Julian Assange nagyon különös diadala ‒ a Parlamenti Közgyűlés 95%-a állva tapsolt.

Eredeti cikk:

A Very Peculiar Triumph, October 5, 2024 in Uncategorized by craig Craig Murray

Schiller Mária küldeménye

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Igazságügyi Bizottsága előtt Julian Assange vallomásának végén a 220 fős terem 95%-a állva tapsolt.

A hallgatóság a Parlamenti Közgyűlés tagjaiból állt, akik a nemzeti parlamentjeik által delegált tagok, Európa minden tájáról. Emellett a teljes európai politikai spektrum tagjai is jelen voltak, beleértve a domináns nemzeti pártokat is.

A közönségben az Európa Tanács munkatársai és szakértői, valamint a világmédia is részt vett. Jegyezzék meg ‒ és én még soha nem voltam tanúja ilyesminek ‒, hogy a média mintegy 100 képviselője mind felállt és csatlakozott a tapshoz. Hangsúlyoznom kell, hogy ez nagyrészt nem az alt média volt, hanem a hagyományos média teljes pompájában.

Egy szinttel feljebb pillantva még a tolmácsfülkék üvege mögött is álltak és tapsoltak.

Julian előkészített nyilatkozatának méltósága és tisztasága, valamint az előadásának nyers őszintesége váltotta ki ezt a reakciót, párosulva az együttérzéssel egy olyan ember iránt, aki éveken át igazságtalanul szenvedett rendkívüli nehézségeket és nélkülözést. Remélem, hogy ez egy értékes és megerősítő pillanat volt Julian számára, amit nagyon is megérdemelt.

De be kell vallanom, hogy a tapsoló médiára pillantottam, és arra gondoltam, hogy Juliant több mint egy évtizeden keresztül rágalmazták és becsmérelték, és az ügyét teljesen félreértelmezték. Felidéztem, hogy évekig tévesen szexuális bűnözőként és a falakat ürülékkel bekenő őrültként állították be.

Ó, nos ... „nagyobb öröm van a mennyben egy bűnösön, aki megbánja bűneit”. Ha a főáramú média most hajlandó pozitívan foglalkozni Julian gondolataival, az jó dolog lesz, ahogyan az nagyrészt meg is történt ezen esemény kapcsán.

Az újságírók gázai meggyilkolásáról és a gázai célpontok mesterséges intelligencia segítségével történő programozásáról mondott szavai kitűnő irányt mutattak arra, hogy merre tartanak a gondolatai.

Én is nagyon aggódtam Julian egészsége miatt. Semmiképpen sem akarom csökkenteni a rendkívül jó teljesítményét és azt a sikert, amit elért és megérdemelt. De számomra nagyon nyilvánvalóak voltak a jelei annak, hogy még nem épült fel teljesen. A fizikai felépülése teljesnek tűnik; fittnek tűnt, és elvesztette azt a börtönbeli puffadtságot. De az évekig tartó elszigeteltség után az agynak több időbe telik, mire újra alkalmazkodik az ingerekhez.

A régi szikra és tűz még nem volt teljesen meg.

A hangja kevéssé változott a hangszínben és a hangmagasságban, és kissé tétovázott az előadásmódban. A kérdésekre megfelelően és átgondoltan válaszolt, de hiányzott a gyorsaság, és néha úgy tűnt, hogy nem értette meg a kérdés lényegét.

Amikor Sevim Dağdelen német képviselőnő ‒ aki évek óta állandó barátja és bátor harcosa ‒ kérdést tett fel neki, láthatóan nem ismerte fel, és ekkor kijelentette, hogy túl fáradt a folytatáshoz.

Jól ismerem az időeltolódást, és ez nem csak az volt.

Jól ismerem a magánzárka hatásait is, mivel négy hónapig tartó magánzárkában voltam.

Julian 17-szer többet is kibírt, amit nyolc év követségen töltött év előzött meg, és ehhez még hozzájött az a rendkívüli nyomás, hogy nem tudta, mikor lesz vége, és egyáltalán vége lesz-e valaha. Ne feledjük, ahogyan arról Nils Melzer professzor, az ENSZ kínzással foglalkozó különmegbízottja beszámolt, és ahogyan azt most az Európa Tanács is megerősítette,

a Juliannal való bánásmód évekig tartó kínzásnak felelt meg.

