Újabb magyar professzor megy szembe a „vakcinás” népirtással (Tallian Hedvig ajánlása)

Erre az angol nyelvű tanulmányra Szebeni János immunológus professzor egykori munkatársa hívta fel figyelmemet, mondván, talán mégsem volt értelmetlen és teljesen hiábavaló az elmúlt négy év, amióta harcolunk ‒ sokan ‒ a valódi tudományért! Remélhetőleg megjelenhet majd lektorálás után ez a cikk, bár kétségessé teszi, hogy nagyon ütős anyag! Mindenesetre örüljünk, hogy ismét bővült a csapat egy újabb felébredt tudóssal! Azoknak, akik nem idegenkednek a szakmai mélységektől, egy részletet lefordítottam a cikkből.

A COVID-19 genetikai vakcinákhoz kapcsolódó mellékhatások kibővült spektruma és megnövekedett előfordulása: Új koncepciók a profilaktikus immunogén-terápiáról és az iatrogén ritka betegségekről”
Szebeni János MD, Ph.D
Előnyomat. Ez a verzió nem szakértői lektorált
Közzétéve: 2024. november 25.
Nanomedicina Kutató és Oktatási Központ, Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Klinika, Budapest, Magyarország
SeroScience LCC, Budapest, Magyarország
Transzlációs Nanobiotudományi Kutatóközpont, Sungkyunkwan Egyetem, Suwon, Korea

Összefoglaló

Az mRNS- és DNS-alapú "genetikai" COVID-19 vakcinák a nemkívánatos események (AE-k) széles skáláját idézhetik elő, a statisztikák jelentős eltéréseket mutatnak az időzítéstől és az adatelemzési módszerektől függően. Ez az áttekintés, amely csak a lipid nanorészecskékbe zárt mRNS (mRNS-LNP) vakcinákra összpontosít, nyomon követi az e vakcinákhoz kapcsolódó AE-k gyakoriságára és előfordulására vonatkozó statisztikai következtetések alakulását, az atipikus, súlyos toxicitások kezdeti alulbecslésétől a közelmúltbeli állításokig, amelyek szerint a Covid-19 vakcinák lehetséges hozzájárulása az elmúlt néhány évben számos országban megfigyelt többlethalálozáshoz. A Pfizer farmakovigilanciai felmérésében felsorolt több száz különböző AE közül a jelen elemzés a fő tüneteket szervrendszerek szerint kategorizálja, szinte mindegyik érintett. Az amerikai vakcinák mellékhatás-jelentési rendszeréből származó adatok és egy globális vakcinázási adatállomány felhasználásával a genetikai vakcinák és az influenza elleni vakcinák által kiváltott AE-k gyakoriságának és előfordulási arányának összehasonlítása a genetikai vakcinák esetében átlagosan 26-szoros AE-növekedést mutatott ki. A különbség különösen a súlyos, "Brighton-listás" AE-k esetében hangsúlyos, amelyek a COVID-19 és a COVID utáni állapotokban is megfigyelhetők. Ezek közül az előfordulási arányok (AE/AE+AE) növekedése az influenza elleni vakcinákhoz képest x-szeres emelkedésként megadva 1 152x, 455x, 226x, 218x, 162x, 152x; és 131x volt a szívizomgyulladás, trombózis, halálozás, szívinfarktus, tachycardia, nehézlégzés és magas vérnyomás esetében. Az áttekintés felvázolja azokat a koncepciókat, amelyek szerint a genetikai vakcinák profilaktikus immunogén terápiáknak tekinthetők, és hogy a krónikus rokkantságot okozó AE-k a iatrogén ritka betegségek kategóriájába sorolhatók. Sürgősen szükség van ezen AE-k és betegségek mechanizmusainak jobb megértésére, hogy konszenzusra jussunk a genetikai COVID-19 vakcinák jelenlegi relatív/haszon arányát illetően, és hogy biztosítsuk a jövőbeni, génátviteli alapú technológiákon alapuló termékek biztonságát.

