartozik, az annyi, hogy bár ráment a házassága, s a fiával való kapcsolata is csak nehezen rendeződött, ráadásul egy beépített besugó miatt társai helyzetét is megnehezítette, utólag is csak azt tudja mondani: nem volt más választása, s abban a politikai helyzetben megint megtenné. Ugyanis mindig az járt a fejében, hogy ha nem lépnek fel Gyurcsányék ellen, akkor milyen világ lesz itt? Milyen világ vár az ő fiára?
Megöleltem.
Bár AZ IGAZSÁGHARC LEGFŐBB JUTALMA: ÖNMAGA – de így azért még inkább. Csakugyan igazi pesti srácok kiszabadításában segédkezhettem...
Kiállásunk Budaházy Györgyért és társaiért ‒ együtt, de szabadon
Személyes kiállásunk alábbi filmjein, mondandónk végén valamennyien teljesítettük azért a „kötelezőt” is: minden nézőnket a szabadsagot.com oldal meglátogatására és a petíció aláírására buzdítottuk. Egyöntetűen. A filmek jutubos és tiktokos csatornán egyaránt megjelentek.
Ágoston Balázs – újságíró
Magyarország alaptörvényének egyik legfontosabb hivatkozási pontja az 1956-os nemzeti felkelés és szabadságharc, amelynek hőseit példaképként tiszteljük, teljes joggal. Pedig ha szigorúan vesszük, akár azt is mondhatjuk, hogy az akkori, korabeli jogrend szerint sokuk köztörvényes bűncselekményt követett el. Mégis rehabilitálta őket a magyar állam, hiszen egy ország- és nemzetvesztő, törvénytelen és idegen érdekeket kiszolgáló hatalom ellen lázadtak fel. Nem tettek egyebet 2006-ban sem a magyarok. (…) Ha mindent el is követtek volna úgy, ahogy a vádiratban foglaltatik, már akkor is rég megbűnhődték volna. De ráadásul az egész ügyet (…) annyi kirívó jogsértés kíséri. (…) Egy lefoglalt számítógépen kevesebb adat volt annak lefoglalásakor, mint amikor bizonyítékként a vád letette az asztalra.
Budaházy Edda – Budaházy György testvére
Amikor gyerekek voltunk Gyurival, nagymamám sokat mesélt nekünk a család régi tagjairól, a XX. századi történelemről, a magyarság nagy tragédiáiról és eseményeiről, és azt hiszem, mi akkor szívtuk magunkba azt a fajta hazafiságot, ami a bátyámat, Gyurit is fűti. Európa tragédiája szerintem, hogy a leghazafiasabb embereit kriminalizálja, és börtönbe zárja, eljárást indít ellenük. Tudjuk jól, hogy ha a bátrak börtönben vannak, akkor nincs, aki megvédje a többieket. Budaházy György ügye nemcsak az ő ügye, hanem az egész nemzeté. És amíg őellene eljárás folyik, addig minden magyar szív börtönben van. Ezért mutassuk meg, hogy kiállunk Budaházy György és társai mellett.
2:31
Dr. Csókay András, nemzetközi hírű idegsebész
Legyetek a föld sója és a világ világossága. Ennek értelmében soha nem fogadható el az a gonoszság vagy igazságtalanság, ami ellen a legkisebbet is megtehettük volna. A 2006-os rendőrterror, ill. állami merénylet a magyar nép ellen abszolút ebbe a kategóriába tartozik. És akik ez ellen küzdöttek különböző vérmérsékletük szerint – nyilván egy 83 éves ember nem tud úgy küzdeni ez ellen, mint egy 40 éves, vagy akár egy fiatal – azok nem nevezhetők bűnözőknek, terroristáknak, és főképpen nem sújthatók börtönbüntetéssel, mert a tettük hazafias. Különösen, ha ebben még nem is történt semmiféle személyes sérülés. Ott megszűnt a jogállam, azon az október 23-án (…), és pont az állam vált terroristává és a tiltakozók lettek a hazafiak.
