nov. 15.

Szűcs Sándor világfa rajzait hitelesítik a rovológiai sajátosságaik (Varga Géza tanulmánya)

Bevezető

A Pócs Éva cikke nyomán kialakult világfa vita egyik témája lett a Szűcs Sándor által ránk hagyott világfa ábrázolások hitelessége. A kétkedő kör felemlegette a rajzok vélt, vagy valós hiányosságait, a hagyománytisztelő kör pedig védte a megbízhatóságukat. Ám - szakmai (1) és etikai-módszertani (2) hiányosságok miatt - egyik akadémikus szekértábor sem ismerte fel, hogy a világfa ábrázolások (közöttük Szűcs Sándor rajzai is) szójelekből alkotott mondatjelek. Pedig ez a körülmény (az elolvasható mondatjelek értelme, a sajátos jelkészlet és jelhasználat, ezek széles körű párhuzamai és összefüggésrendszere) a rajzok megbízhatóságát támasztja alá.

Szűcs Sándor olyan világfa rajzokat hagyott ránk, amelyek jelkészlete egyeztethető a székely írás jeleivel, a jelhasználat sajátosságai (pl. az ábrázolási konvenciók, a rögzült mondatjelek) pedig az ősvallási jelhasználat gyakorlatával azonosak (3). Ezek az egyezések bizonyítják, hogy Szűcs Sándor eredeti forrásból származó ősvallási ábrázolási és jelhagyományt mentett meg a számunkra (4).

Az alaptalan hamisítás-gyanú

Pócs Éva kiinduló feltételezései között szerepel, hogy "Világfára ... nincs adat a magyar néphitben". Állítja ezt akkor, amikor a néprajzi anyagban és a régészeti leleteken lévő, több száz elolvasható hieroglifikus világfa ábrázolás új forráscsoportot jelent.

Szűcs Sándor rajzairól elmondja: "Problémák: nincsenek meg az eredeti tárgyak; némely tárgyról stilizált és nem stilizált verziók maradtak fenn. Egy erősen hamisítás-gyanús díszítmény gyanúba keveri a többi ábrázolást is" (Ethnographia, 2024/1/142-143).

Amire azt a választ adhatjuk, hogy az évezredes keresztény hatás után a nép körében megmaradt ősvallási eredetű világfa ábrázolások napjainkig nyilvánvalóan sok másoláson estek át. Nincs érdemi jelentősége annak, hogy az utolsó előtti változat dokumentált-e, vagy sem. A hitelesség bizonyításának aligha ez a járható útja. Vannak ugyanakkor olyan ábrázolási sajátosságok Szűcs Sándor rajzaiban, amelyek e legutolsó másolatok hitelét a közbensők hiányában is alátámasztják (ám akadnak közbensők is). E párhuzamok és jellemzők akkor tekinthetők bizonyítéknak, ha a sajátosságaik kimutathatók az időben és térben távoli világfa ábrázolások esetében is. Ez pedig lehetséges, lásd erről az alábbiakat és A világfa vita c. cikkcsoport többi cikkét!

A világfára általában jellemző szöveges és ábrázolási sajátosságokat a Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák és A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai c. cikkekben soroltam fel. A bennük megismerhető világfa-jellemzők közül több is megtalálható Szűcs Sándor rajzain (1-4. ábra).

Szűcs Sándor világfái

Az alábbi rajzok alatt felsorolom a Szűcs Sándor által használt hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) székely írásban meglévő megfelelőit.

1. ábra. Bikaviaskodás és világfa Szűcs Sándor rajzán (fent), az olvasat: Lyukó szár magas köve (mai magyarsággal: Lyukó úr magas köve), a kép alatt a székely írás "ly" (Lyukó), "sz" (szár "növényi szár, úr"), "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele, a legalsó sorban népi és székely jelváltozatok

2. ábra. Berettyóújfalui szarutégely világfája Szűcs Sándor rajzán, a napos holdas világfa ábrázolás jeleinek olvasata: Nagy szár Egy Lyukó magas kő (mai magyarsággal: Nagyúr, isteni Lyukó magas köve), alatta a Szűcs Sándor hieroglifáinak megfelelő székely "n" (nagy), "sz" (szár "növényi szár, úr"), "gy" (Egy), "ly" (Lyukó), "m" (magas), "harmadik k" (kő) jele, legalul a szár hieroglifa népi változata egy magyarszombatfai tányérról

