Hajdu Zoltán: Elemzések a transzhumanizmusról és a megfigyelt emberről (1)
Transzhumanizmus, avagy milyen életet akarunk?
Az emberiség történetében több esetben is találunk olyan eszközöket, amelyek jelentős mértékben befolyásolták és változtatták meg a következő évszázadokat ‒ pl. a kerék, a szekér, a gőzgép, az autó, a repülőgép vagy a maghasadás felfedezése. Ezekkel szemben a mai technikák és technológiák által egy olyan ponthoz jutottunk el, amelyet ha tudatlanul, a hideg ész racionalitásával alkalmazunk, akkor számunkra az elkövetkező évtizedek, évszázadok eseményei akár visszafordíthatatlanok is lehetnek. Ugyanis a mai technológiák, eszközök lehetővé teszik pl., hogy beavatkozzunk az élővilág és az ember örökítő anyagába, a sejtekben levő DNS-be, azt kényünk-kedvünk szerint módosítgassuk. Illetve a számítógépeken alkalmazott mesterséges intelligencia arra is használható, hogy hatalmi érdekből viselkedésünket megfigyeljék és döntéseinket manipulálják. Azok, akik a technológiák és a hatalmi érdekek tüzével játszanak, ne felejtsék el, hogy vannak olyan beavatkozások, különösen a biológiában, amelyek akár visszafordíthatatlanok.
Azzal játszunk, hogy eltüntetjük azokat a teremtettségünkből adódó tulajdonságokat, amelyek által évezredeket éltünk át, és amelyek által embernek mondhatjuk magunkat: pl. a bátorságunkat, derünket, kegyelmünket, együttérzésünket, tiszteletünket, humorunkat, szeretetünket stb. Közismert, hogy a csimpánz és az ember között a genetikai eltérés csupán kb. 2-5%. A géntechnológia lehetővé teszi, hogy ez a 2-5% eltüntethető legyen. És akkor miben fogunk különbözni az állatoktól? Szeretnénk mindazokat a kutatókat, mérnököket, politikusokat, hatalmat gyakorlókat, filozófusokat, tudatlanokat stb. megkérni, hogy az embert hagyják meg embernek, ne kísérletezzenek vele, profitérdekből ne hatalmaskodjanak fölötte, hogy szakrális szabad akaratából lehessen az Egy képe és azonossága a következő évezredekben is. Ha semmi másért nem, hogy beteljesíthesse a rá bízott feladatokat: teremteni, többlet terhet vállalni, rendet tenni és visszatérni az Egyhez. Hagyják, hogy mindenki értelemben felnőhessen, megérjen és a lehető legjobbat hozza ki magából. Azért vagyunk itt a kvantumtérben és most, az időben, hogy a folyamatos teremtésben részt vegyünk. Ezt a részvételt nevezzük életnek. Nem a profitért élünk, hanem a profit van az életünkért.
Azok a technikák és technológiák, amelyeket az elmúlt évszázadokban alkalmaztunk, gyakorlatilag nem mások, mint érzékszerveink „nyúlványai”. Pl. hogy jobban és gyorsabban haladjunk, feltaláltuk a biciklit, majd az autót és a repülőgépet; hogy jobban lássunk, feltaláltuk a távoli bolygókat kémlelő távcsövet (makro világ) és a szemmel nem látható világ megfigyelésére alkalmas mikroszkópot (mikrovilág). (Megjegyzés: A techné szó jelentése: erő, valamit csinálni; a logia szó jelentése pedig: tudni, tanulmányozni.) De ezekkel az „ártalmatlan” eszközökkel szemben azokat, amelyeket a transzhumanizmusban, az ember és gép hibridjében, pl. a genetika és a mesterséges intelligencia területén alkalmazunk, már kockázatot jelenthetnek, ha tudatlanul használjuk az eszközök lehetőségeit. Az individualista hatalmaskodás és profitérdek mindig az embert vette és veszi célba, pontosabban: az ember tudatlanságát, individualitását, dölyfösségét, irigységét, befolyásolhatóságát. A hatalom a természeti erőforrásokat ‒ a profit érdekében ‒ önkényesen fosztja ki, azonban az emberi erőforrásokat csak befolyásolással, meggyőzéssel, hazudozással, marketinggel stb. tudja a maga oldalára állítani.
