Délutáni szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból – frissítve (2022.05.31.)
- szilajcsiko
- 2022. máj. 31.
- 7 perc olvasás
Frissítve: 2022. jún. 3.
–
A bolgár kormány bejelentette, nem képes tovább folytatni, ezért leállítja az ukrajnai menekültek támogatására indított állami segélyprogramot. Az információ szerint Bulgáriában május 31-et követően indul az idegenforgalmi szezon. Ezért nem áll módjukban tovább ingyenes ellátásban részesíteni a tengerparti turistaszállókban letelepedett ukrajnai menekülteket. Felajánlották számukra, hogy ingyenes buszjáratokkal az ország más vidékeire szállítják őket, ám ezt is le kellett állítani, mert az ukránok döntő többsége nem hajlandó elhagyni a kényelmes turistahoteleket és más vidékre költözni. Az pedig nem megoldás, hogy az ingyenes buszjáratokat utasok nélkül közlekedtessék, közölte Kalina Konsztantinova helyettes miniszterelnök, hozzátéve, hogy a menekültek védelme nem kötelesség, ezért mostantól a további teendők a bulgáriai ukrán közösségre hárulnak. A portál értesülése szerint mintegy 300 000 ukrán menekültet fogadott be Bulgária, akik közül mindössze 62 fő volt hajlandó elhagyni a tengermelléki, főleg várnai és burgaszi szálláshelyeket.
Az ukrán lakosság háborús időszakban kialakult gondolkodásmódjáról készített újabb felmérést az Ilka Kucseriva alapítvány. Arra a kérdésre, mely országokat tartják Ukrajna barátainak, a válaszadók többsége (66 százalék) Nagy-Britanniát nevezte a legjobb barátnak. A barátok között 65 százalékkal az USA van a második helyen, míg Lengyelországot 63 százalék nevezte jó barátnak. A háború előtt még az USA, Lengyelország és Németország volt az első háromban 38, 35 és 28 százalékkal. Akkor Magyarországot az ukránok 7 százaléka tartotta barátnak. Az új felmérés eredménye szerint viszont már senki nem tartja Ukrajna barátjának a magyarokat.
Nem elégséges az Európai Unió legújabb, Oroszországgal szemben elfogadott szankciója, amely szerint megtiltják az orosz kőolaj importjának egy részét – jelentette ki Madridban Ihor Zsovka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője. Ha engem kérdeznek, azt mondanám, hogy túl lassan, túl későn, és határozottan nem elég – fogalmazott a Reutersnek a tisztviselő, aki a nyugati fegyverszállítások ütemét is kritizálta. Ha elégedettek lennénk, azonnal megkezdtük volna Mariupol felszabadítását, és kidobnánk az oroszokat a Donbaszból – tette hozzá.