3. ábra. Sárrétudvari szarusótartó világfája Szűcs Sándor rajzán (fent), az olvasat: Ragyogj Lyukó szár (mai magyarsággal: Ragyogj Lyukó úr), alatta a hieroglifáknak megfelelő székely "r" (ragyogj, ragyogó, ragyogtál), "ly" (Lyukó) és "sz" (szár "növényi szár, úr") rovásjelek, a legalsó sorban a szár hieroglifa képszerűbb változata a népi jelhasználatból

4. ábra. Biharnagybajomi szarusótartó Szűcs Sándor rajzán, az olvasat: Dana ten magas köve (mai magyarsággal: Dana isten magas köve), a kép alatt a hieroglifáknak megfelelő székely "d" (Dana), ten "isten, élet", "m" (magas) és "harmadik k" (kő) rovásjelek

Szűcs Sándor világfáinak rovológiai jellemzői

A fent bemutatott rajzokon a világfa ábrázolások több írástani jellemzője megtalálható.

Ilyen elsősorban a magyar hieroglifák alkalmazása (1-4. ábra). A rajzokon látható világfák minden eleme azonosítható a magyar hieroglif írás valamelyik jelével. Az elvégzett akrofónia-rekonstrukciók alapján e kőkor óta ismert hieroglifák a magyar nyelv vallásos műszavainak rögzítésére születtek meg egy természetes jelteremtő folyamatban.
Napos csúcsú világfa látható az 1., 2. és a 3. ábrán. A csúcson lévő Nap a világfa ábrázolások egyik ismertetőjele.
A "magas kő" ábrázolási konvenció maradéka észlelhető az 1., 2. és a 4. ábrán.
A napos-holdas világfa hagyományának hatása érzékelhető a 2. ábrán, ahol a fa csúcsán lévő Napon túlmenően, oldalt megjelenik a Hold is.
A 3. ábrán a fa alatt lévő "tálka" valójában a ragyogó hieroglifa, amelynek vízszintes előfordulása ismert a Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájáról is. A ragyogj, ragyogó, ragyogtál jelzők a világfa jelkészletében rendszeresen előfordulnak, mert a napisten újjászületésének ez az egyik legkézenfekvőbb értékelése (ábra).
A 4. ábra világfa ábrázolásán a fa ágai olyan módon görbülnek lefele, amiképpen az az égbolt súlya alatt meggörbülő avar és egyéb világfák ábrázolásain (pl. a székely írás tprus "szabír ős" jelén, vagy némelyik veleméri rajzos sindün is) látható.

Ábrázolási konvenciók és mondatjelek Szűcs Sándor rajzain

5/a. ábra. A Szűcs Sándor által közölt berettyóujfalui szarutégely rajzán egyszerre jelenik meg a "napos csúcsú fa" (a Lyukó szár, mai magyarsággal Lyukó úr olvasatú mondatjel) és a "magas kő" ábrázolási konvenció, a világfa jellegzetes ismertetőjelei

5/b. ábra. A Szűcs Sándor által bemutatott berettyóujfalui szarutégelyen látható a Ragyogó szár (mai magyarsággal: Ragyogó úr) mondatjel, egy gyakran ismételt ősvallási szlogen, amelynek népi (7/a. és 7/b. ábra) és sztyeppei (8/a. és 8/b. ábra) párhuzamai vannak

Szűcs Sándor rajzain két változatban is megtaláljuk a hieroglifikus Ragyogó szár (mai magyarsággal: Ragyogó úr) mondatot. A "tálkás" változat a 3. ábrán, a "ferde vonalas" pedig a 2. és az 5/b. ábrán látható.

5/c. ábra. A Nagy magas kő olvasatú mondatjel Szűcs Sándor biharnagybajomi szarusótartóról készített rajzáról (4. ábra)

5/d. ábra. A Dana(?) szár (mai magyarsággal: Isteni úr) olvasatú mondatjel Szűcs Sándor biharnagybajomi szarusótartóról készített rajzáról (4. ábra)

Szűcs Sándor rajzainak jelkészlete

6/a. ábra. Szűcs Sándor hieroglifáinak és a székely írás jeleinek összehasonlító táblázata

A fenti táblázat (6/a. ábra) alapján belátható, hogy Szűcs Sándor szójelei alapvetően azonosak a székely írás jeleivel. Ám hieroglifáinak némelyike (például a Hold jele) nem szerepel a székely írás jelkészletében, mert a két jelkészlet néhány esetben eltér egymástól.

Az eltérések minden esetben arra utalnak, hogy Szűcs Sándor jelhasználata archaikusabb a székely írásénál. Azt az eredeti ősforrásból ránk maradt népi jelhagyományt látjuk a rajzain, amelyikből a székely írás kialakult néhány ezer évvel ezelőtt.