2022. febr. 14.

Vukics Ferenc: Az USA-nak szüksége van az ukrajnai háborúra, hogy ártson Európának...

...és legitimalizálja katonai jelenlétét.

A hétvégén az ismerőseim azzal zaklattak, hogy készenlétbe helyezték-e a Magyar Honvédséget, mert az újságban azt olvasták, hogy szerdán kezdődik a háború. A mi fogyasztói társadalmunk már csak ilyen, a „műsorújságból” tájékozódik. A Der Spiegel hírportálján közölt beszámoló szerint ugyanis február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen.

Az amerikai kormány pénteken megosztotta helyzetértékelését európai szövetségeseivel. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és hadsereg is tájékoztatta a német kormányt és más NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már szerdán elindulhat a művelet.

A diplomaták és katonák által tartott titkos tájékoztatókon többek között az orosz invázió konkrét útvonalait, valamint az egyes orosz egységek megnevezését és a rájuk bízott feladatokat is ismertették.

Miközben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) amiatt aggódik, hogy a fegyveres konfliktus miatt megugorhat a benzin és a földgáz ára, és a világpiacon az olaj ára átlépheti a hordónkénti 100 dolláros árat (az előrejelzés szerint ez óriási inflációt válthat ki), a záhonyi lakosok már azt is tudják, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor nekik bizony menekülniük kell.

A helyzet komolyságát az is mutatja, hogy az izraeli miniszterelnöknek dolgoznia kellett szombaton.

Izrael is arra számít, hogy szerdán tör ki az orosz-ukrán háború. Naftali Bennett izraeli miniszterelnök távozásra szólította fel az Ukrajnában élő izraelieket, és elrendelte, hogy szerdáig evakuáljanak minél több jelentkezőt – jelentette vasárnap a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Ukrajna elleni orosz inváziótól tartva a miniszterelnök – noha vallásos zsidóként szombaton csak emberéletek védelmében, különösen fontos célból végez munkát – helyzetértékelést tartott szombaton annak érdekében, hogy felgyorsítsák az izraeliek evakuálását.

Izraelben úgy vélik, hogy várhatóan szerda reggelig lesz lehetséges a légiközlekedés zavartalan fenntartása Ukrajnában, és ezért megkezdték az Odesszába és Kijevbe tartó izraeli járatok sűrítését, hogy a határidőig minél többen elhagyhassák az országot – hangzott el a katonai rádióban vasárnap. Beni Ganc védelmi miniszter biztonsági konzultációkat tartott szombaton, és elrendelte, hogy a hadsereg készüljön fel a segítség lehetőségére az izraeliek hazajuttatásához. A minisztérium bejelentette, hogy aggódik az Ukrajnában élő, mintegy 150-200 ezer főt számláló zsidó közösségért is, és várhatóan növekedni fog az Izraelbe való bevándorlási kérelmek száma, melyeket a katonai rádió szerint majd gyorsítva bírálnak el.

***

Amikor már minden híradással kapcsolatban fenntartásaink vannak, érdemes egy kicsit távolabbról is megvizsgálni egy konfliktust. Pontosabban 7340 kilométerrel távolabbról, a Kínai fővárosból.

Kínai elemzők szerint Washingtonnak szüksége van arra, hogy a válság továbbra is fokozódjon, még akkor is, ha Oroszországnak nem áll szándékában erőszakot alkalmazni.

Lássuk a katona Yang Sheng és a diplomata Xu Keyue elemzését, ami a Global Times-ban jelent meg vasárnap reggel:

„Az ukrán válság egyre összetettebbé válik. Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Oroszország inváziót tervez. Moszkva ezt az állítást továbbra is tagadja, és Washingtont félelemkeltéssel vádolja.”

A kínai elemzők vasárnap arról nyilatkoztak, hogy a válság intenzíven tartása több területen is előnyös lesz az Egyesült Államoknak:

Oroszország démonizálásával legitimizálja katonai jelenlétét Európában.
Az orosz-EU kapcsolatok megmérgezésével növeli a bizonytalanságot és az aggodalmakat az eurózóna gazdaságának kárára.
A kontinensről a tőke az USA-ba menekül, és ezzel enyhíti az USA inflációs nyomását.
A feszültséget arra használja, hogy feszültséget szítson a kínai-orosz kapcsolatokban.

„Ezért az USA minden eszközt bevet a feszültség fenntartására, ideértve a dezinformáció terjesztését és a katonai bevetések számának növelését Oroszország provokálására – vagyis az USA feláldozza Ukrajna biztonságát, hogy saját stratégiáját szolgálja, hogy versenyezzen Oroszországgal” – mondták a szakértők. Sajnos ilyen a „totális partnerség”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnökkel – jelentette vasárnap a TASS. Párizs és Washington kérésére megbeszélésekre került sor.

Putyin emlékeztette kollégáit, hogy „a Nyugat nem tesz eleget annak érdekében, hogy Ukrajnát a minszki megállapodások teljesítésére kényszerítse”, és azt mondta, „hamarosan bemutatják az orosz üzenetet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a biztonsági garanciákra vonatkozó válaszaira”.