Julian maga is kijelentette előadása elején, hogy „az elszigeteltség évei megtették hatásukat”. Az ezt követő sajtótájékoztatón Stella kijelentette, hogy ‒ anélkül, hogy Julian magánéletét megsértené ‒ a felépülése még messze nem teljes.

Remélem, hogy az Európa Tanács támogatása valóban fellendítette Julian morálját, de azt is remélem, hogy mostantól ismét a gyógyulására fog koncentrálni, és nem akarja túl gyorsan újra belevetni magát a közéletbe.

Nagy nyomást látok Julianra azok részéről, akik a legjobb indítékból szeretnék őt különböző ügyekbe bevonni ebben a válságos pillanatban, amikor nem csak fegyveres konfliktusról van szó, hanem az értékek és a meggyőződések válságáról, amelyet a technológia súlyosbít.

Julian jelezte, hogy a jövőben elsősorban a mesterséges intelligencia, a kriptológia és az idegtechnológia, valamint ezek felhasználása és visszaélései érdeklik.

A Julian nélkül tartott sajtótájékoztatón Kristinn Hrafnsson, a Wikileaks főszerkesztője elmondta, hogy a Wikileaks jövőjét és Julian szerepét meg fogják vitatni, de Julian még csak néhány hete van szabadon, és több időre van szükség a nagy döntések meghozatala előtt.

Biztos vagyok benne, hogy ez így van, és kérem,

tekintsék ezt a cikket a mindenkihez intézett kérésemnek, hogy hagyják békén Juliant, és adjanak neki több időt ‒ amennyit csak akar ‒ a teljes felépülésre. Ő egy ember, nem egy ügy vagy elv.

Hozzátenném, hogy az én 14 éves munkám a Julian kiszabadításáért folytatott kampányban nyilvánvalóan befejeződött. Ez volt a diadalmas befejezés. Itt nagyon fiatalosan nézek ki, amint beszédet mondok az ecuadori nagykövetség előtt azon a napon, amikor Julian belépett oda:

Craig Murray beszéde az ecuadori nagykövetségen 2012. augusztus 19.

Itt vagyok több mint egy évtizeddel később, amikor beszédet mondtam a kiadatásával kapcsolatos fellebbezésének legutóbbi legfelsőbb bírósági tárgyalása után:

Hosszú, nehéz út volt ez a kettő között, amely az egész világot bejárta, és amelynek során sok csodálatos kampányolóval találkoztam, és sok csodálatos barátot szereztem, akik mindannyian hozzájárultak ahhoz a légkörhöz, amely végül Julian szabadon bocsátásához vezetett.

Julian teljes beszédét és a kérdések és válaszok óráját itt tekintheti meg:

Az Európa Tanács az európai intézmények nagyapja. Nem az Európai Unió és nem az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet. Az Európa Tanács mandátuma a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, és az enyhülés egyik legfontosabb eszköze volt, bár Oroszország nemrégiben kilépett, tiltakozásul a Tanács képmutató célzása miatt.

Az Európai Unióval ellentétben az Európa Tanácsnak nincs gazdasági szerepe. Az EU Európai Parlamentjétől eltérően, amely a Tanáccsal és a Bizottsággal együtt alkot törvényt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nem jogalkotó testület. Nem is közvetlenül választott testület.

Az Európa Tanács tagállamainak nemzeti parlamentjei delegáltakat küldenek tagjaik közül a PACE-be. Tehát a testület a nemzeti parlamentek képviselőiből áll.

Az Egyesült Királyság esetében ezek közül többen a Lordok Házának tagjai. Ezért volt az az anomália, hogy az igazságügyi bizottságot, amely előtt Julian megjelent, egy olyan európai testületben, amelynek célja a demokrácia előmozdítása, egy olyan brit politikus vezette, akire soha senki nem szavazott, Lord Richard Keen, egy skót tory.

