Hajdu Zoltán: Elemzések a transzhumanizmusról és a megfigyelt emberről (6)
- szilajcsiko
- 1 nappal ezelőtt
- 4 perc olvasás
Az új pszichológiai fegyver: a transzhumanizmus vallása
Amint már említettük, a transzhumanizmus képviselői gyakorlatilag a szakrális teremtés tökéletességét kérdőjelezik meg, mivel felszámolják az ember szabad akaratának gyakorlási lehetőségeit, és a profit érdekében egy digitális és globális irányító hálózatot építenek ki, amely az ember átfogó megfigyelésével, nyomon követésével, ellenőrzésével és korlátozásával foglalkozik. Ahhoz viszont, hogy ez az ellenőrző, felügyelő új digitális kommunizmus vagy felügyelő kapitalizmus, központosított gazdaság működni tudjon, az egyéni szabadságvesztés mellett szükség lesz az emberek közötti viszony manipulálására is, pl. az ellentétek gerjesztésére, az individualizáció növelésére, a megosztottság kialakítására, az addig létező bizalmi hálózatok felbontására. Az „oszd meg és hatalmaskodj fölötte” elv ebben az esetben is sikeresen alkalmazható. A túlharsogott, túlmediatizált mindennapjainkban közvetlenül tapasztalható a gondolatok, szavak és cselekedetek háborúja, ahol az igazság harcot vív a manipuláló transzhumanista hazugságokkal. Az emberi létezéshez kötött örök igazságok információs és pszichológiai csatát vívnak a manipulációban érdekelt transzhumanista képviselőkkel. A gond csak az, hogy most is, mint más történelmi eseményeknél is, az embernek védekeznie kell a támadással szemben. Az érzékelhető rejtett csata célja az emberi viselkedés megváltoztatása, s evégett a transzhumanizmus széleskörű fegyvernemeket tud felsorakoztatni, szemben a védekező és magára hagyott individualista, épp ezért befolyásolható emberrel, akinek nincs más fegyvere, mint tudatossága. A tudatlanok pedig, akik azt sem tudják, hogy az őket támadó transzhumanista hatalmat épp ők tartják el, fegyvertelenek, illetve árulók.
A védekező ember erejét, erényét és igazságát az adja, hogy képes ragaszkodni szülei és nagyszülei értékeihez, meggyőződéseihez, erkölcsös viselkedéséhez, nemzeti kultúrájához és hagyományához, hitéhez, tiszteletet érdemlő őseinek magatartásához, amelyből fakad az ő önrendelkezése és önszabályozása is. Az önrendelkezésben nincs sem félelem, sem gyűlölet. A támadó transzhumanizmus fegyvernemei között az elme-testre, az individualizációra ható eszközök találhatók, mint pl. a világnézettel, a főáramú gondolkodással szembeni más nézetek kizárása, a megbélyegzés, a kirekesztés, a zavarkeltés, a bizonytalanság és a kétség generálása, a másokkal, pl. a kormányzati politikákkal, az igazságszolgáltatási rendszerrel és azok vezetőivel szembeni bizalmatlanság, félelemkeltés, amelyek a tradicionális közös kötelékeknek a megsemmisítéséhez vezetnek. A támadó transzhumanizmus erőfeszítéseit akár a bibliai Lucifer erőfeszítéseihez is hasonlíthatjuk, mert a lényeg itt is a társadalmi kötelékeknek, az önazonosságnak tönkretétele, amelyek erőssé tudják tenni az embert és a nemzetet. Mindezek az elme-testre ható eszközök arra ösztönzik a tudatlanokat, hogy reményvesztettként belülről pusztítsák magukat. Ha a tudatlan egyén képes magát belülről elpusztítani, akkor képes saját társadalmát és nemzetét is elpusztítani.
