Száj- és körömfájás: járvány, vagy egy újabb PSYOP?

Eredeti cikk:

https://morstriumphalis.substack.com/p/szaj-es-koromfajas-jarvany-vagy-egy

Mors Triumphalis, Apr 04, 2025

K. János küldeménye

A mintázatok és módszerek több száz éve ugyanazok, ahogy a tettesek és az áldozatok is.

„Nem az a lényeg, hogy valóban van-e járvány, s mivel döntő győzelem úgysem lehetséges, nem is az, hogy a járványkezelés jól megy-e vagy rosszul. Csak arra van szükség, hogy járványhelyzet legyen” – parafrazálhatnánk Orwell világhírű mondatait, amiben a háborús állapotot bármilyen más krízissel tetszőlegesen helyettesíthetjük, a lényeg ugyanaz marad: a mesterséges válságra adott mesterséges válasz hozza létre a kívánt célt, a valóságban pedig egyáltalán nem kell megtörténnie az adott krízisnek, elég annak a látszata.

Mivel előre be lett jelentve, – mindenféle magyarázat vagy egzakt bizonyíték nélkül – hogy a járványok kora jön, ezért ezúttal sincs min meglepődni.

A történelem az élet tanítómestere, de a történelem arra tanít minket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből, ha valaki pedig mégis, akkor arra izzó acélbilloggal égetik rá, hogy őrült összeesküvés-elmélet hívő.

A mintázatok és módszerek több száz éve ugyanazok, ahogy a tettesek és az áldozatok is.

Krízis- reakció-megoldás. Antony C. Sutton professzor szavaival élve:

„A Rend beavatkozásainak története csak a hegeli dialektikus folyamat keretén belül érthető meg. A hegeli dialektika azon a felfogáson alapul, hogy a konfliktus csinál történelmet. Ebből az axiómából következik, hogy irányított konfliktusokkal egy előre eltervezett történelmet lehet kreálni. Például: amikor a Trilaterális Bizottság 'konfliktusmenedzselésről' tárgyal, amit iratai alapján gyakran megtesz, ez alatt nem egy probléma megoldására irányuló eseti beavatkozásokat ért, hanem egy menedzselt, irányított konfliktus felhasználását előre kijelölt hosszútávú célok érdekében. A dialektika az 'irányított konfliktus' e folyamatát egy lépéssel tovább viszi. A hegeli kategóriákkal kifejezve: egy létező erő (a tézis) egy ellenerő (az antitézis) létrejöttét váltja ki. A két erő közötti konfliktus egy szintézis kialakulását eredményezi. Ekkor a folyamat újraindul…”

Nem állítjuk, hogy profán értelemben nincsenek véletlenek, de

a nagybetűs „véletlen” történések különös bája, hogy amikor megindul a nagy migránsinvázió Európa ellen, akkor valahogy vége szakad a Kelet-ukrajnai háborúnak, majd az azt követő európai terrorhullám alatt nincs „klímavészhelyzet”, a világjárvány alatt pedig nincs terrorhullám, a „különleges katonai hadművelet” meggyógyítja a világtörténelem legpusztítóbb járványát, majd mikor ez is érdektelenségbe fullad, akkor váratlan támadást indítanak a „palesztinok” a világ egyik legerősebb hadserege ellen, aminek tervéről a világ legjobb titkosszolgálata természetesen mit sem sejtett. Csakhogy pár példát említsünk.

Ragadós száj- és körömfájás járvány pusztít Magyarországon, állítólag.

Állítólag, éspedig azért, mert itt is ugyanazokat a mintázatokat lehet felfedezni, mint a koronavírus-járványnak nevezett pszicho- és biológiai hadműveletnél, amikor az egész világot átverték, és szó szerint mindenben hazudtak.