A háború egyszer véget ér. Meg akarjuk akadályozni azt a helyzetet, amely 30 évvel ezelőtt, a balkáni háborúk idején alakult ki. Annak a háborúnak a fegyvereit a mai napig használják a bűnözői csoportok. Meg kell találnunk a módját, hogyan kezeljük a helyzetet. Létre fogunk hozni egy nemzetközi munkacsoportot ennek a kérdésnek a megoldására, közölte Catherine de Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Welt am Sonntag német lapnak adott interjújában. A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége emellett nyomon követi a „jobboldali szélsőségesek” esetleges Ukrajnába való érkezését. Terrorelhárítási Központja figyelemmel kíséri a terroristák és erőszakos szélsőségesek mozgását. A háború első napjaiban több tízezer fegyvert osztottak ki a területvédelmi egységekbe jelentkezők számára, most viszont gondot okoz annak visszaszolgáltatása. Jurij Haluskin, az Ukrán Fegyveres Erők területvédelmi egységeiért felelős tábornoka arra kéri az ország északi területein szolgálatot teljesítő önkénteseket, szolgáltassák vissza a fegyvereket. Indoklása szerint Kijev megyében, valamint a közeli csernyihivi és szumi régiókban mára megszűnt a közvetlen orosz katonai fenyegetettség, ezért nem indokolt, hogy a területvédelmi egységek tagjai továbbra is maguknál tartsák a fegyvereket. A tábornok szerint most a romeltakarításra, az újjáépítésre és a gazdaság mihamarabbi beindítására van szükség, a fegyvereknek pedig nagyobb hasznát tudják venni az ország dél-keleti részében, ahol most összpontosulnak a harci cselekmények. Korábban Andrij Szinyuk, a főügyészi hivatal ügyésze azt közölte, hogy kiengedik a börtönökből és a vizsgálati fogházakból azokat a volt katonákat, akik hajlandóak fegyvert fogni a kezükbe. Egyes félelmek szerint olyanok is szabadlábra kerülhetnek, akiket gyilkosság miatt ítéltek el. Sajtóinformációk szerint szabadságot nyer Katerina Handzjuk civil aktivista gyilkosa, továbbá Dmitro Balabuha egykori katonaparancsnok, akit egy ártatlan polgár megöléséért ítéltek el, illetve a Tornádó önkéntes fegyveres egység korábbi parancsnoka, Ruszlan Oniscsenko is. Szemen Szemencsenko ismert ATO-veterán már ki is szabadult a börtönből, erről fotót is posztolt.
A parlament 234 vokssal menesztette Ljudmila Deniszova emberjogi biztost. Az indoklás szerint a leváltott ombudsman megalapozatlan nyilatkozatokat tett, ami ártott Ukrajna nemzetközi megítélésének; és túl sokat tartózkodott a háború idején külföldön. Kormánypárti politikusok felhozták azt is, hogy nem vette ki a részét a civilek evakuálásának megszervezésében, valamint a hadifoglyokkal kapcsolatos ügyek kezelésében. Lehetséges utódjaként felmerült Mikola Tiscsenko neve is, aki az államfő kárpátaljai megbízottjaként gyakorlatilag “kirúgatta” Olekszij Petrov hatalompárti megyei tanácselnököt. A leváltott Deniszova jelezte, bírósági úton támadja meg a parlamenti döntést, mert alkotmányellenesnek tartja. A menesztett emberjogi biztost még Petro Porosenko korábbi elnök hivatali idején nevezték ki hivatalába. Az elmúlt időszakban viszont többször is konfrontálódott Volodimir Zelenszkij regnáló államfő környezete a korábbi elnökkel. A Legfelsőbb Tanácsban ugyanakkor egyes képviselők azzal magyarázzák Deniszova leváltását, hogy a médianyilvánosság felé a munkája érthetetlen módon a megszállt területeken „természetellenes módon elkövetett szexuális bűncselekmények” és „gyermekek megerőszakolásának” részletekbe menő taglalására összpontosult, bizonyítékokkal azonban nem tudta alátámasztani.
Az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, Kurt Volker szerint stratégiai hibát követ el Oroszország azzal, hogy minden erejét Szeverodonyeck elfoglalására veti be. Volker szerint, habár a város fontos Luhanszk megye szempontjából, a harc egészét tekintve nem olyan jelentős. Úgy vélem, az ukránok képesek lesznek átcsoportosítani és visszavágni – jegyezte meg a volt nagykövet, aki 2019-ig Washington speciális ukrajnai képviselője is volt. Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy Ukrajna kulcsfontosságú területeket veszíthet el, azt mondta, emiatt nem aggódik, mivel az orosz előrenyomulás hihetetlenül lassú és kaotikus. Míg az ukrán csapatok visszavágnak Harkiv környékén, és ellenoffenzívát indítottak Herszonnál, az oroszok mindent Szeverodonyeckben vetnek be. Mire ennek a csatának vége lesz, jelentősen megfogyatkoznak – tette hozzá Volker.