A hatalom mindig akar az emberrel valamit tenni, mert belőle él. Vajon mit akar a transzhumanizmus megvalósítására törekvő hatalom? Ne feledjük el, hogy a technikákat, a technológiákat leginkább a nyugati fehér ember találta ki, és a legtöbb esetben nem emberies célokra alkalmazta, hanem épp ellenkezőleg, az ember elpusztítására. Gondoljunk bele, hogy a londoni City által működtetett Kelet Indiai Társaságnak nevezett magáncég csak hajóinak és ágyúinak köszönhette, hogy a lábát Indiába betehette, fegyvereivel emberek ezreit mészárolta le és fosztotta ki. Hasonló módon járt el minden gyarmatosító európai ország. Csak azért gyilkolthatta az őslakosságot, mert volt fegyvere. De idesorolható a maghasadás kínálta technikai lehetőség is, amivel elektromos energiát is lehet termelni, de atombombát is lehet gyártani. Mégis, először gyilkoltunk vele, és csak azután termeltünk vele villamos áramot. Ma az atomtöltetű rakéták száma meghaladja a 12.000 darabot, ezzel szemben az atomreaktorok száma kb. 450. Ha korábban kijelenthető volt, hogy a keletet inkább a szellemi élet, és a nyugatot az anyagi élet jellemezte, ez ma már nem igaz. Ugyanis a racionális, individualista, profitéhes nyugati kényelem meghódította a keletet is. Egyszínű, profitéhes lett a világ.
A hatalmi manipuláló háttérben, a színfalak mögött, a különböző laboratóriumokban, kutató helyeken most is készülnek azok a forgatókönyvek, fogalmazódnak meg azok az elképzelések, zajlanak le azok a viták stb., amelyek arról szólnak, hogy a profit oltárán hogyan lehet feláldozni a teremtett, szakrális embert. Pl. befolyásolni immunrendszerét ‒ lásd a Covid 19 vírusfertőzés okozta hisztériát és következményeit, pl. a home office rendszert, a diákok iskolából való kimaradását, vagy azok megbélyegzését, akik saját immunrendszerükben bízva nem oltatták be magukat. Hasonló módon pl. a mesterséges intelligenciával működő és állambiztonsági célokat is szolgáló közösségi médiumok folyamatosan befolyásolják döntéshozásunkat és így társadalmi viselkedésünket, fogyasztói szokásunkat, pénzügyeinket stb. Már szlogenné vált, hogy „ha nem vagy fent a Facebookon, akkor nem is létezel”. Ezek szerint a világ lakosságának kétharmada nem is létezik. A háttérben folyamatosan készülnek azok az elképzelések, amelyek az emberbe telepíthető chipekről szólnak, illetve amelyek a meglévő programokat támogatják. Pl. a svéd és az amerikai jogszabályok már megengedik a chipek bőr alá telepítését. Készülnek a tervek a készpénz eltüntetéséről is, ahogy a közösségi médiumokban való nagyobb emberi részvételről is. Magyarul, mintha valakik összefogtak volna ellenünk, hogy minél inkább az elidegenedésben, a kizártságban, a pszichológiai depresszióban, az öngyilkosságot támogató tervek szerint éljünk.
Nem véletlen, hogy a hatalmaskodók a profitot mindenek fölöttinek nyilvánítják ki, még annak árán is, hogy eltűnik a teremtett ember. Ugyan, miért engedtük, hogy a materialista, profitéhes, nyugati gondolkodás (most már keleti is) ennyire elhitesse velünk, hogy a mi dolgunk másoknak profitot szerezni? Miért nem szerzi meg a hatalom a maga profitját nélkülünk? Azért nem, mert a hatalmat a tudatlan tömegember tartja fent. De azt is megkérdezhetjük, hogy miért lett egyenlő az emberi élet az életet kizsákmányoló profittal? A digitális kapitalizmusban, a transzhumanizmusban miért termék a szakrális ember? Miért nem lehet egymást kölcsönösen tisztelve és együttműködve, egy fölösleg nélküli profittal együtt élni? Mert a hatalom markában vagyunk, ő pedig nem enged.
