Naplóbölcsességeim – 43.

43.

Még nem hullanak a levelek, de az ősz

előszaga terjed, lehűl a levegő

éjjel, s nappal enyhébb a ragyogás, gyümölcsérés

lassan véget ér, a zöld halovány

és barnásvörösbe borul, eső áztat

nyakba húzott kedvet, elfelejtik

nyárelős ígéretüket a szerelmesek.

Most vált sebességet eleven okosság:

a külső természet bevonul a házba,

tudás fonala szorgalom orsón perdül,

érzés nyálazza, közösség erősíti,

iskolaérettek indulnak világba.

Szívem közelebb áll téli álmot alvók

táborához, mint költözőmadarakhoz,

de eszem fellázad és éjjel is ágál,

lámpafény sötétbe, télbe is nyarat hoz.