Bomladozik a NATO egysége – A tagok nem akarnak háborúzni Oroszországgal

Zágráb, Kijev, London, Berlin, 2022. január 25. (MB)

A NATO egyes tagállamai kezdenek hajlandóságot mutatni Oroszország biztonsági igényeinek kielégítésére. Többen bejelentették, hogy nem hajlandók háborúba keveredni Oroszországgal Ukrajnáért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden. Zoran Milanovic, horvát államfő, a horvát fegyveres erők főparancsnoka Zágrábban bejelentette, hogy ha a NATO háborúba keveredne Ukrajna miatt, kivonnák a horvát katonákat Kelet-Európából, a NATO fennhatósága alól. "Főparancsnokként szorosan követem azokat a kijelentéseket, amelyek arra utalnak, hogy a NATO – nem egy ország, nem az Egyesült Államok - növeli jelenlétét, és felderítő hajókat küld. Semmi közünk ehhez, és a jövőben sem lesz hozzá semmi közünk. Ezt garantálom" – mondta a horvát államfő. Németország tudatta, hogy nem tesz eleget Kijev kérésének, és nem szállít fegyvert az ukrán hadseregnek. Berlin ezzel elhatárolódott az amerikaiaktól, akik felhatalmazták a balti államokat amerikai fegyverek átadására Ukrajnának. A német döntés nagy port kavart a NATO-ban. Washington, Lengyelország és a balti államok az egység megbontásával vádolják Berlint. A Békekör tudósítója emlékeztet arra, hogy a német hadiflotta főparancsnoka, Kay-Achim Schönbach altengernagy szombaton annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Oroszország nem akar háborút, Putyin egyszerűen tiszteletre tart igényt, s azt meg is kell adni neki. A Krím hovatartozásáról azt mondta, hogy „a hajó elment”, tudomásul kell venni, hogy a Krím visszavonhatatlanul Oroszországhoz tartozik. A német védelmi miniszter felmentette tisztségéből Schönbachot, Moszkva viszont úgy reagált az altábornagy véleményére, hogy „vannak még értelmes emberek Nyugaton”. Az Egyesült Államokkal legszorosabb szövetségesi viszonyban álló britek is lépéstávolságot vettek Washington háborús hisztériakeltésétől. Liz Truss külügyminiszter a brit alsóházban közölte, nem valószínű, hogy Nagy-Britannia katonát küldene Ukrajnába harcolni. Mindazonáltal a NATO vezető hatalma nem állt el attól, hogy 8500 katonát és hadifelszerelést telepítsen a balti államokba, hogy „elrettentse Oroszországot Ukrajna megtámadásától”. Oroszország hadihajó-gyakorlattal reagált a lépésre. A Balti-tengerre irányított húsz harci hajót, segédhajót, rakéta korvettet, kis méretű tengeralattjáró-elhárító hadihajót. Bevontak a hadgyakorlatba part menti és kikötői aknavetőket, valamint merev- és forgószárnyú repülőgépeket. A balti flotta rakétahajóinak legénysége tüzérségi tüzet nyitott légi célokra, nevezetesen olyan világító lövedékekre, amelyeket a kalinyingrádi régióban fekvő Taran-fokról lőtt ki egy 152 mm-es Akatsia önjáró zászlóalj. Az amerikai hisztériakeltéssel szemben még Kijevben is nyugalomra intettek. Olekszij Reznikov védelmi miniszter kedden a parlamentben kijelentette, hogy „a mai napig nincs ok azt hinni”, hogy Oroszország közelgő megszállásra készülne.

Kiadta:

Magyar Békekör Facebook és Wordpress

(vukics)