A francia vezető a beszélgetés után azt mondta, nem hiszik, hogy Moszkva „offenzívára készül” Ukrajna ellen, míg Washington kijelentette, még mindig nem világos, hogy Oroszország diplomáciai úton vagy „erő bevetésével” kívánja elérni a célját.

A kínai elemzők szerint egyetlen fél sem tudja teljesen kontroll alatt tartani a válság eseményeit és következményeit. Ha konfliktus törne ki, akkor nem az Egyesült Államok lenne a vesztes fél, sőt, még előnyös is lehet a számára, ha a konfliktus korlátozott marad. Ebben a forgatókönyvben az elhúzódó válság ártana Ukrajnának és szomszédainak.

A konfliktus csak Washingtonnak hozna hasznot, Moszkva, Kijev, Párizs vagy más felek csak veszíthetnek vele.

Kína ukrajnai nagykövetsége közleményt adott ki a WeChat nyilvános fiókján pénteken, amelyben felszólította az ukrajnai kínai állampolgárokat, hogy „fokozottan figyeljenek” a helyi események változásaira, mivel az Egyesült Államok és több nyugati ország arra kérte állampolgárait, hogy „azonnal hagyják el az országot” Oroszország közelgő inváziója miatt.

A közlemény szerint „Ukrajnában a járványhelyzet súlyosbodik, és ennek következtében több kínai állampolgár is megfertőződött Ukrajnában, vagy Kínába való visszatérésük után derült ki, hogy fertőzöttek. Ugyanakkor az ukrán-orosz feszültség sok fél figyelmét felkeltette, és különböző típusú, egymásnak ellentmondó információk jelentek meg."

Néhány más ország nem olyan nyugodt, mint Kína. Az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot követően számos nyugati ország, köztük Ausztrália, Olaszország, Izrael, Hollandia és Japán felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát. Evakuálták a diplomáciai személyzetet és családjukat.

Jin Canrong, a Kínai Renmin Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának dékánhelyettese szerint a kínai nagykövetség felhívása valószínűleg az Egyesült Államok aggodalmán alapul, hogy káoszt keltve tovább rontsa a helyzetet.

„Teljesen szükségtelen, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a válság ezen időszakában, hacsak Ukrajna nem indít támadást a Krím vagy a kelet-ukrajnai régiók ellen. Washington azonban továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy az elmúlt hónapokban az ’orosz invázióról’ szóló információkat felnagyítsa, annak ellenére, hogy az információ nagyon irreálisnak hangzik, és káros a helyzetre nézve. Tehát az Egyesült Államok a saját érdekei miatt teszi ezt” – mondta Jin.

A legészszerűbb elemzés az, hogy a helyzet romlása miatt az európai tőke elmenekülhet az Egyesült Államokba, és ez enyhítheti az Egyesült Államok inflációs nyomását, mivel az Egyesült Államok már korábban is tett ilyesmit – mondta Li Haidong, az Institute of International Relations professzora.

Li elmondta, hogy Oroszország számára jelenleg a legjobb választás a katonai elrettentés fenntartása volna. Ukrajna megtámadása Moszkvának nem érdeke. Egy „forró háború” mindent tönkretesz, és sem Moszkva, sem Kijev nem engedhet meg magának egy ilyen kiszámíthatatlan forgatókönyvet.

„Lehetséges, hogy ha Moszkva és Kijev is nyugodt marad, akkor az Egyesült Államok a meghatalmazottjain keresztül (ukrajnai civil szervezetek, szélsőséges csoportok, zsoldosok, ügynökök) arra törekszik, hogy újabb konfliktusokat szítson Oroszország és Ukrajna között. Erre kell inkább figyelnünk, mint egy úgynevezett ’orosz invázió’ miatt aggódni, amelyet az Egyesült Államok hirdetett” – jegyezte meg Jin.

Vasárnap Ausztrália követte az Egyesült Államokat, és sürgette Kínát, hogy segítsen nekik abban, hogy Oroszországot visszaszorítsák. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök felszólította Kínát, hogy ne maradjon „dermesztően csendben” egy ilyen válság kapujában. Csütörtökön az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield kijelentette: „Reméljük, hogy a kínaiak szerepet fognak játszani abban, hogy az oroszokat a helyes cselekvésre ösztönözzék”.

Kínai elemzők szerint a próbálkozás egyértelmű, mivel Washington csapdát akar teremteni Kínának – ha Kína azt teszi, amit az orosz invázióról szerzett információik alapján mond, akkor a kínai-orosz kapcsolatok sérülnének, de ha Kína nem cselekszik, akkor a nyugati hatalmak „bűntársként” mutathatnák be a világ előtt.

Csang Jun, Kína ENSZ-nagykövete csütörtökön Twitter-fiókjában azonnal válaszolt: „Üzenetünk következetes és világos: minden nézeteltérést diplomáciával oldunk meg. Ne szítsd fel a feszültséget! Komolyan foglalkozni kell Oroszország jogos biztonsági aggályaival!"