A növekvő feszültség idején az iráni hadsereg bepillantást engedett új földalatti drónbázisába, hogy eldicsekedjen képességeivel. A létesítmény pontos helyét nem hozták nyilvánosságra, de állítólag több száz méterrel a föld alatt van eltemetve valahol a Zagrosz-hegységben. A "Strategic UAV Base 313" az iráni állami televízió szombati riportjában mutatkozott be. A riporternek bekötötték a szemét, egy 45 perces helikopterrepülés után mutatták be a bázist. "Kétségtelenül az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek drónjai a régióban a legerősebbek" – mondta Abdolrahim Muszavi vezérőrnagy. "A drónok fejlesztésére való képességünk megállíthatatlan." Az erődemonstráció az Irán, valamint az izraeli és az Egyesült Államok kormánya közötti növekvő ellenségeskedés idején történik. Május 17-én az izraeli média arról számolt be, hogy az Egyesült Államok légiereje csatlakozik Izraelhez az iráni nukleáris létesítmények elleni hatalmas támadást szimuláló gyakorlaton. Május 22-én Izrael meggyilkolta az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) magas rangú tisztjét Teheránban. Május 24-én az Egyesült Államok kormánya – Görögország segítségével – olajat foglalt le egy iráni olajszállító tartályhajótól. Május 27-én Irán megtorlásként lefoglalt két görög tankhajót a Perzsa-öbölben. A szombaton sugárzott iráni tévés riport egy alagútban lévő létesítményt mutatott be, amelyen egy sereg, pilóta nélküli légijármű (UAV) sorakozik, állítólag összesen 100 csapásmérő drón vár bevetésre.
Bill Gates milliárdos szerint 50 százalék az esély arra, hogy a következő világjárványt az ember okozta klímaváltozás okozza, vagy szándékosan egy bioterrorista csoport bocsátja szabadon. Gates azt állította, hogy a következő nagy járvány valószínűleg 20 éven belül következik be: „Lehet, hogy ez egy ember által előállított vírus lesz, egy bioterrorista által megtervezett kórokozó, amit szándékosan terjesztenek el. Ez egy nagyon ijesztő forgatókönyv, mert lehet, hogy megpróbálhatják egy időben egyszerre több helyen elterjeszteni.” „Vagy valami olyasmi lehet, ami kipattan a természetből. Az emberi populáció növekszik, és egyre több ökoszisztémát támadunk meg. Ezért úgy számolok, hogy 50 százalék az esélye annak, hogy a klímaváltozás következményeként a következő 20 évben természetes eredetű világjárvány lesz” – tette hozzá. Az a jóslat, hogy az éghajlatváltozás olyan vírust fog okozni, amely újabb globális oltóanyag-kibocsátást tesz szükségessé, némileg kényelmes Gates számára, mivel mindkét területen jelentős összegeket fektet be.
A hadkötelesek számára biztosítási díj bevezetését javasolják Ukrajnában, hogy hadiállapot idején elhagyhassák az országot. A Belügyminisztérium 3-5 ezer dolláros biztosítási díj bevezetésével engedélyezné a 18-60 év közötti férfiak kiutazását hadiállapot idején, közölte Viktor Andrusziv, a Belügyminisztérium vezetőjének tanácsadója. „Igen, sajnos hosszú lesz a háború. És nekünk több százezer katonát kell mozgósítanunk. De a kiutazás kérdését rendezni, annak nem a tiltás a módja. Javaslom a biztosítás bevezetését, például lehetne 3-5 ezer dollár, és aki befizette, szabadon utazhatna. Mindenesetre a teljes tilalom jobban árt nekünk. Hosszú évekig a vendégmunkások pénze mentette meg gazdaságunkat, és jelenleg ez különösen fontos” – közölte Andrusziv.
