A félelemről – Hosszú Zoltán igehirdetése

Pár mondat a félelemről.

Az alábbiakat tekintve nem a forrás megnevezése és nem is a történelmi hűség a fontos, hanem a léleképítő bölcsesség. Így ezen rövid írásnak is nagyrészt a tolmácsa vagyok.

Ismernünk kell a lehetőségeinket. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk. Igen, Isten részei vagyunk... mindnyájan. Biztos vagyok benne, hogy kevés idő múltán a nehézségeinken úrrá leszünk és felismerjük ezt. Így lesz.

A Lealacsonyítás tervében közös ellenségeink elhomályosították valóságunk érzékelését. Valahol nem a mi hibánk. Valahol nem a mi bűnünk, hanem az övék. Az ő felelősségük.

Hajnal előtt a legmélyebb a sötétség. De már hajnalodik és minden rendben lesz, mert egy olyan jövő felé lépdelünk, ahol az Égi Béke megpihen szívünkben. Ezért nem szabad engedni a félelemnek; nem a miénk. Minden, ami kívülről jön, nem mi vagyunk, a félelem pedig kívülről jön, nem mi vagyunk, nem a miénk.

Mi döntjük el, milyen ajándékokat engedünk magunkba. Ügyeljünk a mérgező ajándékokra. Mindegyik félelembe van csomagolva.

És tudnunk kell, hogy sokunk részéről az agresszió a félelem segélykiáltása.

Vannak, akiknek rossz a közérzetük, olyan betegségektől szenvednek, amelyek valójában félelembe burkolt mérgek. Ezek a betegségek utat törnek bensőnkben, és a félelem vivőfrekvenciás hulláma tartja aktívan testünkben, ez a 100 Hz. Ha elutasítjuk a félelmet, akkor nemcsak új betegségek nem érhetnek el hozzánk, hanem azok, amelyek már bennünk vannak, lassan eltűnnek.

Ez a valóság.

A javaslat az, hogy lehetőleg naponta kezdjünk el olyan gyakorlatokat, amelyek magukban foglalják a tudatos elménknek a testünk feletti irányítását. A gondolatainknak hatalma van. Ha gondolataink képesek átalakítani a valóság létező holografikus hálózatát, akkor gondolatainknak arra is megvan az erejük, hogy a saját testünkben lévő részecskék közötti frekvenciát átszervezzék, és újraharmonizálják a disszonáns szöveteket és érzelmeket, és helyreállítsák és újrakössék a megszakadt DNS-kötéseket.

Amit a technológia meg tud tenni értünk, azt sokkal erősebben és tartósabban tehetjük meg saját gondolataink átalakító erejével. Nem sok ez. Napi 20-20 perc reggeli és esti, „csendülés”, ha lehet, egyenes gerinccel és ellazult testtel.

Hogy elcsendesülve felcsendüljön bennünk az Erő dala.

Osszuk meg ezt a tudást.

Az egész Ég vigyáz ránk és éltet. A Szeme Fényei vagyunk és soha, még egy ezredmásodpercre sem szűnik meg szeretni minket.

Ezért szent a pillanat, mert a pillanat szeretetet hordoz.

Isten szerelmetes szeretetét.

Itt. Most.