2021. nov. 25.

Vukics Ferenc: Hol vannak az új variánsokhoz igazított oltóanyagok?

Két hónappal ezelőtt az alábbi kérdést továbbítottuk a magyar egészségügyi hatóságok felé:

A jelenleg használt oltóanyagok már az az új variánsokhoz igazított vakcinák, vagy csak az Alfa variáns elleni termékeket használjuk?

Mit is mondott 2020. ápr. 7-én, a vírus magyarországi megjelenése körül, az akkor a legnagyobb szaktekintélynek tartott dr. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, virológus, az SZTE Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanára a mutációkról?

„A mutációk azonban lehetővé tesznek egy, a fertőzés kimenetele szempontjából fontos folyamatot, nevezetesen azt, hogy a terjedés során csökken a virulenciájuk. Ez elsősorban a zoonotikus, vagyis állatról emberre átkerülő betegségek esetén fontos. E vírus az első emberrel való találkozásakor gyakran igen komoly tüneteket produkál, mivel még nem alkalmazkodott az új fajhoz. A légúton terjedő vírusoknak nem érdeke a gazdaszervezet ágynak döntése, hiszen ilyenkor a vírus is „ágyhoz kötött”, azaz nem tud fertőzni. Ezért az ilyen vírusok idővel rendszerint gyengülnek. Nem ez a helyzet a vektorok – például szúnyog, bolha – közvetítésével fertőző betegségekkel, hiszen itt nem a fertőzött személyeknek, hanem a vektoroknak kell mozogniuk. A SARS-Cov-2 vírus mutációs rátája viszonylag alacsony, aminek az lehet az oka, hogy ezeknek a vírusoknak van hibajavító apparátusuk. Ez akár jó hír is lehet, mert talán nem alakulnak ki új szerotípusok, amelyek ellen nem véd a megszerzett immunitás, viszont a virulencia-csökkenéshez elegendő az alacsonyabb mutációs ráta is: könnyebb egy struktúrát szétrombolni, mint egy újat felépíteni.”

Már 2021 telének elején megkongatták a vészharangot a britek, mert megfigyelték, hogy egyre ellenállóbb a vakcinákkal szemben a brit mutáció. Akkor a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a brit mutációnak szerepe lehet az itthoni járványhelyzet romlásában és akár be is robbanhat itthon a járvány, ami nyilván a korlátozások feloldásának ütemezésére és tartalmára is kihathat.

Dr. Marco Cavaleri, az EMA Covid19 munkacsoportjának elnöke márciusban arról beszélt, hogy az EMA szorosan figyelemmel kíséri az oltások hatékonyságát az új Covid19 variánsokkal szemben. Szerinte az új variánsokhoz igazított vakcinák jóváhagyási folyamata gyorsabb lesz:

„A gyártóknak nem kell a teljes dokumentációt újból benyújtaniuk, ezek ugyanis a vakcina eredeti jóváhagyásánál alkalmazott dózisok variációjaként lesznek jóváhagyva. Ez sok időt takarít meg, egyszerűbbé és rugalmasabbá teszi a dolgokat. ”

Ugyanezen a megbeszélésen Katherine O’Brien, a WHO oltási és biológiai igazgatója hangsúlyozta: összehangoltan és globálisan kell reagálni ahhoz, hogy a variánsok megfelelő megfigyelése és értékelése, azok vakcinákra gyakorolt hatásának vizsgálata, az oltóanyag összetételének módosítása, és az oltásokhoz való hozzáférés biztosítva legyen. Kiemelte a kommunikáció fontosságát a nyilvánosság bizalmának megtartása érdekében és a meglévő oltóanyagok hatékonyságával kapcsolatos félretájékoztatás nagy kockázata miatt.

Az Európai Bizottság az új koronavírus-változatokra a HERA (European Health Emergency Preparedness and Response Authority) inkubátor felkészültségi tervével reagált, amit akkor bemutattak be a környezetvédelmi szakbizottságnak. A cél a kutatások, az ipar, a döntéshozók és az állami hatóságok koordinálása az új változatok elleni vakcinák gyors fejlesztése, jóváhagyása és gyártása érdekében.