Ragadós száj- és körömfájás járvány eredete, terjedése és kezelése pontosan megegyezik a covid-hoaxnál történtekkel, vagyis:

megfélemlítés, sulykolás, kétes eredetű rémképek, egzakt bizonyítékok hiánya, egymásnak ellentmondó szakvélemények, média bakik, logikai ellentmondások, a szabályok szelektív alkalmazása, az egyetlen kizárólagos „megoldás” terrorszerű erőltetése stb.

(lásd: az állatok tömeges lemészárlása, veszélyes, ellenőrizetlen genetikai vakcinák „felvétele”).

Ahogy a koronavírusnál, itt sem tudjuk megmondani, hogy valójában mi történik; van-e járvány vagy nincs, tényleg akkora-e a baj, netán megint csak a tesztek “járványát” éljük stb. Mi a fent említett körülményeket tudjuk figyelembe venni, illetve a felkínált „megoldás” beláthatatlan következményeit.

Mélységesen érthető a gazdák reakciója, mivel ez az életük, a mindenük. Az viszont tisztán látszik, hogy kétségbeesetten igyekeznek „néma” segítséget kérni a nyilvánosságtól, de ez itt már kevés lesz. Nyíltan kell beszélni, mert ha ők is csendben maradnak, ahogy pár éve az orvosok tették, akkor tényleg mindenüket elveszítik.

Csak így tudunk mellettük kiállni, mert itt is ugyanaz a helyzet, mint a covidnál: a járványra adott válasz a mögöttes cél.

Megint arra kérnek, hogy bízzunk a szakértőkben. Ezt már megtettük egyszer, és pontosan tudjuk mi lett a következménye: egy megnyomorított, kifosztott ország, aminek még a legifjabb nemzedéke is tele van nyomva életveszélyes GMO kísérleti méreggel, mert a szüleik hallgattak a szakértőkre. Akinek pedig kell egy kis emlékeztető, itt bőven talál információt.

Természetesen az állatok tömeges legyilkolása tökéletesen illeszkedik az ENSZ Agenda 2030 programba, amelyet a magyar kormány is gőzerővel támogat.

A jövőbeni sikeresebb védekezés érdekében álljon itt egy, a pszichológiai hadműveletek (Psychological Operations → PSYOP) felismerését segítő összefoglaló, Chase Hughes és Pintér Zoltán nyomán:

1) A FATE-MODELL

FATE = Figyelem, Autoritás, Törzs és Érzelem. Ezek hozzák működésbe agyunk emlős részét, ami a valódi döntéseinket hozza.

a) Figyelem – A PSYOP mindig arra törekszik, hogy megragadja a figyelmedet állandó ismétléssel, félelemkeltő jelenetek sokkoló képeivel. Például a folyamatos, 24/7-es médiafigyelem egy válság körül, vagy a "példátlan" és hasonló kifejezések állandó ismétlésével. Ha ezt látod, állj meg és tedd fel a kérdést: miért sulykolják ilyen agresszívan ezt az üzenetet? Figyeld meg, milyen gyakran szerepel az üzenet a médiában, és vedd észre, ha aránytalanul nagy figyelem irányul valamire.

b) Autoritás – A megbízható figurák hanghordozása vagy álláspontja szokatlanul megváltozhat, hogy támogassák a narratívát. Figyelj nagyon, ha szakértők vagy ajánlók szerepelnek, és olyan dolgokat mondanak, ami kívül esik a szakterületükön.

c) Törzs – Olyan üzenetek, amelyek polarizálják a véleményeket, vagy határozottan elkülönítik a "bennfenteseket" és "kívülállókat", vagy kihasználják törzsi ösztöneinket. Például amikor csoportokat "hazafiaknak" vagy "árulóknak", "tudományosaknak" vagy "tagadóknak" neveznek. Ismerd fel az "oszd meg és uralkodj!" taktika alkalmazását.

d) Érzelem – Légy óvatos minden olyan kommunikációval, ami erős érzelmeket vált ki, mint pl. félelem, remény vagy felháborodás, anélkül, hogy világos, ellenőrizhető bizonyítékok lennének rá. Az érzelmi reakciók elnyomják a kritikai gondolkodást. Elemezd a bemutatott bizonyítékokat, ha vannak. Ha nincs bizonyíték és a tényeket érzelmi felhívásokkal helyettesítik, nagyon-nagyon óvatosnak kell lenned. Például, ha egy hírcsatorna folyamatosan a boltok üres polcait és pánikoló vásárlók képeit mutatja élelmiszerválság idején, és ez a jelenet minden adásban dominál, azt azért teszik, hogy félelemvezérelt viselkedést váltson ki az emberekből.

