Naplóbölcsességeim – 66.

66.

Nincs más hátra, mint előre!

Kezdjük el a szellemi edzést:

annyira leszoktunk a gondolkodásról,

hogy már csak a káromkodást érjük.

Én ezt nem hiszem, nem is tudok

ilyen egyszerű eszközzel élni,

s érdeklődéssel nézem a szitkozódókat,

mély érzelmek, magas elvek mozognak:

Például Isten-bírálat, aki elmulasztotta

mindentudása ellenére a teremtésben

ama egyedi esetet is kezelhetővé tenni,

amibe az elégedetlen egyén keveredett.

Vagy saját képességei kritikus értékelése,

amikor nagyon elront valami jól tehetőt,

s ebbe be szoktak vonni földi személyeket,

főként a felmenőik közül válogatva.

A szükségszerűség el nem ismerése mindez,

előremutató bizalom a szellemi irányítás felé,

a világ milyenségének határozott kijelentése:

isteni figyelmetlenség, s bicsaklik tökéletesség.