Földi László – biztonságpolitikai szakértő
Ha elkövettek bármit is, az nem élet elleni cselekmény volt, hogy 15 éven keresztül meghurcoljanak embereket, előzetes letartóztatásból letartóztatásba utalják őket, és egy utolsó elsőfokú ítélettel több mint másfél évtizedes büntetést akarjanak kiszabni. (…) ma az igazság sajnos politikai kategória lett.
Füssy Angéla ‒ újságíró
Több mint tíz éve követem ezt az egészen elképesztő eljárást. (…) Elég, hogy ha csak azt végiggondoljuk, hogy hány bíróság és hány bíró előtt járt már ez az ügy, és hogy abból talán kettő bíró nem volt, aki egyáltalán csak hasonlóképpen vélekedett volna egy-egy vádlottnak a cselekményét illetően. Én azt gondolom, hogy az igazságszolgáltatás, és főleg az igazság – nem lehet ennyire szubjektív. Én egy másfajta szemszögből is megpróbáltam megközelíteni a Hunnia-ügy vádlottjainak a kérdését, hogy vajon börtönben van-e a helyük. Több (…) terheltnek is ellátogattam a családjához az elmúlt hetekben (…) Arra voltam kíváncsi, hogy igaza van-e a vádhatóságnak, amikor azt mondja, hogy a társadalomra veszélyes emberekről beszélünk. Egyáltalán nem. A személyes benyomásom az, hogy ezek az emberek rendkívül jó emberek. Akik nemhogy veszélyesek volnának a társadalomra, hanem hozzátesznek ahhoz, hogy a világunk jobb legyen. (…) Azt hiszem, hogy Budaházy György nélkül és a Hunnia-ügy vádlottjai nélkül egyáltalán nem biztos, hogy olyan arányú győzelmet ért volna el a jobboldal, mint amekkora győzelmet elért. És könnyen meglehet, hogy Gyurcsányék még ma is itt ülnének a nyakunkon.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ‒ ügyvéd, jogvédő
Budaházy György és 9 vádlott-társa [2023] március 9-én áll a Fővárosi ítélőtábla elé, ahol kihirdetik a Budaházy–Hunnia ún. terrorperben – Gyurcsányi koncepciós eljárásban – hozandó másodfokú határozatot. Óriási súlyú ügy ez, a magyar igazságszolgáltatás egyik állatorvosi lova, amelyen keresztül tökéletesen érzékelhető, hogy még 14 év után sem képes sem a bűnüldözés, sem az igazságszolgáltatás olyan teljesítményre, amellyel a tisztességes eljárás elveit érvényesíthették volna ebben az ügyben. 2010 előtti időszakból származik ez az ügy, ahol Gyurcsányék a saját hatalmuk megmentése érdekében megalkották „a magyar terrorista” alakját. Mindezt koncepciós eljárásban ráhúzták Budaházy Györgyre és 16 társára. Olyan eszközökkel, amelyeket a jog kifejezetten tilt. Kényszervallatások, koholt bizonyítékok, és súlyos eljárási visszásságok, visszaélések tucatjai. Kényszerintézkedések hosszú éveit töltötték már a meghurcoltak ebben az eljárásban, harminc gyermek érintett, és összesen 117 évet szabott ki Ignácz György bíró tavaly [2022] márciusban Budaházy Györgyre és 16 társára. Heten dr. Novák Katalin köztársasági elnök asszonytól kegyelmet kaptak már tavaly decemberben. Ez a tíz ember most azonban ki kell álljon, meg kell védje megint igazságát, meg kell harcoljon az igazságért. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy ki kell állnunk és meg kell harcolnunk az igazunkért, egyenként és nemzetenként egyaránt. S azt is mondta, hogy ahol az emberek ereje elfogy, ott mindig kipótolja a kegyelem.