Bevezetés

A SARS-CoV-2 vírus egymást követő mutációi, a széles körben elterjedt globális immunizálás és a hatékony terápiák miatt az Egészségügyi Világszervezet 2023 májusában hivatalosan kijelentette, hogy a COVID-19 már nem globális közegészségügyi vészhelyzet. Ez indokolttá teheti bizonyos COVID-19 vakcinákkal való folyamatos oltás kockázat-haszon arányának újraértékelését, amelyet "genetikainak" neveznek, mivel a hagyományos, betegséghez kapcsolódó peptid- vagy proteinantigéneket szállító vakcinákkal ellentétben ezek a vakcinák az antigének genetikai kódját szállítják a szervezet sejtes transzkripciójára és transzlációjára támaszkodnak specifikus immunválasz kiváltása érdekében. A génterápia nem szándékos immunválaszok, célponton kívüli hatások és előre nem látható toxicitások miatti biztonsági kockázataival összhangban a COVID-19 genetikai vakcinák által okozott nemkívánatos eseményekkel (AE-k) kapcsolatos aggodalmak nőttek, amelyeket mostanra új betegségként, posztvakcinációs szindrómaként ismerünk el. A legsúlyosabb tüneteket, amelyek átfedésben vannak a COVID-19 és a COVID utáni eseteknél tapasztaltakkal, a "Brighton Collaboration", a gyógyszer- és vakcinabiztonsággal foglalkozó nemzetközi szakértői hálózat, a "Brighton Collaboration" által összeállított, a mellékhatásokról szóló "Brighton Case" elnevezésű tünetegyüttesnek nevezik.

A legsúlyosabb tüneteket, amelyek átfedésben vannak a COVID-19 és a COVID utáni esetekben tapasztaltakkal, "különös jelentőségű tüneteknek" vagy "brightoni eset" tüneteinek nevezik, amelyek a "Brighton Collaboration", a gyógyszer- és vakcinabiztonsággal foglalkozó nemzetközi szakértői hálózat által összeállított mellékhatások gyűjteménye.

A genetikai vakcinákhoz, különösen a Pfizer-BioNTech BNT16262-höz (Comirnaty) és a Moderna mRNS-1273-hoz (Spikevax) kapcsolódó posztvakcinációs szindróma a közelmúltban jelentős tudományos és közfigyelmet keltett, mint lehetséges hozzájárulói a halálozások túlsúlyához amint a nyugati világ számos országában megfigyelték az elmúlt néhány évben a COVID-19 oltások bevezetése és a betegellátás terén elért előrelépés ellenére. Ez megkérdőjelezi az oltóanyaggyártók és az egészségügyi hatóságok azon állítását, miszerint ezek a vakcinák „biztonságosak”, ami az AE-k alacsony jelentett előfordulási arányán alapul, ahol az AE-k előfordulási aránya oltások esetében az AE-reakciókkal kapcsolatos reaktorok számára vonatkozik az adott időablakban adott vakcinaoltások teljes számához. Valójában a körülbelül 0,01-0,1%-os becsült AE előfordulási arány alacsony a farmakoterápiás standardok szerint, ahol általánosan elfogadott a magasabb AE arány. A vakcinák azonban ebben a tekintetben különböznek, mivel az egészséges egyének nagy populációjában a mellékhatások kevésbé elfogadhatók, mint a meglévő betegségek miatt farmakoterápiában részesülő betegeknél. Ezenkívül az oltások globális léptéke az AE-k igen magas elterjedtségéhez, azaz az egy bizonyos idő alatt elszenvedett emberek teljes számához vezetett, ami jelentős terhet ró a társadalomra. Ezen okok miatt a vakcina által kiváltott nemkívánatos események pontos számszerűsítése kritikus fontosságú a kockázat-haszon arányuk értékeléséhez. Sajnos a COVID-19 vakcinák esetében az AE statisztikák jelentősen eltérnek az időtől, az adatgyűjtéstől és az elemzési módszerektől függően.

Ennek az áttekintésnek ezért az a célja, hogy elemezze az mRNS-oltásokkal kapcsolatos AE-k spektrumát, előfordulását és prevalenciáját, hogy alátámassza a kockázat-haszon profil újraértékelését. Bár a DNS-alapú genetikai vakcinák, mint például az AstraZeneca Vaxzevria és a Johnson & Johnson/Janssen Jcovden AE profilja bizonyos tekintetben még rosszabb is lehet, mint az mRNS vakcináké, ezeket a vakcinákat kivonták a forgalomból, ezért nem szerepelnek benne ebben az elemzésben.