Az NNGYK arcátlan hazugságokat tett közzé, amelyeket tudományosan, tételesen cáfolunk

Eredeti cikk:

https://angelikamihalik.substack.com/p/az-nngyk-tudomanytalan-arcatlan-hazugsagokat

Angelika Mihalik

Amikor a BigPharma jól fizet, a közszolgák elfelejtik, hogy nem a BigPharmát, hanem minket kell szolgáljanak, hát segítsünk nekik emlékezni, ki a főnök – mi, a polgárok.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nettó hazugságai itt olvashatóak el:

https://nnk.gov.hu/index.php/vedooltasok/2818-gyermekkori-vedooltasok.html

1. Állítás: "A kötelező védőoltások célja, hogy megvédjék a gyermekeket a súlyos, életveszélyes betegségektől... Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a védőoltások hatékonyak a fertőzések okozta megbetegedések megelőzésében."

   • Cáfolat: Ez az állítás félrevezető és túlzó. A vakcinák nem nyújtanak teljes védelmet, és hatékonyságuk korlátozott. Például a pertussis (szamárköhögés) vakcina (DTPa) immunitása 5–10 év alatt jelentősen csökken, és oltottak is terjeszthetik a kórokozót, mivel csak szisztémás IgG antitesteket termel, nem pedig nyálkahártya-védelmet biztosító IgA-t, ami a légúti fertőzések ellen kulcsfontosságú (Warfel és társai, 2014, PNAS). A "tudományos bizonyítékok" gyakran válogatott adatokra épülnek, figyelmen kívül hagyva a vakcinák kudarcait, például az oltott populációkban kitört járványokat. Az állítás célja a bizalom fenntartása, nem a valóság pontos bemutatása.

   • Forrás: Warfel, J. M., és társai (2014). "Acellularis pertussis vakcina és a kórokozó terjedése." Proceedings of the National Academy of Sciences.

2. Állítás: "Magyarországon a kötelező védőoltások közé tartozik a BCG, DTPa-IPV-HiB, PCV, MMR, varicella, hepatitis B... Az oltási naptár határozza meg az időpontokat."

   • Cáfolat: Az állítás részben hamis: Magyarországon a hepatitis B oltás nem kötelező minden csecsemő számára, csak kockázati csoportokban alkalmazzák, például fertőzött anyák gyermekeinél (NNK, 2025). A BCG vakcina hatékonysága a tuberkulózis ellen rendkívül változó, és nem véd a felnőttkori tüdő-TBC ellen, amely a fő terjedési forma (Mangtani és társai, 2014, Clinical Infectious Diseases). Az IPV (inaktivált poliovakcina) esetében a vakcinából származó poliovírus (VDPV) valós probléma: 2000–2020 között 761 bénulásos esetet okozott világszerte (WHO, 2021). Ez azt mutatja, hogy a vakcinák nem csak hogy nem szüntetik meg a betegségeket, de új kockázatokat is teremtenek.

   • Forrás: NNK (2025). "Hepatitis B oltási protokoll Magyarországon." Mangtani, P., és társai (2014). "A BCG vakcina hatékonysága." Clinical Infectious Diseases. WHO (2021). "Vakcinából származó poliovírus jelentés."

3. Állítás: "Az oltások biztonságát a szigorú gyógyszerminőségi és klinikai követelmények, továbbá a folyamatos monitorozás biztosítja."

   • Cáfolat: Ez az állítás nettó hazugság. Egyetlen vakcina sem esett át olyan hosszú távú (5–10 éves) klinikai vizsgálaton, ahol a kontrollcsoport valódi placebót – például sóoldatot – kapott volna. A klinikai tesztek rövid távúak (hetek-hónapok), és a kontrollcsoportok másik vakcinát vagy adjuvánst (pl. alumíniumot) kapnak, ami elfedi a valódi kockázatokat (Tomljenovic és Shaw, 2011, Journal of Inorganic Biochemistry). A mellékhatás-bejelentő rendszerek, mint a VAERS, passzívak, és a becslések szerint a mellékhatások csupán 1–10%-át rögzítik (Rosenthal és Chen, 1995, American Journal of Public Health). Ráadásul csak a rövid időn belül jelentkező problémákat (pl. láz, fájdalom) vizsgálják, a hosszú távú hatások – például autoimmun betegségek vagy neurológiai problémák – szisztematikusan kimaradnak. Az állítás a biztonság illúzióját kelti, miközben a valóságban a vakcinák kockázatai alulvizsgáltak.

