Czobor Imre: A mezőgazdasági termelés gazdaságossági kérdései – ahogy mi látjuk
- szilajcsiko
- 2023. ápr. 17.
- 3 perc olvasás
Előzmény:
Évszázadnyi idő óta a mezőgazdasági termelők kárára romlanak a cserearányok, nyílik az agrárolló. Ez a jelenség a kereskedelem útján érvényesül. Időközben
megjelentek azok a mezőgazdasági termelési formák, melyek által egyre inkább csoportosulnak át más gazdasági ágak felé a jövedelmek.
A műtrágyák, permetszerek által a vegyiparral,
a nagyarányú gépesítés által a gépiparral,
a „precíziós mezőgazdaság” megjelenésével
már az elektromechanikai iparral, és a távközlési, informatikai szolgáltatókkal is meg kell osztaniuk a mezőgazdasági termelőknek a saját maguk által előállított értéket.
A felsoroltak mindegyike az intenzív gazdálkodás irányába tolta el a mezőgazdasági termelést.
Az már közhelynek számít, hogy az intenzív gazdálkodás hosszú távon nem fenntartható, mert tömöríti a talajt, a tápanyag visszajuttatást nem valósítja meg, ezáltal folyamatosan csökkenti a termőföld termőképességét, és
a hirtelen felfújt terményekbe a szükséges tápanyag nem tud beépülni, a fogyasztóknál hiánybetegségeket okoz.
Számunkra ennél nagyobb a gond.
Megjelent a termőföld nélküli – tápanyag-oldatos vagy tápanyag-permetes gazdálkodás. Az állandó pénzügyi forráshiánnyal küzdő magyar termelők itt nem versenyképesek. Itt az győz, akinek több a pénze.
Egyértelmű jelzés erre Bezenyén a FAKT AG. megjelenése. Mindemellett a monokultúrás termesztés, nagyüzemi állattartás a „nagy tömegű termék nagy távolságokra szállítása” elvén, a multinacionális kereskedelmi láncokat egyértelműen kiszolgálja. Az agráriumból a jövedelemkivonás mértéke így nem csökkenthető.
A nemzetgazdaságra gyakorolt hatás? A termőföld nélküli gazdálkodásnál a tápanyag nyomelemeket már nem is tartalmaz, nincs, ami a terményekbe beépüljön, ez pedig népegészségügyi problémákat, ezzel járulékos nemzetgazdasági költségeket okoz. Ennek fedezetére hiányzik az a megtermelt érték, mely az intenzív, valamint precíziós gazdálkodás munkagépeinek ellenértékeként külföldre vándorol.
A tervezett 3200 milliárd forintos úthálózat-építő beruházás szinte kizárólag autópályákra, gyorsforgalmi utakra, városok közti összeköttetésekre fordítódik. Az autópályákon a kamionok a külföldről származó termékekkel könnyedén eljutnak a nagyáruházakig. Ez is inkább a külföldi tulajdonú hálózatoknak, a magyar termékek konkurenseinek kedvez.
A Kárpát-medence óriási kincse a termőföld
Az Árpád-házi királyaink idejében is, évszázadokon át működött öntöző és árvízvédelmi rendszer folyamatosan hozta le a Kárpátok hegyeiből a nyomelemeket tartalmazó termékeny iszapot (ld.: Mosonmagyaróvári múzeum kutatásai, feltárásai). A jelenlegi intenzív gazdálkodás okozta termőképesség-csökkenés ellenére hazánkban még mindig sokkal jobb a talaj, mint pl. Nyugat-Európában.
A hosszú távú eredményes gazdálkodás feltétele a talaj termőképességének megőrzése, sőt, javítása.
A talajadottságoknak megfelelő változatos növénykultúrák, az ökogazdálkodás és az erre alapozó állattartás mutat ebbe az irányba. Megőrizhető a biodiverzitás, megmaradnak a beporzó méhek, egészséges, tápanyagban gazdag élelmiszer állítható elő. Meggyőződésünk, hogy ez a termények, termékek áraiban is érvényesíthető. Együttműködési rendszerünket ennek megvalósítása érdekében dolgoztuk ki.
Felépíthető rá a termelői tulajdonú hazai feldolgozó hálózat, mely még az esetben is biztosíthatja a termelőknek a megfelelő jövedelmezőséget, ha a fogyasztók árérzékenysége megmarad.
Testi-lelki egészségünk alapja az egészséges étel, az egészséges táplálkozás. Úgy gondoljuk, a falvak megtartó erejét jelenti, és társadalmi hasznosságát tekintve is előnyösebb a termőtalajok helyenkénti jellemzőihez alakuló, változatos növénykultúrát termesztő, és az azt állattartással kiegészítő mezőgazdaság. Az NRC országos reprezentatív felmérése azt mutatja,
„a magyarok 42 százaléka saját elmondása szerint hajlandó többet fizetni a környezettudatos (öko, zöld) termékekért – nagy részük akár 10-30 százalékkal többet is, mint egy hagyományos termékért.”
Úgy véljük, ez az arány felvilágosító munkával jelentősen növelhető. Ugyanez lehet a módja az export-lehetőségek növelésének.
A megtermelt érték hazánkban maradását szolgálhatja a magyar ipar előtt levő lehetőség: megjelentek a sorközművelő, sőt a növényeket egyedileg gondozó gépek, robotok.
E kisebb gépek gyártására a magyar ipart is képesnek látjuk, mert ezek fejlesztéseinél az ötletesség és a vezérlő algoritmusok kidolgozása a lényeg – ebben pedig kiválóak a magyar szakemberek.
A tervezett, túlsúlyosan gerinchálózati úthálózat fejlesztése támogatja a magyar termékek külföldre juttatását. Figyelmen kívül hagyja a helyi és a falvak közti szállítási, közlekedési igényeket, ezért az újragondolást javasoljuk:
A helyi gazdaság a helyi utakon működik!
Ugyanígy, célszerű a további infrastrukturális fejlesztéseket is a helyi gazdaság igényeinek megfelelően alakítani.
Czobor Imre
igazgatósági tag, Pannon Korona Szövetkezet
A Szilaj Csikó közleménye:
A szerző a megadott e-címen várja a csatlakozni kívánók jelentkezését.
Comments