Gyimóthy Gábor: VÁLOGATOTT TILLÁROM VERSEK (31)

Tillárom versek?

Igen! Bár a tilláromvers fogalmát aligha találnánk meg szótárakban, lexikonokban, vagy akár a Wikipédián, mégsem hiszem, hogy magyaráznom kellene, mit értek alatta. Nem beszélve Hofi „meghatározásáról”, amikor azt mondta (idősebbek talán még emlékeznek rá): „Ma nincs olyan vers, hogy tillárom-tillárom. Ma csak olyan van, hogy: Földanyjának földanyja! Azannya!” (a felvezetés folytatása: itt)

Belső udvarok fölött (Budapest, 2003 XII. 18.)                          

Elnézem a háztetőket

s a tűzfalakat.

A nagy város olyanját,

mi nem kirakat.

Kicsit szépíti a látványt

a köd és a füst,

bár ha hó is rakódik rá,

attól sem ezüst.

De, szeretem ezt a képet,

nyugalmat sugall.

Hátsó udvar nem hördül föl,

ha csupasz a fal...

S míg a város arculata

tombol és pezseg,

itt, ahol csak a madár jár,

elmerenghetek.

Zollikerberg, 2004 I. 11.

Földhözragadt sóhaj                            

Egyoldalú szerelem.

Ismerős ez átok?

És az öldöklő szavak:

„Legyünk jó barátok”...?

Zollikerberg, 2009 XII. 14.

Boldogság

Idegenben volt a cicánk

Három héten át.

Csak ma hoztuk haza onnan

szegény kis pofát.

Nem bántak ott vele rosszul,

azaz, nem hiszem,

de a macskák nem szeretik,

ami idegen.

Újra itthon, végighevert

a nagy szőnyegen,

s szinte kérkedett azzal, hogy

milyen eleven.

Hanyatt fekve a gerincén

át-átpenderült,

s engem figyelt, látom-e, hogy

hogyan sikerült?

Láttam, nekem szánta mindazt,

amit mutatott,

s úgy tűnt, kis pofáján boldog

vigyor ragyogott.

Zollikerberg, 2011. VII. 2.

(innen folytatjuk)

---

Felvezető cikkünk és az első 3 vers:

Gyimóthy Gábor: VÁLOGATOTT TILLÁROM VERSEK (1)