Cser Ferenc, Darai Lajos: Dr. Torma Zsófia bárónő földben és szakirodalomban talált leleteiről
Cser Ferenc, Darai Lajos tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Cser Ferenc (Queanbeyan), Darai Lajos (Kápolnásnyék)
Dr. Torma Zsófia bárónő a földben és a szakirodalomban talált leleteiről
:
Ha beomlanak a bányát
vázazó oszlopok
a kincset azért a tárnák
őrzik és az lobog.
És mindig újra nyitnák
a bányászok az aknát,
amíg szivük dobog.
József Attila
Legyünk hát hosszú múltunk lobogó kincseinek bányászai!
A Német Antropológiai, Etnológiai és Őstörténeti Társaság Levelezési Lapjának „Irodalmi áttekintések” c. rovatában74 a lap neves szerkesztője, Dr. Johannes Ranke, a Müncheni Egyetem antropológia professzora, az említett társaság főtitkára számol be róla, hogy azévben Jénában megjelent Hermann Costenoble kiadásában Sofie von Torma: Ethnographische Analogien. Ein Beitrag zur Gestaltungs- und Entwicklungsgeschichte der Religionen (Néprajzi párhuzamok. Hozzájárulás a vallások kialakulásának és fejlődésének történetéhez) című műve, 76 oldalon, nyolc táblán 127 képpel, nyolc ív terjedelemben, ő királyi felsége, József főherceg, a magyar tudományok magasztos védelmezőjének és előmozdítójának ajánlva. Mint írja, előtte többször utaltak a lapban a műnek közelgő megjelenésére, és az érdemes és tanult szerzőnő számos fontos párhuzamot közölt már a Correspondenz-Blattban. Őszintén sok sikert kíván a munka befejezéséhez, és köszönetet mond Hunfalvy Pál úrnak és Herrmann Antal professzornak,75 akik a kiadásra a javaslatukat adták. Végül jelzi, hogy a cikkben előadott – hasonlósági – feltevések tudományos elismerése nem fog elmaradni.
S ha ez utóbbi jóslatának beteljesedését valójában még mindig csak várjuk, azt, hogy nem csak várjuk, de teszünk is érdekében, a jelen emlékülésünkből kisugárzó jószándék mutatja. Próbálunk rámutatni e várakozás lényegére: miért nincs és nem is lehet siker az eredeti tordosi műveltség megítélését illetően, ha annak hamis keretezését még mindig elfogadjuk, holott eredeti és önálló fejleményről van szó.
E hozzászólásunk címében arra utalunk, hogy Torma Zsófia bárónő is áldozatául esett az értelmezés tágabb összefüggése tekintetében a tudományos igényű tájékozódásnak, mert egyébként a szűkebb értelmezése, az általa megtalált tárgyakhoz magukhoz kötődő kiindulása helyes volt, sőt lángészre valló. Azaz jól felismerte, hogy a tordosi és a mezopotámiai leletek írás alakzatai közeli párhuzamnak számítanak, ám azok turáni eredetértelmezése a megosztott korszellem egyik ágának hatása volt. A türk eredetelmélet hatásáról van szó, aminek lényege, hogy a valamilyen módon turáni eredetűnek felfogott és a Kárpát-medencében korábban megjelenő szkítákhoz és a későbbi, az ugyanonnan ideérkezett magyarokhoz kössék a sumér kapcsolatot. Amihez még a suméreket is valahogy fel kellett hozni a sztyeppére. Ugyanakkor ez a turanista magyaros korszellem a finnugor eredetelmélet ellenében alakult ki, az Észak-Urálhoz kapcsolt finnugor eredeztetésünk ellen. De majd a 19. század utolsó harmadában lejátszódott „ugor–török háború” során a Vámbéry Ármin képviselte turanista csoport vereséget szenvedett a Hunfalvy Pál vezette (akadémiai) finnugor eredet hívőitől, vallásától, de azért még időként a 20. században is felbukkant – mármint a turanizmus, búvópataként, mialatt a finnugorizmus szinte tobzódott –, és napjainkban pedig újra virul, a reneszánszát éli. Ezért is kell vele foglalkoznunk, hiszen a magyarság Kárpát-medencei eredetének és folytonosságának tekintetében a finnugor és a turáni eredetelmélet egyaránt tarthatatlanná vált. És manapság a turanizmus szelleme tehát újra hat, amit a korábbi hamisításnak modern eszközökkel történő megerősítési kísérletének is tekinthetünk. A tét tehát nagy, mert az egész, ősmúltunkat érintő nyomorúságunkra kihat, és ideje rendbe tenni előbb a gondolkodásunkat, majd a Torma Zsófia bárónő által – földben és szakirodalomban – felfedezetteket
(...)
Comments