Gyimóthy Gábor: NÉHÁNY SZÓ... (nyelvpusztítókhoz, nyelvrontókhoz, nyelvrondítókhoz...)
Bocsánat, hogy már megint egy vesszőparipa-verssel állítok be. Tulajdonképpen nem is az idegen szavak borítottak ki ma reggel, amikor egy címre bukkantam, hanem, hogy valami (mint ahogy öcsém állítja) kiirthatatlanul terjedt el Magyarországon, ami homlok-egyenest helytelen. A cím: A magyar orsósmagnó gyártásának története. Hogy lehet az orsót összetéveszteni a csévével? Hiszen fogalom az orsóforma! Ha valamire azt mondják, hogy orsóformájú, mindenki tudja, mit értenek alatta. Hol hasonlít a magnó csévéje az orsóra? Miért nem szóltak annak, aki ezt a nevet kitalálta, hogy ember, a kutyára nem lehet azt mondani, hogy macska, és megfordítva, a macskára se, hogy kutya...! Ez pont olyan hiba (vagy még nagyobb), mint amikor valaki nem tudja, hogy mi a különbség a kürtő és a kürtös között, és ennek következtében tele van Pest (vagy csak volt?) óriási KÜRTÖSKALÁCS föliratokkal. Az első ilyen borzalom 1979-ben ért, amikor (23 év után) először jártam megint Magyarországon. Villamossal mentem az akkori Martírok útján, ahol volt egy bőröndöket áruló üzlet, amelynek külseje nyilván megrongálódott a forradalom alatt. A bolt címének betűit „ideiglenesen” rakhatták vissza. A legalább két arasz magasságú betűk (esténként talán még belső világításuk is lehetett) ezt hirdették: BÖRŐNDÖS... Nagy valószínűséggel 23 év óta...! (És utána még ki tudja meddig?)
Néhány szó...
Néhány szó, nyelvpusztítókhoz,
csak kibuggyan belülem.
Némaságot nem enged meg
nyelv iránti szerelem!
Néhány szó a nyelvrontókhoz
– ez a vesszőparipám –
s űzöm, mint a régi gyerek,
bottal hajtott karikán...
Néhány szó, nyelvrondítókhoz:
Mit műveltek, gyalázat.
E módszerrel a legkönnyebb
elárulni hazánkat!
Néhány szó egy nyelvrontóhoz,
mert nem tudom, miért ront.
Fölfogásával, agyával,
jellemével van-e gond?
Idegen szavakról van szó,
hogyha fölöslegesek,
ha meglévő magyar szókat
csak helyettesítenek.
(Világért se vedd magadra,
ha ez neked nem inged,
mert e versem magának majd
sok becsmérlést megenged.)
Kényelemből csinálod ezt,
vagy csupáncsak hülye vagy,
s megfelelő magyar szókat
nem tárol nálad az agy?!
Avagy netán hencegsz azzal,
hogy fújod az idegent?
Akkor az – hülyeség szintben –
magasabb fokot jelent!
Vagy csak mondod, amit hallasz,
s törődsz is te a nyelvvel,
mígnem a mély kultúrposvány
tetőtől talpig elnyel...?
A nyelv mindennek alapja,
nélküle nincs költészet.
Irodalom s a tudomány
mind ürességbe nézhet.
Hova lettél Kosztolányi,
ki száz éve szót emelt,
ki akkori nyelvpusztulást
ostorozott s le nem nyelt?
Pontosan ott tartunk megint,
csak most gyorsabb az iram.
könnyeket vált ki belőlem,
ha figyelem, ami van!
Csakhogy elfogadhatatlan
akkor is a hülyeség,
hogyha általánossá vált
s nincs, ki irtsa – sajnos – rég...
Zollikerberg, 2023 VI. 29.
Kapcsolódó írásaink:
Augusztus húsz és huszadika, az UFÓ-s sorozat és a magyar helyesírás – Gyimóthy Gábor és a Szerk.
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (II.) Életem függelékben – Idegen nyelvek közt
Gyimóthy Gábor: Nyelvtanulás verspihenőkkel (III.) Életem függelékben – Beleszerettem anyanyelvembe
Miért vagyunk restek alámerülni az igazgyöngyért? Szilaj Csikós seregszemlénk. Tisztelt Olvasó!
Gyimóthy Gábor levele a Szilaj Csikónak: a Nyelvlecke c. verse eredeti, helyes szövege
Gyimóthy Gábor két új – nevezetes Nyelvleckéjét megidéző – verse
Gyimóthy Gábor: AZ ÍRÁSMÓD. (Avagy: hogyan magyarítsuk az idegent)
Gyimóthy Gábor: Kókuszos történet (16.) „Korán kelt a kelta”
Gyimóthy Gábor: „Hogy is volt az egykor régen?” – Világhálón elszabadult versem...
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (1.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (2.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (3.)
Gyimóthy Gábor: Idomok – avagy formatervezős emlékeimből (4., befejező rész – különösen ínyenceknek)
Gyimóthy Gábor: Az írógép – „A fürge, barna róka átugorja a lusta kutyát”
Gyimóthy Gábor: A Holdról – unokaöcséimnek, seregnyi gyermekeiknek...
Gyimóthy Gábor: Féltsük-e a nyelvet? Egy hajdani nem közölt válaszom...
Gyimóthy Gábor: Baracknyílás. Úgy tűnik, hogy szereztem egy magyar nótát
Gyimóthy Gábor: Csillagok, bolygók, élőlények. II. (Tények, valószínűségek, marhaságok)
Gyimóthy Gábor: „Azt gondolom, hogy...” – Soron kívüli nyelvdorgáló
Gyimóthy Gábor: Háború – avagy adalék az ember természetrajzához
Gyimóthy Gábor: Színes vers I. (avagy az „egyszerű” magyar többesszám)
Gyimóthy Gábor: Színes vers II. (Mese az „egyszerű”, magyar többesszámról 80 rendhagyó szóval)
Neo-geocentrizmus (Gyimóthy Gábor költeménye a Föld és a Hold különlegességéről)
Gyimóthy Gábor: Soron kívüli füstölgésem a „petíció” és más „-ció”-k miatt – frissítve, pótolva
Comments