Támadások a gázvezetékek ellen – Amerikai szabotázs dán segédlettel az oroszok és a németek ellen?

Vukics Ferenc írása

Ígéretet tettem olvasóinknak, hogy részletesebben is kifejtem azokat a témákat, amelyeket a „Háború Ukrajnában” c. műsorban idő hiányában nem volt módomban megválaszolni. Íme az első.

Régóta figyeljük a gázvezetékek körüli vitát. Még 2014-ben arra a megállapításra jutottam, hogy Ukrajna éppen a területén áthaladó orosz vezetékek miatt annyira fontos az amerikai vezetés számára, bár akkor még csak arra gondoltam, hogy a tranzitvállalatok megszerzésével és a szállítások akadályozásával akarnak majd nyomást gyakorolni az oroszokra, hogy előjogokat biztosítsanak az amerikai energetikai nagyvállalatoknak az orosz ásvány és energiavagyon értékesítésében.

Amint meghallottam a hírt, hogy terrortámadást akadályozott meg egy Európába és Törökországba irányuló gázvezeték ellen az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, akkor már eleve gyanússá vált az a négy nappal korábbi hír, miszerint lezuhant egy orosz helikopter Törökországban, amely „tűzoltási feladatokban” segédkezett a helyi hatóságoknak.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tájékoztatása szerint az SBU ügynökét és az ukrán különleges szolgálat négy munkatársát vették őrizetbe az eset kapcsán, és lefoglaltak két nagy teljesítményű robbanószerkezet, amelyekkel szabotázst és terrorcselekményt akartak elkövetni egy Törökországot és Európát ellátó olaj- és gázipari létesítményben.

Amikor két nappal ezelőtt a német tüntetők az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlését és az Északi Áramlat 2 vezeték megnyitását követelték, hirtelen ismét eszembe jutott a NATO első főtitkárának, Lord Ismay-nak a kijelentése, miszerint a katonai szövetség fő célja „a szovjeteket kint, az amerikaiakat bent, a németeket lent” tartani (to keep the Americans in, the Russians out and the Germans down).

Nyilvánvalónak tűnt, hogy a még meglévő vezetékek fizikai felszámolásával lehet véglegessé tenni Európa és Oroszország egymástól való elszakadását.

Amikor pedig megérkezett a hír, hogy valamiféle robbanások jelentős károkat okoztak az Északi Áramlat mindkét vezetékében, a téli Biden-kijelentés tükrében és az ukrán reakciókat olvasva (általános eljárás náluk, hogy mindig azt fogják a másikra, amit ők követtek el, vagy amiben némi szerepet játszottak), számomra nem volt kérdés, hogy kinek állt érdekében a vezetékek felszámolása.

Az ügy kapcsán megszólaló európai tisztviselők nem tagadták, hogy az Északi Áramlat földgázvezetékekben a robbanások által okozott szivárgások valószínűleg szabotázs következményei. Az Északi Áramlat gázvezetékek a Balti-tengeren keresztül kötik össze Oroszországot Németországgal. Oroszország nemrégiben határozatlan időre leállította a gázszállítást az Északi Áramlat 1-en keresztül, az Északi Áramlat 2 építése pedig befejeződött, de a vezeték soha nem volt teljesen működőképes, mivel Berlin felfüggesztette a projektet, miután Oroszország megszállta Ukrajnát. Az Északi Áramlat 1-ben a robbanások után két szivárgást, az Északi Áramlat 2-ben pedig egy szivárgást fedeztek fel, miután az üzemeltető hétfőre virradó éjszaka hirtelen nyomáscsökkenést jelentett. Bár egyik vezeték sem szállít gázt jelenleg Európába, mindkettő nyomás alatt lévő gázt tartalmaz. Korábban (hétfőn) két víz alatti robbanást regisztráltak a Balti-tengeren lévő dán Bornholm sziget közelében, ahol a szivárgások történtek. A Nord Stream AG, a vezetékek üzemeltetője közölte, hogy nem lehet megbecsülni, mikorra lehet kijavítani a károkat.

Az EU, Svédország, Norvégia és Dánia tisztviselői mind azt mondták, hogy a károkat valószínűleg szándékos támadás okozta. Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a szabotázs nem zárható ki.

“Célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint – jelentette kedden a Der Tagesspiegel. A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan “forgatókönyv” tűnik elképzelhetőnek, amely “célzott támadásról” szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.

Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen “célzott támadást” végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek – magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.

Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna, vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, “önmerénylet” történt,

vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.

Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter, jelenlegi európai parlamenti képviselő a Twitteren azt sugallta, hogy Washington áll a támadás mögött. Egy képet tett közzé a Twitteren a szivárgás okozta vízörvényekről, és azt írta: "Köszönöm, USA". Egy másik tweetben Sikorski, akinek Anne Applebaum amerikai újságírónő a felesége, "hipotézisként" jellemezte azt a nézetét, hogy az USA a felelős a támadásokért. Ennek ellenére ünnepelte a szabotázsakciót, mondván, hogy "20 milliárd dollárnyi fémhulladék fekszik a tenger fenekén, amely egy újabb ára Oroszország azon bűnös döntésének, hogy megszállta Ukrajnát".

