Patrubány Miklós nemzetpolitikai előadása – Fuksz Sándor könyve Görgeiről

Patrubány Miklós nemzetpolitikai előadása Nagyboldogasszony napján

Augusztus 15-én megtartotta Mi vagyunk az út.., című nemzetpolitikai előadását a Magyarok Világszövetségének elnöke.

Tekintettel a Szövetség alapításának három nap múlva esedékes, 85. évfordulójára, az elnök áttekintette a nyolc és fél évtizedes történetet, és rangsorolta az MVSZ legfontosabb megvalósításait. A számba vett 30 tétel közül a legfontosabbakat fejtette ki.

A felvétel itt tekinthető meg:

Iratkozzanak fel a Magyarok Világszövetsége YouTube-csatornájára!

Fotó: Berán Zoltán

Megjelent Fuksz Sándor új könyve Görgeiről

A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottságának elnöke, Fuksz Sándor Görgei Artúrról írt könyvet Az elszállt becsületszó címmel.

Petőfi Sándor igazságának feltárásához, úgy tűnik, szükség lesz Görgei Artúr szerepének tisztázására is. Bármennyire is furcsa, tény, hogy miközben saját kora egyértelműen árulónak minősítette Görgeit, manapság mindenáron nemzeti hőssé kívánja őt tenni az a magyar hivatalosság, amely továbbra is, fogcsikorgatva tagadja Petőfi Sándor szibériai elhurcoltatását, annak ellenére, hogy Oroszország immár közel egy évtizede hivatalosan is elismerte ezt a tényt. Jellegzetes mai magyar viszonyulás. Botrány.

Fuksz Sándor így vall indíttatásáról: „Sokáig mérlegeltem, hogy ildomos-e egy nemzeti hősről („a nemzet egyik legnagyobb") hadvezéréről, a hivatalos történész-társadalom által dicsőített történelmi személyről elmondani az ellenkező véleményt... De van-e hadtörténész, aki górcső alá vette a Görgei által vezetett csatákat és azok elemzése alapján jutott olyan következtetésre, miszerint ő a legnagyobb magyar hadvezérek közé tartozott? Mert a fegyverletételhez nem kell különösebb katonai zsenialitás – főleg nem a feltétel nélkülihez. Amely után a vesztes fél minden tábornokát kivégzi a győztes fél. A fővezér kivételével."

Fuksz Sándor könyvének ára 2500 Ft.

Megrendelhető itt: mvsz@mvsz.hu

Holnap lesz 85 éves a Magyarok Világszövetsége

A Magyarok Világszövetségét 1938. augusztus 18-án hívta életre az Eucharisztikus Világkongresszus idején ülésező Magyarok II. Világkongresszusa azzal a feladattal, hogy a világ összmagyarságának képviseletére hivatott Világkongresszus állandóan működő ügyvivő testületeként szolgálja az egyetemes magyar érdekeket.

Kezdeményezője a korábbi és későbbi – vértanú halált halt – miniszterelnök, gróf Teleki Pál volt. Első elnökévé báró Perényi Zsigmond koronaőrt választották, az 1849-es vértanú, felsőházi elnök báró Perényi Zsigmond unokáját.

A kommunizmus évtizedei alatt a Magyarok Világkongresszusa kényszerszünetet tartott, mígnem 1992-ben, 54 éves szünet után megtartották a Magyarok III. Világkongresszusát, amelynek idején Csoóri Sándort választották a Szövetség elnökévé. Azóta a Magyarok Világkongresszusa négyévenként ülésezik. A Magyarok V. Világkongresszusa idején (2000-ben) választották elnökké Patrubány Miklóst, akit ötször újraválasztottak e tisztségbe.

Holnap, az alapítás 85. évfordulóján ülésezik az MVSZ Elnöksége. Az évforduló köszöntésére az MVSZ székháza, a Turul Ház homlokzatán egy magyar és egy angol nyelvű feliratú molinót helyeztek el, amely üzenetet hordoz a magyarságnak a világ megannyi földrészén élő rokon népeihez címezve. A szöveg egy rövid kivonat az Árpától, Árpádig és a Szent Korona Országáig című dokumentumból, amelyet a Magyarok Világszövetségének Ünnepi Küldöttgyűlése fogadott el az alapítás 80. évfordulóján. Alább közöljük a teljes idézetet.

Árpádtól, Árpádig és a Szent Korona Országáig

Üzenet a világ magyarságának,

rokon népeinknek, Európának és a nagyvilágnak

(...)

Üzenjük rokon népeinknek

Szólítunk Benneteket, rokon népeink

Lengyelországban, Horvát- és Olaszországban, miként Bajorországban. Svájcban és Norvégiában, Bulgáriában, Észt-, Finn- és Franciaországban, Skóciában, Ír- és Törökországban, Oroszországban, a Balkánon, az Ural környékén és Szibériában.

Szólítunk Benneteket

Japánban és Koreában, Kínában és Mongóliában, Nepálban és Indonéziában, Indiában és Afganisztánban, Kazakh- Türkmén-, Kirgíz- és Üzbégisztánban, Örményországban és Azerbajdzsánban, Iránban, Kurdisztánban, a Kaukázusban, Tibetben és Dzungáriában.

Szólítunk Benneteket

Afrikában és Amerikában, Dél-Amerika és Vietnám őserdeiben, Mexikóban és a maorik világában.

És ha nem hasonlít sem nyelvünk, sem alkatunk, sem bőrünk színe, és akár hitünk sem, de mi mégis rokonok vagyunk, mert számunkra

fontosabb az igazság, mint a jólét,

fontosabb a tisztesség, mint a siker,

fontosabb a méltányosság, mint a haladás.

(...)

Isten minket úgy segéljen!

Kelt Budapesten, 2018. augusztus 18-án, alapítása 80. évfordulóján

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ÜNNEPI KÜLDÖTTGYŰLÉSE