Új csatorna a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között, keresztezi Izraelt/Palesztinát?
Vajda Miklós cikkajánlója
A Gázai övezetbe irányuló izraeli invázió hivatalos és deklarált okai mögött, mint az IDF katonai akciója, amelynek célja a Hamasz terrorizmus elleni küzdelem és a palesztin lakosság kiutasítása, legalább három sokkal konkrétabb motiváció állhat.
Ezen motivációk közül az első politikai jellegű, azaz a palesztin lakosság kiűzése a Gázai övezetből, és a másik két nagyon fontos gazdasági ok megvalósításában is szerepet játszik.
A második „Izraeli szélhámos szándékok a gázai gázmezők felé a Gázai övezet megszállásának hivatalos és bejelentett okai mögött”, és amelyet a cikk alján mellékelek.
A harmadik ugyanilyen gazdasági jellegű, és egy nagyon grandiózus projektből áll, amely Izrael természeti tájának geomérnöki átalakítását célozza. Projektek sorozatára van felosztva, amelyek lehetnek alternatívak, de alkalmasak a köztük lévő integrációra és befejezésre.
Nyilvánvalóan annak is köszönhető, hogy a forrásbevonásuk a nyilvánosságra hozatalt követően mekkora pénzügyi forrást tud majd a pénzügyi piacokon felvenni. Egyszerűen fogalmazva,
ez egy nagyon hosszú, nagy csatorna megnyitása, amely összekötheti a Földközi-tengert a Holt-tengerrel, mint egy másik csatorna megnyitása, amely összekötheti a Vörös-tengert a Holt-tengerrel.
A Holt-tenger ezekben a projektekben központi szerepet tölt be a tengeri szállítás logisztikai csomópontjaként Izrael középső részén.
A tengeri hajózásra szánt, Afrika megkerülését, nagyon hosszú és nagy csatornák megnyitására irányuló projektek alternatívájaként két másik projekt is lehetséges a Földközi-tengerből és/vagy a Vörös-tengerből a Földközi-tenger felé áramló vízenergia esetleges kiaknázására.
A Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő maximális projektet integrálni lehetne az Akabai-öbölre néző Neom megaváros gigantikus felépítésének nagy szaúdi projektjével.
A Line, Neom, az első „nulla gravitációs” okosváros 200 méter széles és 170 km hosszú!
Egyértelmű, hogy honnan származhatnak a nagy csatorna finanszírozására szánt tőkék.
Végső soron a Szuezi-csatorna alternatívája, amely a kínai szereplők számára is érdekes lehet, mert a Vörös-tenger és a Földközi-tenger közötti kommunikációs útvonalak megkétszerezése a tengeri kommunikáció minőségének és biztonságának javulását is jelenti.
Dióhéjban mindent elmondtam róla.
Eltekintve attól a kérdéstől, hogy valószínű összefüggésben áll-e a gázai palesztin nép szomorú történetével (és Izrael általi üldöztetésükkel, ami azonban most már elkerülhetetlen ténynek tűnik, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nem tett konkrét beavatkozást a palesztinok javára!) eltekintve a SuperPowers hanyagságától és passzivitásától, személy szerint számomra ez a projekt sok szempontból nagyon érdekesnek tűnik.
Nem tudom értékelni a környezeti hatásait, de első pillantásra úgy tűnik számomra, hogy a nagyon száraz területeken további nagy mennyiségű víz jelenléte első pillantásra pozitív hatást gyakorolna az éghajlatra, de ahogy már mondtam, nem szakértő vagyok a klimatológiában.
Ezt a projektet nem sokkal Izrael születése után már bemutatták Ben Gurion projekt néven. Akkor is, ha az a projekt különbözött a jelenlegitől, mert nem a Holt-tengeren akart átkelni, hanem a csatorna a legrövidebb úton haladt a Földközi-tengertől a Vörös-tengerig, míg a jelenlegi a Holt-tengerbe és onnan vissza.
A tervezett Ben Gurion-csatorna az elképzelések szerint körülbelül 293 kilométer hosszú, így közel egyharmadával hosszabb, mint a jelenlegi Szuezi-csatorna, amely 193,30 km hosszú.
Ez az ambiciózus projekt Izrael alapító atyjáról és első miniszterelnökéről, David Ben-Gurionról kapta a nevét, és a Szuezi-csatornát az évek során sújtó különféle kihívásokra igyekszik válaszolni, beleértve az elzáródást és a hosszan tartó lezárást, ahogy azt a megszállás állítja. A projekt indulásakor azonban problémákkal kellett szembenéznie, beleértve a csatornafúrás nehézségeit, valamint az izraeli megszállás és a hajózás szabadságát az Akabai-öböl és a Vörös-tenger vizein, és a legfontosabb a Gázai övezet elhelyezkedése, amely biztonsági fenyegetést jelent, csakúgy, mint ezek a létesítmények, amelyek a megszállás gazdasági artériáját teszik ki.