Hegedűs Loránt – református lelkész
Wass Albert mondja, hogy „a szabadság az, ha majd hazatérhetünk mindannyian”. A Hazatérés Temploma lelkészeként elengedhetetlen fontosságúnak tartom, hogy magyar hazafiakat ne fenyegessen börtönbüntetés, ahogyan a Hunnia-ügyben elítélt magyar honfitársainkat összesen 117 év börtönre ítélte a vérbírákat megszégyenítő szigorúságú és koncepciós eljárást idéző verdikt. Úgy vélem, hogy a szabadság fogalma maga – a közösség, a nép, a nemzet életében akkor teljesedhet ki, akkor válhat valóra, hogyha minden egyes honfitársunknak a szabadságáért küzdünk és a szabadságát biztosítani kívánjuk. A mi szabadságunk fokmérője gyakorlatilag abban áll, hogy Budaházy György, Szász Endre, Tián Csaba és a többiek mindenestül szabadnak tudhatják-e majd magukat, vagy pedig továbbra is ezt az elképesztő eljárást kell, hogy végigszenvedjék, és annak részeként, hogy elszakíttassanak szeretteiktől, családjaiktól. (…) Egyikünk sem lehet igazán szabad, amíg ők nem szabadok. Idézhetem Istenünk kijelentését, Pál apostol szavát: „Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság”. És valóban, Isten lelke hozhatja el, úgy vélem, a szabadságot a mi népünk számára, hogyha minden tisztességes, jó szándékú és jóakaratú magyar ember felemeli a szavát azon eljárással szemben, ami a nemzetünknek a továbbélése és életének a kibontakozása szempontjából elengedhetetlen fontosságú, hogy ez az eljárás maradéktalanul leállításra kerüljön, ill. ha ez nem történne meg, akkor felülvizsgálatra, és a kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnök asszony megadja.
Moys Zoltán – rendező, producer
Az igazság szabaddá tesz. Azok, akik 2002-ben az Erzsébet-hídon, vagy 2006-ban az utcákon egy aljas, hazug posztkommunista, liberál-bolsevik rendszer ellen, egy nemzetére rárontó rezsim ellen harcoltak, most mégis börtönben vannak, ill. 117 év börtön fenyegeti őket. Az igazságszolgáltatás csődje az, hogy azok, akik ránk rontottak, a magyar nemzetre, azok vigyorogva nézik bársonyszékekből ezeknek a hazafiaknak a kálváriáját. A Budaházy György és társai ellen folyó per egy koncepciós per, amely a legsötétebb kommunista vészkorszakot idézi. És ne felejtsük el, hogy az ellenségeink mindig összezárnak. Ők nem finnyásak, ha a közösségükről van szó. Tanulnunk kell tőlük, és nekünk is össze kell zárnunk. Lehet vitatkozni módszereken, eszközökön, akár szemléletmódokon, de egyet nem lehet csinálni itt a nemzeti oldalon – hogy cserbenhagyjuk, eláruljuk bajtársainkat, eláruljuk azokat, akik közös ügyünkért harcoltak.
Dr. Schiffer András – ügyvéd, volt ogy. képviselő
Budaházy György és társai most már hosszabb ideje vannak büntető eljárás alatt, mint az ebben az ügyben eddig legmagasabb kiszabott letöltendő szabadságvesztés. Ráadásul olyan cselekedetekre varrta rá a bíróság, illetőleg a vádhatóság, az ügyészség a terrorcselekményt, amelyek az elmúlt évek európai terrorcselekményeinek fényében egészen valószerűtlennek látszanak. Egészen vérlázító az, hogy miközben a 2006-os rendőrterrornak a fő felelősei elkerülték az igazságszolgáltatást, addig gyakorlatilag a 2006 őszi jogos tiltakozásokban résztvevőket sújtják ilyen büntetéssel.