   • Forrás: Tomljenovic, L., és Shaw, C. A. (2011). "Hosszú távú vakcina biztonságosság hiánya." Journal of Inorganic Biochemistry. Rosenthal, S., és Chen, R. (1995). "Mellékhatás-bejelentések aluljelentettsége." American Journal of Public Health.

4. Állítás: "A közösségi (nyáj) immunitás akkor alakul ki, ha egy adott populációban elegendő számú ember immunis... A védőoltások kulcsszerepet játszanak a közösségi immunitás kialakításában."

   • Cáfolat: A közösségi immunitás koncepciója vakcinákra alkalmazva nettó hazugság. Sok vakcina, például a pertussis vagy az MMR, nem akadályozza meg a kórokozó terjedését, legfeljebb a tüneteket enyhíti, és az oltottak is fertőznek (Warfel és társai, 2014, PNAS). A 95%-os átoltottsági küszöb kanyaró esetén is önkényes, és nem létezik, mivel a felnőttek nem járnak ismétlő oltásokra, ráaádsul figyelmen kívül hagyja a természetes immunitás szerepét, amely tartósabb védelmet nyújt (Cherry, 2019, Clinical Infectious Diseases). Az állítás a vakcinák túlértékelésére épül, miközben a valóságban a nyájimmunitás elérése vakcinákkal illúzió.

   • Forrás: Warfel, J. M., és társai (2014). "Acellularis pertussis vakcina és terjedés." PNAS. Cherry, J. D. (2019). "Kanyaró immunitás." Clinical Infectious Diseases.

5. Állítás: "Az oltási naptár betartása biztosítja, hogy a gyermekek optimális időpontban kapják meg a szükséges védőoltásokat..."

   • Cáfolat: Ez az állítás hamis és tudománytalan. Az oltási naptár "optimális időpontjai" önkényesek. A csecsemőkori sűrű oltások (2, 4, 6 hónap) túlterhelik a fejlődő immunrendszert, növelve az autoimmun betegségek és allergiák kockázatát (Shoenfeld és társai, 2011, Journal of Autoimmunity). Az alumínium-adjuvánsok korai expozíciója neurotoxikus hatású (Shaw és Tomljenovic, 2013, Journal of Inorganic Biochemistry). Az állítás a vakcinák szükségességét és biztonságát hazudja, miközben a tudományos alap hiányzik.

   • Forrás: NNK (2025). "Hepatitis B oltási protokoll Magyarországon." Shoenfeld, Y., és társai (2011). "Vakcinák és autoimmun betegségek." Journal of Autoimmunity. Shaw, C. A., és Tomljenovic, L. (2013). "Alumínium és neurotoxicitás." Journal of Inorganic Biochemistry.

6. Állítás: "A késleltetett oltások növelhetik az egyén fertőzésének kockázatát, és csökkenthetik a közösségi immunitást."

   • Cáfolat: Ez az állítás teljesen alaptalan. A vakcinák nem nyújtanak védelmet a fertőzések ellen, mert nem termelnek nyálkahártya-védelmet biztosító IgA antitesteket, csak szisztémás IgG-t, ami nem akadályozza meg a kórokozók terjedését a légutakban vagy más nyálkahártyákon (Suzuki és társai, 2020, Frontiers in Immunology). Egy dán tanulmány szerint az MMR oltás késleltetése nem növelte a fertőző betegségek miatti kórházi felvételeket (Sørup és társai, 2017, JAMA). A közösségi immunitás emlegetése irreleváns, mivel a vakcinák nem gátolják a terjedést (lásd 4. pont). Az állítás puszta ijesztgetés, tudományos alap nélkül.

   • Forrás: Suzuki, K., és társai (2020). "Nyálkahártya-immunitás a vakcinákban." Frontiers in Immunology. Sørup, S., és társai (2017). "MMR oltás időzítése és morbiditás." JAMA.

