Czigány Edit: Az influenszer és a szakember hitele

A háborúkban, vagy később a nyilvános boncolásokon észrevehettük, hogy az emberi szervek megfigyelhetők és rendszert alkotnak.

A röntgensugár, mikroszkóp, ultrahangos, vagy mágneses rezonancia-vizsgálat szakadékot hozott létre a laikus és a szakmai tapasztalat között.

Az emberiség – gyaníthatóan – mindig is abban hitt, amiben volt személyes tapasztalata, vagy bele tudta élni magát.

Mivel nincs minden háztartásban koponya-CT, vagy EEG, az orvoslás mint az élet és halál tudománya, így vált lassan misztikusabbá, kis túlzással vallássá. Csakhogy a betegek számára sorvezető nélküli vallássá.

Az ambulánslapok, zárójelentések ma is tele vannak latin kifejezésekkel, rövidítésekkel, amelyek a többség számára teljességgel érthetetlenek. Pedig főleg az érintettet kellene érdemben tájékoztatni az állapotáról, már csak azért is, mert a kutatások, pl. a Pew Kutatóközpont által közreadott felmérés szoros összefüggést mutatott a tudományba vetett bizalom mértékével is.

Miért van az, hogy az emberek inkább hallgatnak egy laikus influenszerre, mint az adott téma szakértőjére? A 21. század embere főleg az internetről gyűjt információkat. Eközben azzal szembesül, hogy egyre gyakrabban talál egymásnak ellentmondó érveléseket.

A Columbia egyetem kutatói a „Science” tudományos folyóiratban publikálták 2011-ben, hogy fokozatosan elveszítjük a késztetésünket, hogy megjegyezzük az információkat. A net úgy funkcionál, mint az emberiség kihelyezett memóriája. Kialakul egyfajta relativizáló hozzáállás: hogy honnan tudjam, kinek van igaza?

Újra a bizalom és a végtelen adattengerben való keresés opciói között kell választani.

Kiben bízzunk? Az egészség témájában posztoló influenszerek jellemzően néhány kiemelt tényezőre redukálják az egészség komplett képletét, és egy nyílegyenes út illúzióját kínálják, ami elvezetne a testi-lelki jóléthez; mindezt úgy, hogy bepillantást engednek a privát életükbe, és megosztják személyes tapasztalaikat.

Vagyis érzelmi szinten kommunikálnak, ezért könnyebb velük – az állításaikkal – azonosulni.

A szakemberek ellenben nehezen engedik el a szakzsargont, a kompetencia bizonyításának kényszerét. A tudományos közösség zárt kasztot alkot, amelyben felülreprezentáltak a férfiak, az átlagosnál magasabb társadalmi-gazdasági helyzetűek.

1:0 az influenszerek javára.

Nyilvánvaló, hogy a döntéseinket inkább az érzelmeink befolyásolják.

Az amerikai Keith E. Stanovich és Richard F. West szerint két kognitív döntéshozó rendszer van: egy gyors és egy lassú információ-feldolgozó folyamat. Az influenszer az első rendszeren keresztül hat – ez gyors, szokásalapú, érzelmek által vezérelt, s több a hibalehetőség. A tudós pedig a második rendszeren keresztül próbál meg hatást gyakorolni – ez lassúbb, de információvezérelt s megbízhatóbb.

Amerikai és Új-Zélandi kutatók szerint egyre jelentősebb az első csoport dominanciája.

2:0 az infuenszernek.

A szakembereknek el kell gondolkozni és kidolgozni olyan, mindenki számára elérhető programokat, amelyek az érzelmek szabályát is figyelembe veszik. Partnernek kell tekinteniük az influenszert és a betegeket is.

A tudományos közösségnek nyitnia kell!