Yang Jin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Orosz, Kelet-Európai és Közép-Ázsiai Tanulmányok Intézetének munkatársa vasárnap a Global Timesnak azt mondta, hogy „Ausztrália vádja teljesen nonszensz. Zhang megjegyzései azt bizonyítják, hogy Kína nem maradt csendben.”

Kína nem a válság szereplője, és ha Kína bármit tehet a közvetítés érdekében, az érintett feleknek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell vinniük a tárgyalást, de úgy tűnik, az USA és a NATO nem ott akarja megoldani a problémát. Az ENSZ-platform helyett inkább közvetlenül Oroszországgal beszél – mondta Yang. „Szóval hogyan várhatták el, hogy ilyen körülmények között Kína belekeveredjen egy ilyen ügybe?”.

Jin szerint Kínának nem kell komolyan vennie az amerikai vagy ausztrál tisztviselők kijelentéseit, mivel csak bajt akarnak szítani a kínai-orosz kapcsolatokban. Kínának szorosan figyelnie kell, elleneznie kell minden olyan intézkedést, amely félelmet kelt és eltereli a figyelmet arról, hogy diplomáciai úton kell megoldani a problémákat.

***

Mennyire érti ezt az európai közvélemény, amely elképesztően egyoldalúan van tájékoztatva erről a konfliktusról? A berlini székhelyű Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) friss páneurópai közvélemény-kutatása szerint, ha Oroszország még idén támadást intéz Ukrajna ellen, akkor az európai közvélemény többsége elvárná, hogy a NATO, az EU és az Egyesült Államok az ukránok védelmére keljen.

A felmérés szerint a legkevésbé a németek és a franciák gondolják úgy, hogy országuknak meg kellene segíteni Ukrajnát, és a lengyelek a legharciasabbak.

A lengyeleket – saját bevallásuk szerint – még a rájuk leselkedő negatív következmények, köztük Moszkva várható válaszlépései sem tántorítanák el attól, hogy az ukránoknak segítő kezet nyújtsanak; a kutatás szerint 61 százalék a gazdasági visszaesést is kockáztatná, és mindössze 32 százalék tartja ezt elfogadhatatlan rizikónak.

***

Európa nem nagyon érti a saját helyzetét. Nem hagyják a számára, hogy megláthassa a valódi érdekeit. Kicsit hátrább kéne venni az agarakkal, ugyanis szigorúan katonai értelemben véve az EU szinte teljesen védtelen.

Ma Európa katonai védelmét a NATO biztosítja, de ez a NATO a volt Jugoszlávia területén zajló háborúba csak nyolc év után avatkozott be döntően, és teljesen tétlen maradt a 2015-ös migránsinvázió idején.

A NATO jelenleg főleg az Oroszországgal szembeni konfrontáció fenntartásának eszköze.

Lehet, hogy Oroszország veszélyes, de több hasonló nagyságú veszéllyel kell szembenéznie Európának, amelyekre sem ő, sem a NATO nem reagált idáig érdemben. Természetesen érthető, hogy a két világháborúba majdnem belepusztuló európai emberek nem akarnak többé háborúzni, és nagyon helyesen úgy döntöttek, hogy nem is háborúznak egymással többet.

Európában a katonáskodás, mint szakma, gyakorlatilag eltűnőben van.

A társadalmaknak nincsen „háborús konfliktust álló képessége”. A huszadik századi európai háborúk jellegzetessége az, hogy végül egyszerűen nincsen győztes, mert a győzelemhez szükséges áldozat mértéke értelmetlenné teszi magát a háborút is végül. De ezt csak évtizedekkel később, az európai társadalmak „békebeli” haldoklásából érthettük meg.

Ha az EU Ukrajna „totális partnerségének” sorsára jut, akkor meg fog szűnni.

A WIN Gallup International hat éve tette közzé annak a nemzetközi felmérésnek az eredményeit, amiből kiderült, hogy az emberek hány százaléka harcolna saját hazájáért. A felmérésben ezer embert kérdeztek meg 64 különböző országból és régióból. Összességében mindegy 61 százalékuk hajlandó harcolni a hazájáért. Ezt az átlagot jelentősen lehúzza Japán, ahol csak az emberek 11%-a lenne kész erre.

Általánosságban azokban az országokban, ahol folyamatos a konfliktushelyzet vagy a feszültség a szomszédos országgal, magasabb az érték. Ilyen Pakisztán, ahol 89%. A lista élén mégis Marokkó és a Fidzsi-szigetek van, ahol holtversenyben az emberek 94%-a védené meg hazáját. Érdekes adat még, hogy az európai országok között Finnország áll az élen, 74 százalékkal. Sajnos Magyarországon nem készült felmérés, de a régióban ez az érték átlagosan 20% körül van.

Nemcsak a háborúzási szándékkal van gond, de a legtöbb országban a hadseregek felszereltsége arra sem alkalmas, hogy egy kisebb határ menti konfliktusban egy héten keresztül alkalmazásra kerüljön.