2) KÉRDŐJELEZD MEG A HIRTELEN VÁLTOZÁST

Az agyunk arra van programozva, hogy a hirtelen vagy szokatlan változásokra odafigyeljen, mert ezek potenciális fenyegetéseket vagy lehetőségeket jeleznek, és ez egy evolúciós túlélési mechanizmus. A PSYOP ezt úgy használja ki, hogy olyan eseményeket hoz létre, amelyek megszakítják a normális elvárásokat, mint például váratlan válságok vagy drámai kinyilatkozások. Gondold végig, hogy az esemény és annak időzítése mesterségesen lett-e létrehozva. Keresd a mintákat, mint például a hirtelen véleményváltozásokat a közösségi médiában, szokatlanul népszerűvé váló hashtageket, vagy a vírusként terjedő videókat, amelyek véletlennek tűnnek. Például, képzeld el, hogy egy vadonatúj, minden nézettséget felülmúló videó épp egy kormányzati botrányt leplez le, de pont azon a napon jelenik meg, amikor egy magas rangú tisztviselő ellen terhelő bizonyítékokat hoznak nyilvánosságra. Az időzítés eltereli a figyelmet a fontosabb eseményről.

3) KERESS TÖBB FORRÁST

A központosított narratívák visszhangkamrát hoznak létre, elhallgattatják az ellenvéleményeket és leszűkítik a perspektívát. Ha az összes média ugyanazokat a beszédpontokat ismétli, az hatalmas vörös zászló. Ezért aktívan keresd a független vagy ellentétes nézeteket, még akkor is, ha ezek kihívást jelentenek a saját gondolkodásmódodra. Példa erre egy egészségügyi válság idején: minden nagy hírcsatorna ugyanarra a tanulmányra hivatkozik, de független kutatók kiderítik, hogy a tanulmányt egy olyan cég finanszírozta, amely az adott probléma megoldását árulja. Figyeld a tömegek gondolkodását!

4) ISMERD FEL A KOGNITÍV DISSZONANCIÁT KIVÁLTÓ FEGYVEREKET

A kognitív disszonancia akkor lép fel, amikor az új információ ütközik az identitásunkkal vagy a meggyőződéseinkkel. A PSYOP ezt kegyetlenül kihasználja, többek között mikroegyezményekkel. A mikroegyezmények apró, látszólag ártalmatlan engedmények a részedről, amelyek segítenek formálni az identitásodat, és idővel észrevétlenül úgy alakítják a viselkedésedet, hogy csökkentse a belső konfliktust. Egy ilyen fegyver például az lehet, hogy egy PSYOP az erkölcsödre vagy az intelligenciádra apellálva üzen, hogy például "csak a jó polgárok, vagy a felvilágosult polgárok teszik ezt vagy azt". Ha pedig nem értesz ezzel egyet, akkor identitásbeli konfliktust kockáztatsz.

Gondolkodj el az identitásodról, és tedd fel a kérdést: "Most arra próbálnak engem rávenni, hogy egy másik csoporthoz tartozzak?" Legyél nagyon óvatos minden olyan kampánnyal, amely látszólag apró kötelezettségeket kér, mint petíciók aláírása, profilkép megváltoztatása, amelyek később nagyobb engedelmességet vagy követeléseket generálhatnak. Például egy vállalat elindíthat egy reklámkampányt, melyben azt állítja, hogy az igazi hazafiak az ő termékeiket vásárolják. Ha viszont elégedetlen vagy a termékeikkel, úgy érezheted, hogy elutasítod a hazafiságod identitását. Ez arra kényszerít, hogy alkalmazkodj. Legyél nagyon szkeptikus az ilyen identitásállításokkal kapcsolatban.

