Gyimóthy Gábor: A VALÓDI NYELVLECKE (Gyere ide, idegenkém, megtanítlak magyarul...)

A valódi nyelvlecke

Gyere ide, idegenkém,

megtanítlak magyarul,

mert oly nehéz, hogy nélkülem

a füled is lekonyul.

A fotó fényképet jelent.

Nem nehéz megtanulni,

csak háromszor ismételd meg,

s egyet kell rá aludni.

A kemikália vegyszer.

Tudom, marhanehéz szó!

Kérdezz meg, ha elfelejted,

kérdezgertni mindig jó.

Identitás: azonosság.

Hihetetlenül nehéz!

De ki mondta, hogy a magyar

cukorvatta, törökméz?!

És az intelligencia 

– belegebedsz –: értelem!

Bírod-e még az iramot,

ezt most meg kell kérdenem.

Variáció, verzió,

egyszerűen változat.

Hogy ez neked nem egyszerű?

Mindenhez kell áldozat...

Privatizáció pedig

– juj! – a magánosítás.

Látom, nehéz kimondanod.

Borzalmas szó, nem vitás!

És a tradicionális

hagyományos magyarul.

Tudom, tudom, oly nehéz szó,

hogy a nyelved beszorul!

A relikvia ereklye,

rituálé: szertartás.

Bizony rettenetes szavak.

Szólj, ha fáradsz, kispajtás.

Az archeológus régész.

Látod, egyre nehezebb,

hiszen alig mondható ki,

idegenül tényleg szebb.

És a terápia gyógymód.

Ez az igazán nehéz!

Micsoda szavak léteznek...!

Toporogva áll az ész.

A kontinens földrész, ámbár

ez talán már kicsit sok?

Bonyolult szókkal bombázlak,

s félő, hogy elér a sokk?

Hát még a gravitáció,

mely nehézkedést jelent.

Vedd inkább a tömegvonzást

(javítva az idegent...).

Jaj, az archaikus: ősi.

Meg tudod ezt jegyezni?

Hogy meghalld – hisz túl rövid szó –

füledet kell hegyezni!

A szubszidiaritás a

segítség. – Ezt nem hiszem!

Itt is láthatjuk, mennyivel

egyszerűbb az idegen!

Kontextualizáció:

összefüggősítés – lám,

minderről nem én tehetek,

ne nézz ilyen csúnyán rám.

Demonstráció: tüntetés.

Látod, ilyen a magyar!

Olyan nehéz kimondani,

még a torkod is kapar...

Vakáció: nyári szünet.

A szimptóma a tünet.

És világhálót is mondhatsz

a szép internet helyett.

Ha lájkolni lenne kedved

(fészbukkal levelezel),

nyugodtan megtanulhatod,

magyarul: tetszetezel.

A fícsörről azt mondhatom

(az itt most a nagy helyzet),

erre is én találtam szót,

íme, ez a jellegzet.

Uniformis: egyenruha.

De hogyha ez túl nehéz,

hagyjuk abba, tán jobb lenne,

ha most szépen hazamész.

Folytassuk még? – Hát nem bánom,

mindjárt itt van a rekord,

ami bejegyzést jelent csak,

tehát csúcs helyett ne mondd!

Jaj, a dzsúdó (ami júdó!!!),

cselgáncs magyarul – bizony!

Látom, a magyar szó ellen

kezd elérni az iszony...

És itt van a szívinfarktus.

Szívszélhűdés magyarul.

Csoda lenne, ha ilyen szót

agyad fölfog s megtanul...

Látod a kórház osztályán,

ott áll: Transzplantáció.

Szervátültetés lehetne...

... csak látomás (vízió)!

Jöhet az univerzum is?

Az a világegyetem.

(Bár, csak mindenséget jelent,

magyarázni szeretem.)

Az attitűd hozzáállás.

Ez mily lehetetlen szó!

Három hang is kettőzötten!

Mondd meg nekem, mire jó?

Hogyha a szó asszó, akkor

azt csörtének mondhatod,

ám hagyjuk, ha túl bonyolult,

lapozzunk föl más lapot.

Az aukció árverés és

szinte kimondhatatlan.

(Száműzni kéne e szókat,

szigetre, mely lakatlan...)

A koncert a hangverseny lám,

ez is milyen hülye szó!

Igaz, könnyen érthető, de

hát a koncert mért nem jó?

A börze pediglen tőzsde.

Kérded, ez nekünk mért kell,

ha kitűnő szót vettünk át,

láthatjuk, a börzével?

És a fesztivál! – Kérdem én,

ki az a marha személy,

ki ebet köt a karóhoz

s azt mondja, az ünnepély?

Csak nem mondasz légkört, hogyha

atmoszférát is mondhatsz?!

Jaj, majdnem elfelejtettem,

te most magyart tanulgatsz...

A finalista a döntős

(ami rondán hosszú szó),

ám annak, ki magyart tanul

panaszkodni nem való!

A finálé meg a döntő,

vagy pedig a végjáték.

Ezt is nehéz kimondani,

szádon tör ki a tajték.

És a sztráda autópálya.

Bonyolult szó, mondhatom:

El-ypszilon is ül benne,

mely maga a borzalom...

A centrum, megsúgom: központ.

De ezt tán ne add tovább.

Tanuld meg és sose használd;

könnyebb lesz az éjszakád.

A cinn az ón, cink a horgany.

Ez is maradjon titok,

de te próbáld megtanulni,

rém nehéz, de menni fog!

A kompjúter számítógép

(csak komputernek írják,

s remélik, ha c-ből k lett,

megbocsájtja a világ...).

Delegáció: küldöttség.

Próbáld jól kimondani.

Ezt is tanuld meg, bár nagyon

ritkán fogod hallani.

És íme egy gyönyörű szó,                

ez a konzultáció.

Hogy csak vélemény kikérés,

tanuld meg (de mire jó?).

Diagnosztizál az orvos?

Ne ijedj meg, barátom,

betegséget állapít meg

(tán koppant térdkalácson...).

Emblematikus: jelképes.

Lám ez is túl bonyolult!

Ne haragudj, hogy rajtam a

tanítókedv elvadult...

És akkor e nehéz szóra

még nehezebb jön elő:

akár elhiszed, akár nem,

a szkeptikus kétkedő!

Kérded, mi az ikonikus?

A mai fő-dzsóker-szó!

Tizenöt fogalomra is

simán előhúzható!

Egyébként csupán képszerű,

ám ezt ne is tanuld meg.

Ha ily értelmén használnád,

biztosan kiröhögnek!

Ha evakuál, kiürit

(pedig vákuumot csinál!

Ezt se mondd meg annak, aki

bérházat evakuál...).

Az extrém a szélsőséges.

Tudom, felelőtlenség,

elvárni, hogy megtanuljad

(ez tőlem vad szélsőség!)

Hát ma csupán eddig ért a

tanítgató idegem,

láthatod, hogy mennyivel jobb

s érthetőbb az idegen!

Taníthatnálak tovább is;

idegen szavad ezer,

ám látom, hogy ez nem olyan,

mit feltétlen élvezel...

Zollikerberg, 2024 III. 11.