Az ezt követő vita során elfogadtak egy állásfoglalást, amely kifejezetten elismerte, hogy Julian Assange politikai fogoly volt. Ez volt a jelentés és az állásfoglalás egyetlen olyan aspektusa, amellyel kapcsolatban az atlantisták megpróbáltak utóvédharcot indítani. Nem próbálták eltávolítani a szólás- és információszabadságról, az amerikai háborús bűnökről és a büntetlenség megszüntetéséről, a bejelentők védelméről, a bírósági eljárásokkal való visszaélésről vagy Julian fogva tartásának megdöbbentő körülményeiről szóló elemeket.

Megpróbálták azonban eltávolítani a politikai fogoly kifejezést.

Nem sikerült. Csak a szélsőséges atlantisták szavaztak az erre vonatkozó módosítások mellett, elsősorban a brit Konzervatív Párt és a lengyel Jog és Igazságosság Pártja. Az állásfoglalásról szóló végső szavazáson csak 13 ellenszavazatot tudtak összegyűjteni 88 igen szavazattal szemben.

Az ALDE és az EPP képviselői azért támogatták az állásfoglalást a PACE-ben, miközben európai parlamenti kollégáik blokkolták az ilyen lépéseket, mert a pártok vezetői sokkal kevésbé ellenőrzik a PACE-ben. Ezért tudott egy bizottságot felállítani az ügy kivizsgálására, amelynek izlandi előadója kiváló jelentést készített.

Beszéltem a bizottság három tagjával, akik mindannyian elmondták, hogy megdöbbentette őket, hogy az ügy valós tényei mennyire eltértek a média beszámolóitól.

Az Európai Parlament ezzel szemben egyáltalán nem volt hajlandó foglalkozni az Assange-üggyel, és mind az Európai Néppárt, mind az ALDE határozottan elutasította, hogy az ügyet még a képviselőcsoport belső ülésein is megvitassák.

Ennek a PACE-jelentésnek nincs végrehajtási súlya, de a megítélés szempontjából valódi változást hozhat. A kínzásokról és a rendkívüli kiadatásról szóló PACE-jelentés és állásfoglalás például, amelyhez én magam is tanúskodtam, nagy hatással volt a közvéleményre és a politikai közvéleményre, és arra, hogy a média tényként fogadta el ezeket az eseményeket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európa Tanács szerve. A PACE határozatai az EJEB érdekeit szolgálják. Juliantól megtudtuk, hogy a vádalkuja tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek tiltják, hogy az EJEB-hez forduljon a bánásmódja miatt, és tiltják az információszabadság iránti kérelmek benyújtását.

Feltételezem, hogy ha megszegi ezeket a feltételeket, akkor az USA-ban létezik egy olyan mechanizmus, amelynek segítségével a büntetőeljárás vagy legalábbis az ítélethozatal újraindulhat. De nem látom, hogyan lehetne ezt Európában érvényesíteni vele szemben. Az EJEB nem fogja elfogadni, hogy az alapvető jogok megfellebbezésének jogát egy kényszerített megállapodással el lehet venni, és nem tudom elképzelni, hogy még az Egyesült Királyság is megpróbálna kiadni valakit az USA-nak azért, mert az EJEB-hez fordult.

Ez elképzelhetetlennek tűnik.

Fontos lehet, hogy Assange furcsán nagy kísérete között ott voltak azok a belga és francia ügyvédek, akiket kifejezetten azzal bíztak meg, hogy készítsék elő az EJEB-hez benyújtott fellebbezését, ha az Egyesült Királyság bíróságai elrendelik a kiadatását. Szóval figyeljék ezt a helyet...

Megjegyzendő az is, hogy a PACE kiválasztotta Svédországot az emberi jogi helyzetének jövő évben kezdődő időszakos felülvizsgálatára. A kiválasztás mögött állók kifejezetten azért javasolták ezt, hogy készülhessen egy olyan jelentés, amely mélyen belemerül az Assange ellen felhozott szexuális zaklatási vádak rendkívüli koholmányába és a hatóságok által elkövetett visszaélésekbe, amint azt Nils Melzer figyelemre méltó könyve részletesen bemutatja.

Szóval ismét, figyeljék ezt a helyet...

---

Kapcsolódó cikkünk:

• A BUDAHÁZY-ÜGY ÖRÖK TANULSÁGAI – A sikeres civilpolitika alapjai (Varga Domokos György sorozata) Előszó