Tallián Hedvig karácsonyi meglepetése egy háromgyermekes, kovid-igazságharcos édesanyának
Molnár Katalinból még 2022-ben, a kovidönkény tombolása idején szakadt ki ez a vers. Közkinccsé tétetik...
A FELISMERÉS ÁTOK
A felismerés átok.
Nem haragszom rátok, álmodók!
De értsd meg, nekem fáj:
az elhazudott múlt, az álszent tudomány, s megannyi más.
Növekvő káosz és bűnös némaság.
Majd túléljük tán.
Válasz csak közöny és harag,
Lélekbe maró megvető szavak.
Sírásom sikoly, mi süket fülekre talál.
A lélek eltiporva megértésre vár.
Ki korábban kel, feszeng.
Parancs kiadva:
Szájra lakat, tett legyen nesztelen.
Zaj ne érje az álmodót.
Fel ne ébreszd! Hagyd álmodni tovább!
Pedig szükség van Rád.
Tengernyi teendő.
Milliárd néma száj.
Ellenállni, megtagadni kéne már mit annyira tol a hatalom
Mit mi magunk vívtunk ki a technokultúr nyugaton.
Nyugalom! Ne gondolkodj annyit!
Túl sokat olvasol! – mondják.
Kérdés sincsen már csak bántás és némaság.
Nem vagyok egyedül. Másnak ugyanígy fáj.
A vonatok még mennek, egy épp közeleg.
Eléje állok, áthalad talán vagy megöl?
Tovább robog, várok,
Nyomot sem hagy rajtam.
A közöny és rágalom, mint száguldó vonat
Lelkem elgázolta már.
Mégis élek és változom.
De a hazugság marad.
A felismerés átok.
Nem haragszom rátok, de fáj.
Csak megvetés, közöny.
A lélek porba hull.
Vívódik, dühöng,
kínjában mocskos szavakba full.
A plázákban még minden kapható.
Csak a megértés hiánycikk.
Szeretet hiányzik.
Könnyes szemmel megértő karokra várok.
Kiáltok mindhiába.
Társam a magány: keserű, megértő némaság.
Van pár hős, ki érted is kiáll!
Ki másnap már nem is él talán.
Az ébredés pokoli fájó
S még csak nem is értik szám miért oly kiáltó.
Tenni kéne végre!
Vagy minden hiábavaló?!
A felismerés fáj.
Sírva üvöltő hangom csak zavaró zaj.
A közöny a szívemig mar.
A hatalom métely
S kétely, a terv miként valósul meg.
Nem kiáltok már, nem értik néma szám.
Lelkem ökölbe szorítva sajog.
Látom: az ébredés álom.
Mert egy a cél: élni tétován,
S hazudni mindenáron.
2022
"Nem haragszom rátok, de fáj"- én sem haragudtam rájuk, de fájt, meglepett, hogy tanult, okos emberek, mennyire meg tudnak ijedni, ennélfogva behódolni.
Barátságok gyenegültek meg, szakadtak, rokonok estek egymásnak. É
Én senkit sem tudtam meggyőzni a környezetemben, hogy ne oltassa be magát.
Hívő emberek ekkor nem érezték át Jézus egyik fontos tanítását:
NE FÉLJETEK!
Pontos és stilisztikailag is kitűnő vers. Régen olvastam már kortárstól ilyet! Nagyszerű - és fájdalmas - élmény.
Gratulálok és köszönöm, fájdalmas és lassan élhetetlen ez a világ. Viszont a " Főni ",ahogy sok kommentelő nevezi bizonyos oldalon, sokunk számára már teljesen hiteltelen, és átlátható színjátékot játszik . Erre mondják,hogy "ügyes ", ugye ?