A HERA alapdokumentuma a következőt mondja ki:

„Európának most készen kell állnia a kihívások előrejelzésére, a proaktív fellépésre és a fenyegetések mérséklése, valamint a Team Europe-ként és a globális partnerekkel való együttműködés során minden fronton, egységben és a közös ügy iránt érzett szolidaritással kell tevékenykednie polgárai jólétének biztosítása érdekében.”

„Figyelemre méltó eredmény, hogy amikor korábban az európai és globális fejlett kutatás és oltóanyag-fejlesztési rendszerek általában 5-10 év alatt jutottak eredményre, most, alig több mint 10 hónap alatt sikerült ezeket a fejlesztéseket megvalósítani.”

„Európának most is a járványgörbéket kell figyelnie, mivel az új és a jövőben kialakuló fenyegetések továbbra is komoly veszélyt jelentenek. Ezek közül a legközvetlenebbek a kialakulóban lévő és szaporodó változatok, amelyek már terjednek és fejlődnek Európában és szerte a világon. Jelenlegi tudásuk szerint a jelenleg engedélyezett vakcinák hatékonynak tekinthetők a jelenleg Európában megjelent változatok ellen.”

Ekkor még arról nem volt szó, hogy az indiából származó delta variáns ellen hogyan hatnak a jelenlegi vakcinák. Dr. Bruno Ciancio, az ECDC felügyeletének vezetője márciusban elmondta, hogy az EU-ban jelenleg három fő, aggodalomra okot adó variánssal kapcsolatban vizsgálták a jelenleg használatban lévő oltóanyagok hatásosságát: a brit, a dél-afrikai és a brazil variánsok.

A vírus indiai variánsát, azaz a delta variánst 2020 októberében azonosították, majd 2021 márciusának végén jelölték meg kiemelt kockázatúnak. A delta variáns a B.1.617 kódot kapta, és könnyen fertőz. Az E484Q fehérje segítségével a vírus könnyebben képes „kikerülni” a szervezet immunrendszerét, vagyis nagyobb az esélye arra, hogy elszaporodjon és súlyosabb tüneteket okozzon. Az L452R fehérje pedig a vírus fertőzőképességére van hatással. Korábbi, hasonló mutációval rendelkező vírusvariánsok fertőzőképessége akár 20 százalékkal is nagyobb lehet, mint ezekkel a mutációkkal nem rendelkező variánsoké. Az a kijelentés, hogy „a jelenlegi tudásuk szerint a jelenleg engedélyezett vakcinák hatékonynak tekinthetők a jelenleg Európában megjelent változatok ellen” az indiai mutánssal kapcsolatosan már nem tartható.

Jól mutatják ezt az izraeli események. Az izraeli egészségügyi minisztérium által kiadott jelentés szerint a BNT162b2 (Pfizer-BioNTech) vakcina 2 adagjának hatékonysága a COVID-19 fertőzés megelőzésében 39%-os, ami lényegesen alacsonyabb, mint a kísérletben igazolt 96%-os hatékonyság.

„Európának fel kell készülnie arra, hogy az új vírusváltozatok többé-kevésbé rezisztensek lesznek a meglévő vakcinákkal szemben. A változatok nagyon is valós veszélye határozott, kollektív és azonnali cselekvést igényel.”

A Bizottság célja a HERA nevű új biológiai védelmi készültségi tervvel az volt, hogy hozzáférjen és mozgósítson minden eszközt és erőforrást, amely a képes megelőzni, mérsékelni a vírusváltozatok lehetséges hatásait.

A fő feladatok:

(1) Változatok gyors felismerése;

(2) A vakcinák gyors adaptációja;

(3) Európai Klinikai Vizsgálati Hálózat létrehozása;

(4) A frissített és az új vagy újrahasznosított vakcinák gyorsított szabályozási jóváhagyása gyártási infrastruktúrák;

(5) Lehetővé teszi a meglévő, adaptált vagy új COVID-19 vakcinák gyártásának növelését.

Az ECDC március közepén kijelentette, hogy támogatni fogja az aggodalomra okot adó változatokat azonosítani képes új tesztek kifejlesztését („RT-PCR tesztek”). Ennek a munkának a részeként a meglévő rendszereket és hálózatok kapacitását is ki kell használni. Ilyen például a a Globális influenza megfigyelő és reagáló rendszer (GISRS).