Valamikor a közgazdaságtan azt jelentette, hogy a közösség vagyonával a közösség érdekében kell gazdálkodni. Ma a hatalmi érdek épp ennek ellenkezőjét üzeni, vagyis a közösség vagyonát ki kell szolgálni a hatalom érdekeinek. Ezt a felfogást már a XIX. századi Kommunista Kiáltványban is megtaláltuk. Az eredmény ismert: több millió halott. Napjainkban, a 2022‒2025 közötti ukrán-orosz konfliktusnak az adófizetők pénzéből való támogatása ugyancsak ennek az elképzelésnek mesterpéldája. A globális kormány részeként az EU hatalmi rendszere nem kérdezi meg az adófizetőket és így minket sem, hogy támogatjuk-e vagy sem a konfliktust. De a visszásságok a jog területén is megtalálhatók, mert ha korábban a jog egyenlő mértékben határozta meg az ember jogait és kötelezettségeit, akkor ma úgy tűnik, hogy egyre több kötelezettségünk és egyre kevesebb jogunk van. A fentiek alátámasztására érdemes tanulmányoznunk a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) által elfogadott, 2030-ig kivitelezésre váró propagandaanyagokat, amelyekből az is kiderül pl., hogy ha nem lesz semmink (felszámolják magánvagyonunkat és ez által önállóságunkat), akkor is boldogok leszünk. Természetes, hogy a WEF nem tudja, hogy a boldogság szellemi „tulajdonság és tulajdon”, és nincs köze az anyaghoz. Illetve tanulmányozhatjuk a Transzhumanista Nyilatkozatot is.
Mint már annyiszor, most, a digitális kapitalizmus idején, amelyet akár digitális kommunizmusnak/bolsevizmusnak is lehetne nevezni, egy újabb döntéshozás előtt állunk: ugyanis arról kell döntenünk, hogy felvállaljuk-e önmagunkat, pl. érvényesítjük-e az Egytől kapott szabad akaratunkat, és képesek vagyunk-e tudatos döntéseket hozni, vagy tudatlanságunkban és kényelmünkben mindezekről lemondunk, és felhatalmazzuk a hatalom képviselőit, hogy helyettünk döntsenek. Az első lehetőség nehezebb, de emberségesebb és hosszú távon meghozza a függetlenség eredményeit. A második lehetőség könnyebb és rövidtávon, ideiglenesen eredményt hozhat, de hosszú távon zsákutca. Döntenünk kell, hogy milyen közösségekben, társadalomban, nemzetben akarunk élni, pl.: önálló magyar nemzetben, vagy a hatalomtól függő nemzetköziben. Vagy önmagunk tudatosságában bízunk, pl. emberi kapcsolataink intimitásában, az empátiában, a szeretetben, a kreativitásban, a segítőkészségben, az együttérzésben stb., vagy pedig mások tudatlanságában, például a transzhumanizmusban, a mesterséges intelligenciával működő felületek szándékos függőségében, az elidegenedésben, a virtuális világban, a bizalmatlanságban, a nemzetköziség gyökértelenségében, a digitális pénz bűvöletében stb. Miért nem lehet tisztelni az ember egyediségét, egyetemességét, önrendelkezését és szabadságát? Vajon a transzhumanista hatalom miért alacsonyítja le az emberi intelligenciát azzal, hogy az embert géppé, transzhumánná igyekszik alakítani? Chipeket ültetne bele, mesterséges intelligenciával működő közösségi platformokkal manipulálja, különféle génkezeléseket alkalmaz és nanorészecskéket ültet az emberbe. Miért is? Mert a teremtett ember akadály a hatalom sötét céljainak megvalósításában.
Kapcsolódó cikkek:
Commentaires