Skrabski Fruzsina – újságíró, filmrendező
Mindig az erőszak ellen harcoltam, ezért készítettem filmet Biszku Béláról, a szovjet katonák nőkkel szembeni erőszakosságáról és a 2006-os rendőrterrorról. Ezért engem végtelenül felháborít – és ezért vagyok a Budaházy Bizottság tagja –, hogy azok az emberek, akik 2006-ban látták, hogy mi történik, őket ugyanúgy megviselte, hogy a barátaikat, ismerőseiket, teljesen ártatlan embereket összevertek, bántalmaztak az utcán, lelőttek, és akkor ezt folyamatosan tette az állam. És ilyenkor az ember valamit tenni akar, nem akarja, hogy az országa ilyen romokban heverjen, hogy a lakosság, az ő szabadsága korlátok közé szoruljon, hogy félnie kelljen a rendőröktől, az államtól; tehát akkor – hiába vagyok nő, hiába utálom az erőszakot –, akkor még bennem is egy iszonyatos düh volt, és legszívesebben én is valamit tenni akartam, tettem volna a rendőri és állami erőszak ellen. És utána, amikor mindez lezárult, kormányváltás volt… tudjuk, kik a bűnösök, kik az igazi bűnösök – Gyurcsány, Gergényi és a többiek –, és ott mosolyognak és ott vigyorognak, és élik mindennapjaikat, és azok az emberek, akik akkor megpróbáltak ez ellen tenni, őket fenyegetik börtönnel, és őket nevezik terroristáknak. Egyértelműen ebben a történetben a terrorista Gyurcsány Ferenc volt, az ő állami gépezete, az ő munkatársai, az akkori rendőri vezetés, őket kéne ezért elítélni. (…) Nagyon-nagyon küzdök azért, hogy a Budaházy-per áldozatai végre megszabaduljanak a folyamatos meghurcoltatástól, és végre szabadok legyenek ezek az emberek, hazamehessenek a családjukhoz, feleségükhöz, gyerekeikhez, normális életet éljenek. Úgyhogy én nagyon bízom a köztársasági elnök kegyelemben (…)
Sziva Balázs – a Romantikus Erőszak együttes frontembere
Budaházy György a közvélemény előtt, országosan a politikai szerepvállalása miatt lett ismert. Azonban nálam kicsit más a helyzet, hiszen nekem több mint húsz éve nagyon jó barátom. Részben nyilván a politika kapcsán találkoztunk, hiszen abban az időben a magyar revizionista mozgalmat működtette, és tartottunk egy jótékonysági koncertet azon a szórakozóhelyen, amit üzemeltetett. Ennek a bevételéből készültek azok az emlékezetes Nagy-Magyarország alakú autós matricák, ami akkoriban egy abszolút újdonságnak számított – ez 2002-ben történt. (…) Erdélyben is voltunk együtt egy nagyon komoly túrán, aminek semmi köze nem volt a politikához; vagy akár a legkisebb lányának a születése, amit fenn, a diósdi házában másnap ketten ünnepeltünk... Egy nagyon jó embert ismertem meg benne, egy tiszta szívű, becsületes, igaz magyar hazafit.
Varga Domokos György – író, újságíró kiállása
Révész Máriusz azt is elmondta, hogy nemcsak a rendőrség, hanem az ügyészség és a bíróság is csődöt mondott ebben a helyzetben. Tehát felfüggesztődött – ez is az ő szava –, felfüggesztődött a demokrácia. Felfüggesztődött a jogállam. Ha pedig felfüggesztődött a jogállam, tehát éppen nem működött a demokrácia, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy mindenki, aki azért harcolt, azért vitte a vásárra a bőrét, hogy ez a jogtalan, ez a demokrácia-ellenes állapot megszűnjék, az nem a demokratikus rendszert akarta felszámolni, nem is a jogállam ellen lépett fel, hanem az önkényeskedők ellen.
Vass István – '56-os szabadságharcos
Vass István vagyok. Egy ötvenhatos kölyökharcos. Azt is mondhatnám ebben a helyzetben, hogy egy ötvenhatos terrorista. (…) Magam is részt vettem a 2006-os eseményekben is, és ha én terrorizmusról tudnék beszélni (…), akkor én a Gyurcsány Ferenc droidjait nevezném terroristáknak, akik végigkísértek minket a Korvin-köztől a Kossuth Lajos utcáig, ahol elkordonozták az utunkat, pedig csak szerettünk volna bemenni a Kossuth térre, folytatni a tüntetést. A gumilövedékek, a könnygázgránátok, a lovasroham, az volt a színtiszta terrorizmus. Véleményem szerint Budaházy Gyuri semmi olyasmit nem követett el, amit a legcsekélyebb mértékben is terrorizmusnak lehet nevezni. (…) Most mindenkivel együtt magam is kérem, hogy a köztársasági elnök asszony (…) bizonyítsa be, hogy az a hatalom jelenik meg fölöttünk, körülöttünk, amiről ők beszélnek: egy megbocsájtó, megértő, valóban keresztény és valóban nemzeti hatalom.