Az egyik kulcsfeladat az, hogy a tagállamoknak erőforrásokat kell mozgósítaniuk annak biztosítására, hogy a szekvenálási kapacitás számára legalább az adott országban megállapított pozitív teszteredmények 5%-át beküldjék a központi nyilvántartási rendszerbe.

Ehhez képest a variánsmonitorozás nálunk lényegében nem létezik (alig szekvenálunk mintát.

Dánia a levett minták 47%-át vetette genetikai vizsgálat alá és töltötte fel nemzetközi adatbázisba, amiből a variánsok elterjedését monitorozni lehet, mi 0,044%-át; pár további szám összehasonlításként: Etiópia 0,142%, Banglades 0,197%, Afganisztán (!) 0,063%), de ami adatközlési szempontból érdekes, hogy amit csinálnak, arról sincs értelmezhető tájékoztatás. (Hébe-hóba elhangzik egy hír, hogy egy adott variánst „nálunk is kimutattak”, de hogy hányszor, hol, mikor, hány mintából, milyen módon kiválasztott mintákból, arról semmit nem tudni.)

Orbán Viktor 2021 május 21-én a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy egyebek között azért nem veszünk részt a további uniós vakcinabeszerzésekben, mert van elegendő vakcina a már beadott oltásokon felül, amivel idén és jövőre be tudják oltani a magyarokat. Magyarország építi Debrecenben a saját oltóanyaggyárát, amelyben 2022 végén megkezdődik a saját fejlesztésű, magyar oltóanyag gyártása, tehát „köszönjük, mi megvagyunk”.

Az ellenzék által állandóan „előrángatott” Falus Ferenc a Klubrádiónak azt mondta, hogy a szerződésből való kimaradás sérti az egészséghez való jogainkat. A volt országos tiszti főorvos kiemelte, hogy az a szerződés, amit az unió most köt, az a Pfizer továbbfejlesztett, nagyobb védelmet biztosító koronavírus elleni vakcinájára is vonatkozni fog, amely várhatóan a mutánsok ellen is hatékonyabb lesz. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy az eddig leghatékonyabbnak bizonyuló oltóanyagot lényegesen drágábban tudjuk majd csak megvenni – vélekedett. Ráadásul az mRNS technológia, amelyen a Pfizer-vakcina alapszik, kis költséggel, gyorsan kalibrálható, akár teljesen új betegséghez igazítva – mondta Falus.

A nyár közepén már egyre több kutatás igyekezett kideríteni vagy igazolni, hogy az egyes vakcinák "élesben", vagyis nem laboratóriumi körülmények között milyen hatékonysággal védenek a koronavírus-fertőzéstől és COVID-19 okozta súlyos megbetegedéstől. A Healthline összefoglalta, hogy a jelenleg hozzáférhető adatok és eredmények alapján miként alakul az Egyesült Államokban a Pfizer-BioNTech, a Moderna és a Janssen kiváltotta immunvédelem a delta variáns esetében, amely a Kínai Orvostudományi Akadémia szerint körülbelül ezerszer magasabb vírusterhelést okozhat, mint a korábbi SARS-CoV-2 változatok. Az adatok azonban országonként, földrészenként jelentős eltéréseket mutattak. A Public Health England (PHE) angliai eseteken alapuló elemzése szerint a két Pfizer-BioNTech-részoltás 80 százalékos hatékonysággal előzte meg a delta variáns okozta fertőzést. Egy, a Nature folyóiratban publikált tanulmány szerzői hogy a delta variáns kevésbé érzékenyen reagált a fertőzésen átesetteknél kialakult természetes immunvédelemre, így véleményük szerint ők "nem biztos, hogy védettek a delta variáns okozta újrafertőződéssel szemben". Egy kanadai tanulmány a Moderna oltóanyagánál – egy dózis után – 72 százalékos hatékonyságot említ a delta-variánssal szemben, egy másik, a bioRxiv* preprint adattárban közzétett tanulmány szerint a Johnson&Johnson vakcina 67 százalékos hatékonyságot mutatott a delta variáns ellen.

