Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1443.
1443.
Csak felelősségteljesen szabad hivatkozni
a régmúlt eseményeire, szereplőire,
nem kiragadva eredeti környezetből
jelentőségüket, abban elért hatásukat.
Esetük példája csak akkor lehet hiteles,
ha születése feltételeit is ismerjük.
E tudáshoz el kell merülnünk a részletekben,
elnagyoltság utólagos tévképzetet szolgál,
s célunk, hogy igazságot szolgáljon a jelenben,
csak úgy teljesülhet, ha a forrásokat látva
leleplezzük a történetírás ferdítését,
eljutva a valósághoz, legyen bármilyen,
kedvező vagy kedvezőtlen egyaránt híradás
értelmezésétől függ, s hogyha mai érdeket
visszavetítünk a múltba, helytelen útra visz,
merthogy azzal leigázzuk akkor történteket.
Ebből a szempontból vizsgálva az emlékeket,
nemcsak a szóbeli hagyomány, az írásos is
lehet félrevezető, és az ilyen érdek már
régóta befolyásolhatja adatainkat.
Hogy mikor kezdődött, nem homályba vesző kérdés,
mert írásbeliségre áttérés volt alkalma,
hogy csak azt és úgy hagyják meg, ami hasznukra volt,
szóbeli és kéziratos emlék gyűjteményből.
Illetve az értelmezést eltorzították a
maradéknál, lettek véres regék békésekből,
s a millió oklevelet már nem vizsgálgatják,
csak a pár ezer kinyomtatottra hagyatkoznak.
De ott van aztán a tárgyi hagyaték kérdése,
kincstárban őrzöttek, földben sorban megtaláltak,
ezeket hatalmi szóval illesztik addigi
kialakult eredményekhez, vagy pénzügyivel.
Mert múlttal foglalkozni ma is drága mulatság,
csak az engedheti meg, akinek megengedi
körülménye, ritkán talán hivatala, ezért
kell igen körültekintő igényesség hozzá.
Comentarii