A német Der Spiegel beszámolója szerint az USA előre tudott a vezetékek elleni lehetséges támadásról.

A Spiegel meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a német kormány a nyáron kapott egy tippet a CIA-tól, miszerint az Északi Áramlatot megtámadhatják, és Berlin már ekkor azt feltételezte, hogy mindkét vezeték támadások célpontja.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték már régóta Washington célkeresztjében van, és az Egyesült Államok szankciókkal próbálta megakadályozni az építését. Mielőtt Oroszország február 24-én megszállta Ukrajnát, Biden elnök azt mondta, hogy az USA "véget vet" az Északi Áramlat 2 vezetéknek.

Akkor Joe Biden amerikai elnök a következő zavaros gondolatokat nyilatkozta az Északi Áramlatról:

„Ha Németország, ha Oroszország behatol, ha tankjai, vagy csapataik átlépik az ukrán határt. Ismét. Akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki.”

Amikor az újságíró megkérdezte, hogy mégis hogyan fogják mindezt megvalósítani, hiszen a projekt német ellenőrzés alatt áll, az elnök rövidre zárta a mondanivalóját: „Ígérem, hogy megtudjuk csinálni.” Még januárban Victoria Nuland, politikai ügyekért felelős államtitkár is hasonlóan nyilatkozott.

"Ha Oroszország így vagy úgy, de megszállja Ukrajnát, az Északi Áramlat 2 (beüzemelése) nem fog előrehaladni" – mondta.

Antony Blinken államtitkár kedden szintén kissé zavarosan kommentálta a csővezetékek elleni támadásokat, mondván, hogy a károkozás senkinek sem volt érdekében.

"Vannak első jelentések, amelyek arra utalnak, hogy ez támadás vagy valamilyen szabotázs eredménye lehet, de ezek első jelentések, és ezt még nem erősítettük meg. De ha ez beigazolódik, az egyértelműen senkinek sem áll érdekében".

Ukrajna természetesen a megszokott módon azzal vádolta Oroszországot, hogy ő áll az incidens mögött, de valljuk be őszintén, hogy Moszkvának volt a legkevesebb oka arra, hogy megtámadja a vezetékeket. Ha a vezetékek eleve működésképtelenek, a gázt nem tudja kényszerítő eszközként használni céljai elérése érdekében. Minek dobna el egy ütőkártyát a kezéből. A szankciók hatására tiltakozó európai lakosság egy idő után rákényszerítheti a politikát, hogy előbb-utóbb valamiféle egyezséget kössön az oroszokkal, és akkor Moszkva számára jól fog jönni egy működő vezeték. A hónap elején Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy ha Európa gázt akar, akkor megnyithatja az Északi Áramlat 2-t.

"A lényeg az, hogy ha van rá késztetésük, ha ez olyan sok problémát okoz Önöknek, akkor csak oldják fel a szankciókat az Északi Áramlat 2 ellen, ami évi 55 milliárd köbméter gázt jelent. Csak nyomják meg a gombot, és minden beindul" – mondta.

Az Északi Áramlat elleni támadások egybeestek

• a déli vezetékek elleni támadásokkal;

• a Baltic Pipe földgázvezeték felavatásával, amely Norvégiából Dánián keresztül Lengyelországba szállít majd gázt;

• és az olasz választásokkal.

"Véget ér az orosz uralom korszaka a gázellátásban, egy olyan korszak, amelyet zsarolás, fenyegetés és kényszerítés jellemzett" – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a vezeték ünnepélyes átadásán, amelynek az EU szerint október 1-jén kellett volna megkezdenie a gázszállítást.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki a gázvezetékek szivárgása miatt, és korlátozták a hajózást öt tengeri mérföldes – 9,6 kilométeres – körzetben. „Extra őrséget tartunk, hogy biztosak legyünk benne, hogy egyetlen hajó sem kerül túl közel a helyszínhez” – mondta egy másik SMA-szóvivő. A dán energiügynökség közölte, a hajók ha belépnek a területre, elveszíthetik felhajtóerejüket, illetve fennáll a gyulladás veszélye a vízben és a levegőben egyaránt. A lezárt zónán kívüli hajózás nem jár veszélyekkel. A dán hatóságok a szivárgás után az ország energia- és gázipari készültségi szintjének emelését rendelték el. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban működő vállalatoknak egy sor olyan intézkedést kell végrehajtaniuk, amelyek emelik a biztonságot az erőművekben és egyéb energetikai létesítményekben.

Nem kérdés, hogy kinek állt érdekében a vezeték elleni támadás, és mivel a déli szakaszon valószínűleg egy USA által koordinált ukrán szabotázs történt, valószínűsíthető, hogy északon a legjobb szövetségeseik dolgoztak. Az, hogy kivel együttműködésben valósították meg, az szinte mindegy, de

én dán koprodukcióra gyanakodom, mivel már korábban megtapasztalhattuk, hogy az Egyesült Államok a dán titkosszolgálatokat használta fel arra, hogy európai politikusokat, köztük Angela Merkel német kancellárt lehallgassák.

A dánok megtartották hagyományos németellenességüket. Nekik továbbra is követendő Lord Ismay modernizált kijelentése: „tartsuk az oroszokat kint, az amerikaiakat bent, a németeket pedig lent”.