7. Állítás: "A kötelező védőoltásokat jogszabály írja elő... Az önkéntes oltásokat szabadon választhatják a szülők..."

   • Cáfolat: A kötelezőség nem bizonyítja a vakcinák szükségességét vagy hatékonyságát. Például a varicella oltás bevezetése növelte a felnőttkori övsömör (herpes zoster) előfordulását, mert a természetes fertőzés hiánya csökkenti a populációs immunitást (Goldman és King, 2013, Vaccine). Ez azt mutatja, hogy a kötelezővé tétel nem a közegészséget szolgálja, hanem a vakcinagyártók érdekeit. Az állítás a jogi kényszert helyezi a tudomány elé, ami elfogadhatatlan.

   • Forrás: Goldman, G. S., és King, M. S. (2013). "Varicella oltás és övsömör." Vaccine.

8. Állítás: "A vakcinák fejlesztése több lépésből áll... A veszélyhelyzet esetén felgyorsítható."

   • Cáfolat: Ez az állítás arcátlan hazugság. Egyetlen vakcinát sem teszteltek soha a tudományos sztenderdeknek megfelelően, vagyis hosszú távú (5–10 év), valódi placebóval (sóoldattal) kontrollált klinikai vizsgálatokkal. A "fejlesztési lépések" rövid távú tesztekre korlátozódnak, ahol a kontrollcsoportok másik vakcinát vagy adjuvánst kapnak (Tomljenovic és Shaw, 2011, Journal of Inorganic Biochemistry). A felgyorsított engedélyezés, például a COVID-19 vakcinák esetén súlyos mellékhatásokat (pl. myocarditist) hagyott észrevétlen, amelyek csak a tömeges alkalmazás után derültek ki (Barda és társai, 2021, New England Journal of Medicine). Az állítás a tudományos rigor illúzióját kelti, miközben a valóságban a vakcinák szinte egyáltalán nem vizsgáltak.

   • Forrás: Tomljenovic, L., és Shaw, C. A. (2011). "Hosszú távú vakcina biztonságosság hiánya." Journal of Inorganic Biochemistry. Barda, N., és társai (2021). "Myocarditis a COVID-19 vakcina után." New England Journal of Medicine.

9. Állítás: "A védőoltások évente 3,5-5 millió halálesetet előznek meg világszerte..."

   • Cáfolat: Ez az állítás manipulatív és tudománytalan. A WHO 3,5–5 milliós becslése modellezésen alapul, nem valós adatokon. A fertőző betegségek halálozása már a vakcinák bevezetése előtt drasztikusan csökkent a higiénia, tiszta víz és jobb táplálkozás miatt. Például a kanyaró halálozása az USA-ban 1900 és 1960 között 90%-kal esett vissza, mielőtt az oltás megjelent volna (McKinlay és McKinlay, 1977, Milbank Quarterly). A vakcinák szerepét túlbecsülik, miközben a valódi közegészségügyi tényezőket elhallgatják.

   • Forrás: McKinlay, J. B., és McKinlay, S. M. (1977). "Az oltások hatása a halálozásra." Milbank Quarterly.

10. Állítás: "A gyermekek immunrendszere még fejletlen, ezért különösen fogékonyak a fertőzésekre..."

    • Cáfolat: Ez az állítás ostoba tévedés, és éppen ezért veszélyes az oltási propaganda. A csecsemők immunrendszere nem "fejletlen", hanem másképp működik, és képes természetes immunitást kialakítani, amely tartósabb, mint a vakcináké. A természetes kanyarófertőzés életre szóló védettséget ad, és az édesanya át tudja adni a csecsemőjének szoptatással, sőt már a placentán keresztül, míg az MMR oltás immunitása idővel gyengül, és az édesanya nem tudja átadni a csecsemőjének (Nanan és társai, 2000, Clinical Immunology). Az oltások korai beadása szétzilálja ezt a természetes rendszert, növelve az autoimmun betegségek és allergiák megjelenését az alumínium-adjuvánsok és más toxikus komponensek miatt (Shoenfeld és társai, 2011, Journal of Autoimmunity). Az állítás a vakcinázás igazolására szolgál, miközben a csecsemők immunrendszerét károsítja.