5) KERESD AZ ÉRZELMI FORGATÓKÖNYVET

Őseinktől örökölt mintázatok íródtak az agyunkba, és a manipulált narratívák ezekre az ösztönökre hatnak, mint például a veszteségtől való félelemre, a társadalmi elutasítástól való félelemre vagy a veszélyérzetre. Pl. egy élelmiszerválságról szóló hír aktiválhatja a túlélési forgatókönyvet, amely a szűkölködéstől való félelemből pánikvásárlást vált ki. Az ilyen hirtelen jött figyelmeztetések a korlátozott anyagi forrásokra, mint víz vagy gyógyszer, ugyanezt a viselkedést generálják. És akkor van még a törzsi elutasítás. Az olyanfajta fenyegetések, hogy társadalmilag egykettőre kiközösítenek, merthogy önző vagy, ha nem engedelmeskedsz. Az ilyen dolgok mindig felülírják a logikát. Javaslat: szakítsd meg a forgatókönyvet azzal, hogy csakis a tényekre koncentrálsz: mi a valószínűsége annak, hogy az adott forgatókönyv bekövetkezzen? Hasonlítsd össze az állításokat más forrásokkal. Például, ha egy politikus ilyesmit mond: "Ha most nem cselekszünk, a gyerekeinknek nem lesz jövőjük." Ez a túlélési ösztönökre, az ősöktől örökölt mintázatokra alapozva sürgeti a cselekvést, tények nélkül.

6) KÖVESD A PÉNZT

A haszonélvezők nyomai sokat elárulnak. Mindig keresd, hogy ki profitál belőle, mert ez felfedi a valódi indítékokat. Van egy nyomvonal a haszonélvezőkről. Ha megtudod, ki profitál, az mindig feltárja a motivációkat. Nézd meg a finanszírozási forrásokat, mint pl. a szponzorok vagy politikai kapcsolatok, amelyek összefonódnak a narratívával. Használj olyan eszközöket, mint az opensecrets.org vagy a nyilvános pénzügyi nyilvántartások, hogy lásd, ki profitál mindebből. Politikai irányelvek vagy kampányok esetén figyeld meg azokat az iparágakat, mint pl. a gyógyszeripar, technológiai cégek stb., amelyek a legnagyobb hasznot húzzák belőle. Például képzeld el, hogy van egy jótékonysági szervezet, amely a "tiszta energia tudatosságot" népszerűsíti, ami nagyon nemesnek tűnik, de egy vizsgálat során kiderül, hogy azt egy napelem-gyártó cég finanszírozza, amely a támogatásokért lobbizik.

7) ELEMEZD A SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉSEK HATÁRAIT

A manipuláció egyik eszköze a szövegösszefüggések megváltoztatása, mert a kontextus határozza meg, mi számít elfogadhatónak. Manipulatív emberek megváltoztatják a kontextust, hogy a szélsőséges viselkedést normálissá tegyék. Például vészhelyzetekben az emberek elfogadják a megfigyelést vagy a statáriumot, amit egyébként teljesen elutasítanának. Kérdezd meg magadtól: mi a kontextus? Hasonlíts össze hasonló eseményeket különböző helyzetekben, hogy meglásd, aránytalanok-e a szabályok vagy a reakciók. Keresd az ellentmondásokat. Egy hipotetikus példa erre: tegyük fel, hogy egy jelentős kibertámadás történik. A kormányok erre hivatkozva átfogó megfigyelési törvényeket vezetnek be a polgárok "védelme" érdekében. Ezzel a kontextus megváltozik, így azok a lépések, amelyeket korábban elfogadhatatlannak tartottunk, hirtelen elkerülhetetlenül szükségesnek tűnnek.

