A vihar helyett esély – Mit jelent az Alaptörvénymódosítás a családjainknak (Mihalik Angelika jegyzete)

Eredeti cikk:

https://angelikamihalik.substack.com/p/a-vihar-helyett-esely-mit-jelent

Egy velünk azonos területen dolgozó kolléga egy levélben aggályait fejezi ki a gyermekjogokkal összefüggő Alaptörvény-módosítás kapcsán, ám úgy vélem, az általa levont következtetések félreértésen alapulhatnak. A tervezett szöveg, miszerint „a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz”, nem veszélyt, hanem lehetőséget kínál.

1. Az alapjogok egyensúlya – a családban élés kiemelt szerepe

Az Alaptörvény védi a családokat és a családban élést. A Nemzeti Hitvallás a családot a nemzet alapjaként definiálja, az XV. cikk (5) pedig a gyermekek védelmét kiemelt célként rögzíti. A módosított XVI. cikk a gyermekek fejlődésének fontosságát hangsúlyozza, nem más jogok háttérbe szorítását célozva.

2. Az eddigi gyakorlat

Az eddigi családvédelmi és gyermekjogi gyakorlat – amely sokszor valóban nem ideális – szempontjából a módosítás nem hoz változást. Sem az Alaptörvényhez, sem a meglévő jogi környezethez képest nem ad többletlehetőséget az államnak a gyerekek elvételére vagy a szülői jogok csorbítására. A VI. cikk továbbra is védi a magán- és családi életet, így az aggodalom nem megalapozott.

3. Az állam szerepe

A levél arra utal, hogy az állam túlzott beavatkozási teret nyerne, ám ez nem állja meg a helyét. A módosítás a gyermekek érdekében fogalmazódott, és inkább arra ad eszközt, hogy az állam indokolatlan beavatkozásait – például az oltáskötelezést vagy más, a családok életét érintő túlkapásokat – visszaszorítsuk, miközben az élethez való jog elsődleges marad.

4. A szülői jogok értelmezése

A levél azt sugallja, hogy a szülők jogai háttérbe szorulnának, ám ez téves felvetés. Ha a szülői jogokat a gyermekeké elé helyeznénk, az azt jelentené, hogy a szülők érdekei a gyermekeké fölé kerülnének, ami ellentétes az Alaptörvény családvédő szándékával és az etikus szemlélettel. A módosítás ehelyett a családok javára teremt egyensúlyt.

5. Nemzetközi párhuzam

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is azt vallja, hogy a gyermekek fejlődésének alapja a családban való nevelkedés, amit az államnak támogatnia kell. A módosítás ezt az elvet követi, és új lendületet adhat a családok védelmének.

6. A megfelelő jogértelmezés

A „minden más jogot megelőz” kitétel nem bizonytalanságot szül, hanem egyértelmű prioritást ad a gyermekek fejlődésének. Ezt az Alaptörvény a családban éléssel tartja megfelelőnek, így a módosítás olyan eszköz, amellyel nemcsak az oltáskötelezés, hanem más, a családok autonómiáját sértő gyakorlatok ellen is fel lehet lépni.

7. A pánikkeltés helyett összefogás

Tisztelettel úgy vélem, nem érdemes pánikot kelteni vagy levelezéssel próbálkozni, hiszen ennek annyi értelme van, mintha egy hangya ágálna a vihar ellen. Ahelyett, hogy megosztást szítanánk vagy bizonytalanságot keltő félreértésekkel terhelnénk egymást, inkább a módosításban rejlő lehetőségeket kellene felismernünk és közösen kiaknáznunk a családok javára.

Összefoglalva

A módosítás nem fenyegeti az Alaptörvényben foglalt alapjogok és a családok rendjét, és az eddigi jogi környezethez képest sem hoz negatív változást. A levél aggályai túlzóak, ám a szövegben rejlő lehetőségek – a családok és gyermekek érdekében – kiaknázásra érdemesek. Az Alaptörvény és a józan belátás is erre ösztönöz.