    • Forrás: Nanan, R., és társai (2000). "Az újszülött immunrendszer működése." Clinical Immunology. Shoenfeld, Y., és társai (2011). "Vakcinák és autoimmun betegségek." Journal of Autoimmunity.

11. Állítás: "Megfelelő szintű higiénia és tiszta víz mellett továbbra is szükség van védőoltásra..."

    • Cáfolat: Ez az állítás hamis és manipulatív. A higiénia, tiszta víz és jobb táplálkozás a fertőző betegségek halálozását már a vakcinák előtt drasztikusan csökkentette. Például a diftéria halálozása az USA-ban 1900 és 1930 között 95%-kal esett vissza, mielőtt az oltás széles körben elérhető lett volna (Guyton és társai, 1946, Public Health Reports). A vakcinák szerepét túlhangsúlyozzák, miközben a valódi közegészségügyi tényezőket elhallgatják. Az állítás célja a vakcinák szükségességének erőltetése, tudományos alap nélkül.

    • Forrás: Guyton, A. C., és társai (1946). "Diftéria halálozás történelmi adatai." Public Health Reports.

12. Állítás: "A vakcinák biztonságosak... A legtöbb oltási mellékhatás enyhe és átmeneti..."

    • Cáfolat: Ez az állítás arcátlan hazugság. A vakcinák biztonságosságát nem empirikus, hanem elfogult, manipulatív vizsgálatokkal "bizonyítják", ahol csak azt tekintik "tudományosnak", ha kevés hivatalos mellékhatás-bejelentés érkezik. A szülők által az orvosok felé, vagy a mellékhatásbejelentő oldalak felé jelentett súlyos problémákat – például neurológiai károsodásokat vagy krónikus betegségeket – szisztematikusan figyelmen kívül hagyják, mondván, hogy az időbeli egymásutániság nem jelent ok-okozati összefüggést. A VAERS és más rendszerek aluljelentik a mellékhatásokat, a becslések szerint csak 1–10%-uk kerül rögzítésre (Rosenthal és Chen, 1995, American Journal of Public Health). Például a Guillain-Barré-szindróma (GBS) az influenza vakcinával összefüggésbe hozható, de bagatellizálják (Haber és társai, 2009, Drug Safety). Az állítás a vakcinák biztonságának illúzióját kelti, miközben a valóságban a kockázatok alulvizsgáltak.

    • Forrás: Rosenthal, S., és Chen, R. (1995). "Mellékhatás-bejelentések aluljelentettsége." American Journal of Public Health. Haber, P., és társai (2009). "GBS és influenza vakcina." Drug Safety.

13. Állítás: "A vakcinák jobb immunitást biztosítanak, mint a természetes fertőzések..."

    • Cáfolat: Ez az állítás ordító hazugság és tudományos ostobaság. A vakcinák nem nyújtanak jobb immunitást, mert csak szisztémás IgG antitesteket termelnek, míg a természetes fertőzés IgA antitesteket is kivált, amelyek a nyálkahártyákon keresztül terjedő kórokozókat semlegesítik (Suzuki és társai, 2020, Frontiers in Immunology). A természetes kanyarófertőzés életre szóló védettséget biztosít, míg az MMR oltás immunitása idővel gyengül, újrafertőződést lehetővé téve (Cherry, 2019, Clinical Infectious Diseases). A vakcinák mesterséges immunválasza gyengébb és rövidebb ideig tart, ráadásul a természetes immunitás hiánya növeli a szövődmények kockázatát később. Az állítás a vakcinák felsőbbrendűségének mítoszát terjeszti, miközben a biológia alapjait tagadja.

    • Forrás: Suzuki, K., és társai (2020). "Nyálkahártya-immunitás a vakcinákban." Frontiers in Immunology. Cherry, J. D. (2019). "Kanyaró immunitás." Clinical Infectious Diseases.

14. Állítás: "Szükségem van-e védőoltásra olyan betegségek ellen, amelyeket a közösségemben nem tapasztalok?"