Toroczkai László – a Mi Hazánk elnöke
Köszöntök mindenkit ebben az országban, ahol német állampolgárságú, antifa, baloldali terroristákat szabadlábra helyeznek; ahol politikus bűnözők szintén szabadlábon, köztünk járnak; ahol gyilkosok mindössze néhány év börtönbüntetéssel megússzák... Budaházy György és társai több mint száz év fegyházat kaptak, olyan cselekmények miatt, amivel ráadásul már 14 éve zajló eljárás során koncepciós perben vádolják őket. Ezért az kérjük mindenkitől, hogy a szabadsagot.com oldalon látható, ott szereplő petíciót hozzám hasonlóan írják alá azért, hogy végre a köztársasági elnöktől Budaházy Györgyék is megkaphassák a kegyelmet.
Dorka – egy vármegyés lány
Nemrégiben elindult egy nagyon fontos, pártoktól független, civil kezdeményezés, amelynek a célja, hogy Budaházy György és társai ellen a már 14 éve tartó jogi meghurcoltatás véget érjen. Ennek érdekében létrehoztak egy honlapot szabadsagot.com néven, amelyen keresztül lehetőség van petíció aláírására. A petíció célja, hogy Novák Katalin köztársasági elnök asszony kegyelemben részesítse a Budaházy-ügy megmaradt 10 vádlottját is. (…) El kell érnünk, hogy győzedelmeskedjen az igazság, és Novák Katalin végre pontot tegyen ennek az ügynek a végére. Nemrégiben kezdetét vette a másodfokú megismételt eljárás, amelyben jogerős ítélet március 1-én várható. Kevesebb, mint két hét van a jogerős ítélet várható időpontjáig, hátra, ezért nagyon fontos, hogy aláírjuk a petíciót. Mutassuk meg, hogy sok ezer ember képes összefogni az igazságtalanság és a meghurcoltatás ellen. Ahogy a szabadsagot.com oldalon megfogalmazták (idézem), „az ügyben kényszervallatásokkal, a vádlottak családtagjainak megzsarolásával, eltüntetett bizonyítékokkal, és számos más jogtipró módszer alkalmazásával építették fel a jogtalan, aránytalan és bizonyítatlan terrorvádat”. Értitek?! Tizennégy éve tart egy eljárás, amelyben ilyen „bizonyítékok” alapján és ilyen módszerekkel akarnak tisztességes magyar embereket, családapákat ilyen hosszú időre börtönbe juttatni. Én természetesen már aláírtam a petíciót (…) Írjátok alá Ti is a kezdeményezést, érjük el közösen a köztársasági elnöki kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak!
(innen folytatjuk)
Kapcsolódó cikkeink:
A BUDAHÁZY-ÜGY ÖRÖK TANULSÁGAI – A sikeres civilpolitika alapjai (Varga Domokos György sorozata) 10.
8. tanulság: AZ IGAZSÁGHARC LEGFŐBB JUTALMA: ÖNMAGA
7. tanulság: SEGÍTS MAGADON, A HATALOM IS MEGSEGÍT (II. rész)
7. tanulság: SEGÍTS MAGADON, A HATALOM IS MEGSEGÍT (I. rész)
6. tanulság: POLITIKAI MUNKAMEGOSZTÁSRA ÍTÉLTETTÜNK
5. tanulság: AZ IGAZSÁG IS ÁRU ‒ EL KELL TUDNI ADNI
4. tanulság: A CIVILPOLITIKA SEM NÉLKÜLÖZHETI A REÁLPOLITIKÁT
3. tanulság: CSAK CIVILPOLITIKÁVAL LEHET EMBERIBBÉ TENNI A TÖMEGDEMOKRÁCIÁT
2. tanulság: MINDEN TÖMEGDEMOKRÁCIA SZÜKSÉGKÉPPEN ELIDEGENEDETT GÉPEZET, DE A MOSTANI SZINTET UGROTT
1. tanulság: A TELJES IGAZSÁGOT CSAK MEGKÖZELÍTENI LEHET, ELÉRNI SOHASEM
A BUDAHÁZY-ÜGY ÖRÖK TANULSÁGAI – A sikeres civilpolitika alapjai (Varga Domokos György sorozata) Előszó
Comments