8 ) ISMERD FEL AZ ARCHETÍPUSOK HASZNÁLATÁT

Mivel az archetípusok mélyen bele vannak kódolva az agyunkba, a PSYOP leegyszerűsíti a narratívákat archetípusokra, hősök, gonosztevők és megmentők alkalmazásával. Példa lehet, hogy ha egy vezetőt kizárólag a probléma egyetlen megoldásaként ábrázolnak, az ellenfeleit pedig démonizálják, az manipulációra mutat. Bontsd le a történetet: kérdezd meg magadtól, kik a szereplők, és milyen szerepeket játszanak. Az egyszerű, jó-rossz típusú történetek szinte mindig manipulációt feltételeznek. Tehát mindig keresd a finom árnyalatokat. A valóságban előfordulhat, hogy egy vezetőt folyamatosan megmentőként ábrázolnak, aki harcol valami ellen, ami nagyon gonosz. Az ilyen narratíva figyelmen kívül hagyja a hibáit, és leegyszerűsíti a konfliktust, hogy elkerülje az alapos kivizsgálást.

9) TULAJDONÍTS JELENTŐSÉGET A KERETEZÉSNEK

a) Elvárás – Mit várnak el tőled, hogy elhidd vagy megtedd a média hatására?

b) Hiedelem – Miket feltételeznek rólad (értékrended, nézeteid, félelmeid stb.)?

c) Érzékelés – Hogyan formálják a valóságot (szelektív tények, hiányzó kontextusok)?

d) Meghatározás – Milyen "igazságot" állítanak be megkérdőjelezhetetlenként?

e) Információ eltussolása – Figyeld meg, hogy milyen témákat kerülnek, és kiket hallgattatnak el. Ha egy elgondolás csak elhallgattatással tartható fenn, akkor az az elgondolás nem jó.

Példa: egy vállalati botrány során a cég PR-csapata az ellenzőket úgy állíthatja be, hogy az alkalmazottak "elégedetlenek" voltak. Ez eltereli a figyelmet a valódi aggályokról, és a kritikusok motivációira helyezi a hangsúlyt, miközben szinte észrevétlenül befolyásolja az agyunkat.

10) LÉGY ÉBER A GYORS MEGFELELÉSI VÁLTOZÁSOKRA

Ez egy ijesztő jelenség, és nap mint nap megtörténik. A PSYOP sürgősséget generál, hogy gyors megfelelést érjenek el. Az ilyen taktikák közé tartozik az érzelmi manipuláció, a színlelt csoportos viselkedések vagy a hamis konszenzus. Ehhez nagyon fontos, hogy lassíts le, és ne hagyd, hogy a megfelelési nyomás érvényesüljön. Kérdőjelezd meg a konformitást, amennyire csak lehetséges, és teszteld az üzenetet. Vonj be kétkedőket. A valóságban egy olyan jelenség lehet például, hogy egy futótűzként terjedő közösségi média kihívás arra ösztönzi a felhasználókat, hogy egy új szimbólumot, profilképet vagy hashtaget vegyenek fel, ami egy éjszaka alatt megfelelési kényszert eredményez. Később, ez olyan, mint a "láb az ajtóban" módszer része, amely fokozatos elköteleződést épít ki.

11) TANULMÁNYOZD AZ ESEMÉNYEK IDŐZÍTÉSÉT

Ez különösen fontos mostanában. Az időzítés mindent eldönt. Kérdezd meg magadtól, miért történik mindez pont most? Milyen egyéb események vagy botrányok elől terelik el a figyelmet? Tehát keresd a véletlenszerű időzítést a nem kapcsolódó főbb hírekkel vagy politikai mozgalmakkal. A PSYOP gyakran szolgál ködösítésre, terelésre. A valóságban előfordulhat, hogy egy híresség szakítása éppen akkor kerül a címlapokra, amikor egy fontos kormányzati korrupcióval kapcsolatos nyomozás kerülne napvilágra. Véletlen? Valószínűleg nem.