A jelentések szerint több mint 300 nacionalista vesztette életét, valamint a katonai arzenál legalább 50 egysége, illetve egy SU-25-ös vadászgép is megsemmisült. Az orosz védelmi minisztérium korábbi közleménye alapján az ukrán hadsereg fegyverarzenálját érték rakétatámadások Volodimir Zelenszkij szülővárosában, Krivij Rihben, s számos eszköz megsemmisült. Majd Igor Konasenkov, a minisztérium szóvivője azt állította, az elmúlt 24 órában több mint 300 nacionalistát (ukrán katonát) öltek meg, hozzátéve, hogy az offenzíva során több ukrán katonai célpontot is eltaláltak. A jelentések szerint az orosz védelmi rendszer egy ukrán SU-25-ös vadászgépet lőtt le Dnyipróban, emellett az ukrán fegyveres erők katonai arzenáljának legalább 50 eszköze pusztult el – írta a BBC. Pár nappal korábban Hennadij Korban, az ukrán Területvédelmi Központ vezetője rakétatámadásról számolt be, amely Dnyipro városa ellen irányult, valamint megerősítette, hogy legalább 10 ember halt meg és 30-35 fő sebesült meg az ostrom következtében.
Volodimir Zelenszkij elnök az Európai Tanácshoz intézett beszédében kijelentette, hogy Ukrajna minden szükséges kritériumot teljesített az Európai Unió tagjelölti státuszának megszerzéséhez. Az államfő emlékeztetett arra, hogy április 8-án, az ötödik szankciócsomag elfogadásakor Ukrajna megkapta a kérdőívet az Európai Uniótól a jelöltségről. „A válaszokat már megadtuk az Európai Bizottságnak. Példátlanul gyorsan, és ami a legfontosabb, összehangoltan. Ugyanilyen reakcióra számítunk Európától is. És elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely senkinek sem kellő alternatívát kínál Ukrajna számára… Azt akarjuk, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölt státuszt, és ehhez az összes szükséges kritériumot teljesítettük. Azok az államok, amelyek még mindig nem biztosak bennünk, meggondolják magukat. Népünk soha nem látott többséggel támogatja európai uniós tagságunkat” – mondta Zelenszkij. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy „Ukrajna nélkül az Európai Unió soha nem lesz egész”. „Soha nem lesz teljes értékű európai hatalom Ukrajna nélkül. Már maga az a tény, hogy Ukrajna az EU határain túl maradt, hozzájárult ahhoz, hogy megnőjön Oroszország étvágya szomszédai bekebelezésére” – fejtette ki Zelenszkij. Szerinte csak az európai egység bővítése és megerősítése „akadályozhatja meg, hogy megismétlődjön az, ami február 24-én, 2014-ben, sőt 1968-ban és 1956-ban történt”. „Ezért – stratégiai szinten – júniusban jóvá kell hagyni Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszát” – hangsúlyozta.
Júniusban 60 milliárd hrivnya bevétel várható a költségvetésben. Jelenleg Ukrajna bevételei csak a kiadások egyharmadát fedezik, a többit a hitelek és a segélyek fedezik – jelentette be a pénzügyminisztérium vezetője. Szerhij Marcsenko közölte: a háború előtti időkhöz képest jelentősen, 25-70 százalékkal csökkentek az adó- és vámbevételek. Ugyanakkor javult a helyzet a márciusi és áprilisi mutatókhoz képest. A miniszter szerint a kiadások is emelkedtek. A pénzeszközök háromnegyede katonai szükségletekre, havi 10-15 milliárd hrivnya humanitárius programokra, beleértve az ideiglenesen lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatására és a 6500 hrivnya kifizetésére irányul. „Ukrajna bevételei jelenleg csak a kiadások egyharmadát fedezik, a többit külföldi hitelekből és segélyekből fedezik. A kormány jóváhagyta az importáruk általános forgalmi adójáról szóló törvényjavaslatot. Most az áfabevételek a hazai termelők támogatását segítik” – fejtette ki Szerhij Marcsenko.
frissítve: 21:32
(vukics)
Comments