Már ekkor tisztában voltunk azzal, hogy a beoltottak százezrei lesznek veszélyeztettettek egy magyarországi delta járvány esetén.

Ebbe a helyzetbe akkor azt is belekalkuláltuk, hogy a gyógyszergyártók által finanszírozott kutatások jelentősen túl fogják értékelni a saját termékük hatékonyságát. Ha igaz az akár ezerszeres vírusterhelés, ahhoz mindenképpen újrakalibrált vakcina kell!

Ekkor már azt is biztosan tudtuk, hogy a vírusvariánsok nem egy helyen alakulnak ki és onnan terjednek tovább, hanem hasonló mutációk egymástól függetlenül is kialakulnak.

Egyszerűen úgy tűnik, hogy valamilyen megmagyarázhatatlan kényszer miatt a vírus nem csillapodik, hanem vadul, ráadásul egy globális fejlődési folyamaton megy keresztül, és ez eddig nem volt rá jellemző.

Néhány hét múlva a Lancet orvosi magazinban megjelent egy tanulmány, amely arról beszélt, hogy minél idősebb valaki és minél több idő telik el a vakcina második dózisának beadása után, annál nagyobb eséllyel csökken a delta- (indiai) és béta- (dél-afrikai) variánsok elleni ellenanyag termelődése. Felhívták a figyelmet arra, hogy egy idő elteltével be kell majd adni egy harmadik, emlékeztető oltást a Pfizer-vakcinából, elsősorban azoknak, akik a kockázati csoportba tartoznak, például az időseknek és krónikus betegeknek.

Ennek a harmadik oltásnak azonban már tartalmaznia kell majd az új variánsokat is. Júniusban a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla azt mondta, akár 100 nap alatt is képesek lennének kifejleszteni egy újfajta vakcinát a koronavírus eddig ismeretlen variánsa ellen.

A Nature magazin riportja szerint az elmúlt hónapokban az mRNS-vakcinákat gyártó cégek folyamatosan gyakorolták az antigén leválasztásának és sokszorosításának, azaz a „frissített” vakcinák előállításának technikáit.

Érthetetlen, hogy lassan itt a december és nem halljuk sehol a győzelmi jelentést arról, hogy megvan a delta variáns elleni módosított oltóanyag. Megismétlem: a vírus indiai variánsát, azaz a delta variánst 2020 októberében azonosították, majd 2021 márciusának végén jelölték meg kiemelt kockázatúnak. Egy év alatt nem sikerült a 100 napos szupertechnológiával előállítani a korrigált vakcinát. Mi is folyik itt kérem?

A kutatók szerint a közeljövőben kialakulhat a koronavírus egy ún. „szökevény variánsa”, azaz egy olyan mutáció, ami ellen a korábbi vakcinák már nem nyújtanak hatékony immunvédelmet. A delta és más jelenlegi variánsok még nem számítanak igazi szökevénynek.

Jakab Ferenc professzor november elején azt mondta, hogy újabb, erősebb, jobban fertőző variánsok megjelenésére kell felkészülnünk és érdemes már most felkészülnünk egy ötödik hullámra is.

Ha minden igaz, amit az egészségügyi hatóságok hivatalos csatornákon eljuttatnak hozzánk, akkor kénytelen vagyok folytatni az alábbi eszmefuttatást.

Az korábbi variáns elleni vakcinákkal harcolunk a delta variáns ellen, ami nem lehet hatékony.
Az oltások csökkenő hatékonysága további tömeges táptalajt ad az új mutánsok fejlődésének.
Látható módon minél tovább húzódik a járvány, annál több a mutáns.
Miután a „csillapodás jelensége” helyett az „elvadulás” irányába mozdultunk el (természetesen valószínűleg több változat csillapodott, mint vadult, de elég csak néhány fertőzőképességben előrelépő új csoport is), és mivel több a mutáns, annál veszélyesebb irányba tarthat a fejlődésük.
Ha egy év alatt sem sikerült egyetlen modern technológiával sem előállítani az ezerszer nagyobb vírusterhelést okozó variánssal szembeni új vakcinákat annak ellenére, hogy erre óriási mennyiségű pénzt és szakembert különítettünk el, akkor baj van a technológia reagálási idejével.
Ez azt jelenti, hogy egy „szökevény” vírusváltozatnak legalább száz napja (hazánkban az alacsony variáns-monitorozási képesség miatt, akár több száz napja), esetleg egy éve is lehet, hogy kitombolja magát. Mindegy lesz, hogy ki az oltott és ki az oltatlan. Biológiai értelemben mindenki oltatlannak fog számítani.
Egy pusztítóbb járvány az összes jelenleg működő állam gazdaságát, közbiztonságát és politikai rendszerét megingathatja.

A Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó Zacher Gábor néhány napja a következőt nyilatkozta:

„A delta variáns reprodukciós rátája már 6-os, egy átlagos vírusé 1-es. A lappangási ideje is nagyon lerövidült a korábbi variánsokhoz képest. A tapasztalataim szerint a szem- és kötőhártya-gyulladás az egyik legújabb jele annak, ha valaki a koronavírus deltavariánsával fertőződött.”

Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai és epidemiológiai projektjének egyik vezetője is hangsúlyozta, hogy a negyedik hullám mögött a delta variáns áll, aminek jellemzője, hogy a vírusterhelés ezerszer nagyobb is lehet, mint a korábbi variánsoknál, vagyis sokkal több vírus alakul ki az orrgaratban, súlyosabb lefolyású is lehet, több a kórházi eset, és az újrafertőződés valószínűsége is magasabb.

„Ez már nem a wuhani vírus, sokkal gyorsabb terjedésű lett menet közben, és ez átírta a nyájimmunitás feltételeit is. Az eredeti wuhani vírusnak 2,5 volt a reprodukciós mutatója, ezért 60 százalékos átoltottság kellett a nyájimmunitáshoz, az alfa variánsnál ugyanezek a mutatók 3,9 és 74%, a deltánál viszont 5-7,8 a reprodukciós ráta, vagyis ahhoz, hogy a nem beoltottak is indirekt módon védve legyenek, már 80-87 százalékos átoltottsági szintre lenne szükség.”

A legnagyobb bajban akkor vagyunk, ha igaz az a megállapítás, hogy vakcinát és a vírust ugyanazok az emberek készítették. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a variánsok miért nem fordulnak az evolúciós nyomásnak megfelelő csillapodó irányba.

Idézzük a Spartacus álnéven író orvost:

„2019 novemberében a wuhani virológiai intézet három technikusának influenzaszerű megbetegedésre hasonlító tünetei voltak. Anthony Fauci, Peter Daszak és Ralph Baric azonnal tudta, hogy mi történt, mert a laboratórium és a mi tudósaink és hivatalnokaink között vannak titkos csatornák. 2019. december 12-én Ralph Baric aláírt egy anyagátadási megállapodást (lényegében véve egy titkos szerződést), hogy megkapja a Moderna és az NIH közös tulajdonában lévő, a koronavírus elleni mRNS-vakcinával kapcsolatos anyagokat. Nem egészen egy teljes hónappal később, 2020. január 11-én, Kína állítólag elküldte nekünk azt a szekvenciát, amely a későbbiekben SARS-CoV-2 néven vált ismertté. A Moderna azt állítja, és ez igencsak abszurd állítás, hogy 48 óra alatt működő vakcinát fejlesztettek ki ebből a szekvenciából.”

„A SARS-CoV-2 legközelebbi rokonaként megadott RaTG13 szekvencia nem valódi vírus, hanem hamisítvány. Úgy készült, hogy egy génszekvenciát kézzel beírtak egy adatbázisba, hogy álcatörténetet kreáljanak a SARS-CoV-2 létezésének, az pedig valószínűleg a wuhani intézetben előállított, kiterjesztett hatású kiméra, és vagy véletlenül szivárgott ki, vagy szándékosan eresztették szabadjára. A SARS-CoV-2 állati hordozóját sohasem találták meg.”

Nagy bajban vagyunk. Függetlenül attól, hogy a vírus honnan is származik, bizony nem vagyunk még felkészülve egy „szökevény” vírus okozta járványra. Ennek a járványnak a következményei pedig beláthatatlanok.