A támadás lényege, hogy meg kell bontani az Egy és az ember közötti egyetemes kapcsolatot, pl. isteníteni kell az individuális én általi viselkedést. Dicsérni kell pl. a szingliket (egyedülállókat) és a transzvesztitákat, a gender elméletek támogatóit, minél ismertebbé kell tenni a sikeres gazdasági embereket, az idol (bálványozott) színészeket, a nagy pop, rock stb. énekeseket, akikkel a tudatlanok képesek azonosulni, mi több, akiket példaképüknek tartanak. A pszichológiai fegyverviselés lényege, hogy mindig kívülről várjuk a segítséget, a megoldást, és ne önmagunkból. Külső alatt értve a külső információszerzést is. A pszichológiai háborúnak egyetlen akadálya van: a tudatos ember. Ha különböző manipulációs, befolyásoló eljárásokkal tudatlanná tehető az eredetileg tudatos ember, akkor elhárul a transzhumanizmus egyetlen akadálya. A számos manipulációs technika közül eddig a következők hoztak eredményt:
1. a látszatnak valóságként való bemutatása: számtalan digitális platform arra próbálja rávenni felhasználóit, hogy azt higgye el, hogy az egyetlen létező valóság az, amit öt érzékszervével érzékel. Ezzel azt is sugallja, hogy minden más, amit így nem érzékel, az hamis. A manipuláció célja, hogy olyan információs szigetek alakuljanak ki, amelyeket az érzékelő ember valósnak vél. Pl. a közösségi médiumok algoritmusai és kereső motorjai képesek személyre szabott információkat szolgáltatni, mivel „megtanulják”, hogy milyen információk érdekelnek minket. A lényeg, hogy az algoritmusok folyamatosan olyan linkeket mutassanak nekünk, amelyek a mi nézőpontunkat adják vissza. Így a felhasználó azt hiszi, hogy az ő nézőpontja annyira fontos és elterjedt, hogy mindenki más ugyanazt látja. Pedig nem. A rendszer mindenkinek külön-külön információs szigeteket hoz létre.
2. a bűntudat, a félelem és az empátia manipulatív használata: a transzhumanizmus arra készteti az emberi közösségeket, a politikai döntéshozókat stb., hogy azokat a változásokat kezdeményezzék és kivitelezzék, amelyekre a transzhumanizmus képviselőinek szükségük van. A befolyásolásban idevágó példa: a klímaváltozás története, amelyet azért találták ki, hogy az emberben bűntudatot tudjanak kelteni pl. az elsivatagosodásért, a jéghegyek olvadásáért, a folyók kiszáradásáért, az erdőtüzekért stb. Azért szenvedünk, mert pl. fosszilis tüzelőanyagokat használunk, a mezőgazdaságban pedig sok a metánt kibocsátó tehén. A vegán, húsmentes étrendre való átállás is része a klímahisztériának. Mintha elfelejtettük volna, hogy a Föld éghajlata egy összetett, állandó változás alatt levő, dinamikus rendszer, ahol még az északi sark helye is változik. Amit mi éghajlatváltozásnak minősítünk, az e rendszer ciklikusságának egyik megnyilvánulása. Továbbá, a légkörben megnövekedett CO2 szint elsősorban nem a fosszilis üzemanyagokból és a mezőgazdaságból származik, hanem az óceánok gázkibocsátásából. Globális felmelegedés, majd globális lehűlés mindig is volt és ezután is lesz.
3. adjuk fel magunkat, mert nincs megoldás: a Covid-19-es fertőzés, valamint a klímahisztéria két olyan manipulációs példa, amelyek arra utalnak, hogy ha nem felelünk meg a döntéshozók elvárásainak, akkor súlyos, talán visszafordíthatatlan következményekkel kell szembenéznünk. Vagyis ha nem cselekszünk eléggé gyorsan, túl késő lesz, hogy milliók halálát elkerüljük. A fertőzéssel kapcsolatosan azt üzenték, hogy korábban nem alkalmazott új terápiákat kell kidolgozni. A klímaváltozással kapcsolatosan pedig azt, hogy csak néhány évünk van hátra, hogy olyan új gazdálkodásba kezdjünk, amellyel csökkenteni tudjuk a fosszilis források felhasználását. Ezért utazzunk kevesebbet, változtassuk meg étrendünket, pl. együnk kevesebb húst, használjunk elektromos közlekedési eszközöket stb. Az elektromos autók elterjedése is része a klímahisztériának. A manipulátor nem mondja el, hogy az ember részére mindig is rendelkezésre álltak az alternatív megoldások. Tartozunk magunknak annyi tudásszerzéssel, hogy ismernünk kell egyetlen örök lakóhelyünket és azok szakralitásait, hogy ne higgyük el a látszólagos kríziseket, legalábbis kritikusan tekintsünk rájuk, pl. a klímahisztériára. Mielőtt döntenék, vagy valamilyen pártállásra vállalkoznánk, tegyünk fel kérdéseket, pl.: valóban így van?

Kapcsolódó cikkek:
Comments