Egy elfelejtett remekmű Carl Anton Fischer nagyszerű könyve a szkíta és a magyar nyelv azonosságáról
Kapcsolódó cikkeink:
A Fischer-könyv kiadójának köszönete Maleczki Józsefnek érdemi bírálatáért
Az egyik szemem sír, a másik nevet – Maleczki József értékelése a „roppant fontos” Fischer-könyvről
Az egyik szemem sír, a másik nevet – Maleczki József értékelése a „roppant fontos” Fischer-könyvről
Magyarok XI. Világkongresszusa: A Záró-konferencia műsora – Meghívó – Nyitány az „új, más világra”
Varga Domokos György: Fischernek annyi? Újabb adalék a szkíta‒hun‒magyar azonosság vitájához
Cser Ferenc és Darai Lajos: A szkíták nem magyarok, hanem a magyar a scita (tudás) népe
Nyitány az „új, más világra” – a Magyarok XI. Világkongresszusának Záró-nyilatkozata – Szkítákkal a Sötétség ellen
"Mikor megtudtam, hogy finnugor vagyok,
hirtelen nem tudtam, hogy fingjak-e, vagy ugorjak." - Jókai Mór
Mélyen tisztelt Pap Gábor tanár úrtól hallva, hogy a magyarság (a szkítaság) a krisztusi utat (keresztutat) járja és, már/még a "meghalt a kereszten" állomáson vagyunk, de az ilyen könyvek és ehhez hasonló kutatások, leletek sejtetik a feltámadás közeledtét.
Köszönjük!