Tekintettel a Földközi-tenger és az Akabai-öbölben található Eilat kikötő közötti jelentős távolságra, valamint arra, hogy bármilyen méretű hajót és tartályhajót fogadni kell, ennek az átjárónak a feltárása félelmetes, költséges és hosszú távú erőfeszítés.
Az Egyesült Államok azonban az ötvenes években megoldást javasolt ezekre a kihívásokra: 590 atombomba alkalmazását. A csatorna ásásának költsége 575 millió dollár volt, amikor a javaslatot 1963-ban benyújtották, és a becslések szerint 2021-ben 5 milliárd dollárra nőtt, amint azt az 1960-as javaslat titkosításának megszüntetésére vonatkozó memorandum részletezi.
Tiran és Sanafir. Az Akabai-öböl déli végén található két sziget a tulajdonjogukat illetően állandó viták forrása. Szaúdi vagy egyiptomi terület? Tekintettel a régió felségvizeire gyakorolt hatásra, Egyiptom stratégiai eszközként alkalmazta őket az izraeli megszállással való konfliktusaiban. Farouk király lezárta Izrael hozzáférését ezekhez a szigetekhez, így az Egyesült Államok és Franciaország átvette az irányítást Izrael támogatására, elismerve a szigetek stratégiai jelentőségét.
Egyiptom amerikai közvetítéssel átadta a szigetek tulajdonjogát Szaúd-Arábiának, amit Izrael érdekeinek és a vele való normalizálódási folyamatnak a kiemelt figyelme hajtott. Ez a Szaúd-Arábia és Egyiptom közötti – a szigetekre és a Sínai-félszigetre kiterjedő – határok újradefiniálásához vezetett, hogy a felségvizekre vonatkozó törvényeknek megfelelően biztonságos folyosót hozzanak létre. Ez a megállapodás legálisan lehetővé tenné Izraelnek a Vörös-tengeren való áthaladást anélkül, hogy mindkét ország törvényeinek bonyolultságában kellene eligazodnia. Következésképpen majdnem elhárította az akadályt Izrael Vörös-tengerhez való szabad hozzáférése elől.
Az Izrael-csatorna költségei és a Gázai övezet elhelyezkedése
Amint azt korábban említettük, a tervezett vízcsatorna egyharmaddal hosszabb, mint a Szuezi-csatorna, és kihívást jelentő hegyvidéki terepekkel találkozik, ami növeli a feltárás és az infrastruktúra-fejlesztés költségeit. Ezenkívül biztonsági kihívásokkal néz szembe a Gázai övezethez való közelsége miatt, ahol a palesztin ellenállás működik.
A tervezett izraeli vízcsatorna javasolt bejáratánál a Szaúd-Arábiai Királyság ideálisnak tartja a helyet a NEOM Tech City projekt számára, amely az ország északnyugati régiójában található. A projekt magában foglalja a Line Cityt, amely az északi sivatagtól az Akabai-öbölig terjed, a tervezett csatorna nyomvonala mentén.
A szaúdi és a megszállási projektek összehangolása, valamint Egyiptom stratégiai szigeteinek amerikai közvetítéssel történő feladása csökkenti a véletlenek gyanúját.
Ami jelenleg Gázában történik, az a terv része, függetlenül attól, hogy az összes érintett fél jóváhagyta-e vagy sem. A gázai válsággal kapcsolatos nyugati támogatás és annak indoklása nem nélkülöz semmilyen érzékelhető hosszú távú pénzügyi vagy gazdasági indítékot.
A gázai lakosok Egyiptomba való menekülésére és az övezet evakuálására kényszerítendő terv ma már nem titkos vagy csupán spekuláció, miután a WikiLeaks által közzétett kiszivárogtatások váltak ismerté az izraeli hírszerzési miniszternek a gázai lakosok Egyiptomba való áttelepítésének kikényszerítésére irányuló javaslatával kapcsolatban. Izrael kíméletlen célpontja Gáza teljes lakossága, életkorától és a táborokban lévő menekültek egészségi állapotától függetlenül. Ez a magyarázata annak is, hogy a nemzetközileg tiltott gázok használata mellett széles körben és brutálisan megsemmisítette a sáv infrastruktúráját és lakásait.
Forrás:
Commenti