Naplóbölcsességeim – 143.

143.

Belső magánnyá válhat a külső,

ha elfelejted, mennyi kacagást

hozott minden találkozás, ha nem

marad szívedben emlékes varázs.

Ne hagyd eluralkodni magadon,

hogyha régen érintettél embert,

az érzést, hogy kirekesztett lettél,

nem foszt meg karácsonytól december.

Mert az több, mint puszta örömünnep,

ott van mögötte a csillagászat,

amitől megváltozik a világ:

egyre több zsákmánnyal fényvadászat.

Ugyanúgy éltessen öröm lényeg,

amitől büszkén duzzad a mellünk,

hogy egyáltalán, milyen csodásak

vagyunk, milyen jól egymásnak kellünk.

S mennyivel értékesebb a jövő,

kibírva egymás fájó hiányát,

amikor szabadon-járunk kelünk,

látogatva ember fiát, lányát.