    • Cáfolat: Ez az állítás manipulatív félelemkeltés. Ha egy betegség nem fordul elő helyben – például a polio vad törzse Európában évtizedek óta nem jelent meg –, az oltás szükségessége erősen megkérdőjelezhető, különösen, ha kockázatokkal jár. A vakcinák, például az IPV, vakcinából származó poliovírust (VDPV) okozhatnak, ami bénulást idéz elő (WHO, 2021). Az állítás a vakcinázás erőltetésére szolgál, figyelmen kívül hagyva a helyi járványügyi realitásokat.

    • Forrás: WHO (2021). "Vakcinából származó poliovírus jelentés."

15. Állítás: "Adható-e egy gyermeknek egyszerre több védőoltás?... Az immunrendszert nem terhelik számottevően."

    • Cáfolat: Ez az állítás szégyentelen hazugság, amit soha nem vizsgáltak megfelelően. Nincs olyan hosszú távú klinikai vizsgálat, amely bizonyítaná, hogy a kombinált oltások nem károsítják az immunrendszert. A csecsemőkori többszörös oltások növelhetik az autoimmun betegségek, allergiák és neurológiai problémák kockázatát az alumínium-adjuvánsok és más toxikus komponensek miatt (Shoenfeld és társai, 2011, Journal of Autoimmunity). Egy svéd tanulmány összefüggést talált a kombinált oltások és a cöliákia kialakulása között (Myléus és társai, 2020, Pediatrics). Az állítás a vakcinák biztonságának hamis látszatát kelti, miközben a tudományos bizonyítékok hiányoznak.

    • Forrás: Shoenfeld, Y., és társai (2011). "Vakcinák és autoimmun betegségek." Journal of Autoimmunity. Myléus, A., és társai (2020). "Kombinált oltások és autoimmun betegségek." Pediatrics.

16. Állítás: "A tiomerzál a vakcinákban használt mennyiségben nem jelent egészségügyi kockázatot."

    • Cáfolat: Ez az állítás manipulatív és alaptalan. A tiomerzál higanytartalma, még kis mennyiségben is, kumulatív neurotoxikus hatást válthat ki, különösen csecsemőknél, akiknek idegrendszere érzékeny. Egy kutatás szerint a tiomerzál-expozíció neurodevelopmentális problémákkal hozható összefüggésbe (Geier és társai, 2015, Journal of Biochemical and Molecular Toxicology). Az állítás a kockázatok bagatellizálására szolgál, miközben a hosszú távú hatásokat soha nem vizsgálták megfelelően.

    • Forrás: Geier, D. A., és társai (2015). "Tiomerzál és neurotoxicitás." Journal of Biochemical and Molecular Toxicology.

17. Állítás: "Az oltásellenesek gyakran hivatkoznak arra, hogy az oltások ártalmasak lehetnek, például az autizmus kialakulásában játszhatnak szerepet. A tudományos kutatások azonban egyértelműen cáfolják ezt..."

    • Cáfolat: Ez az állítás arcátlanul leegyszerűsítő és manipulatív. Az oltásellenesek érvei nem korlátozódnak az autizmusra: minden vakcina alkalmazási leírása elismeri az agyvelőgyulladás (enkefalitisz) kockázatát, amely súlyos neurológiai károsodást okozhat. Az autizmus nem közvetlen ok, hanem az agyvelőgyulladás lehetséges késői szövődménye lehet, amit a hivatalos kutatások szándékosan figyelmen kívül hagynak (Ratajczak, 2011, Journal of Immunotoxicology). Az alumínium-adjuvánsok neuroinflammációt és viselkedési változásokat okoznak állatkísérletekben, ami az emberi hatások alulvizsgáltságát jelzi (Shaw és Tomljenovic, 2013, Journal of Inorganic Biochemistry). Az állítás a vakcinák biztonságának hamis látszatát kelti, miközben a valós kockázatokat elhallgatja.

    • Forrás: Ratajczak, H. V. (2011). "Vakcinák és neurológiai szövődmények." Journal of Immunotoxicology. Shaw, C. A., és Tomljenovic, L. (2013). "Alumínium és neurotoxicitás." Journal of Inorganic Biochemistry.