top of page

Így működik a globális kormány (és mi jön ezután...) – James Corbett jegyzete

szilajcsiko




Eredeti cikk

THIS Is How Global Government Is Run (And What's Coming Next...). by James Corbett, corbettreport.com, November 19, 2023 Schiller Mária küldeménye








Friss hír: az összeesküvés-realisták aggodalmaival ellentétben a globális kormányzat NEM egy távoli, távoli fenyegetés, ami egy lehetséges disztópikus jövőben vár ránk.


Nem, ez nem egy jövőbeli fenyegetés. Az igazság az, hogy a globális kormányzat már felállt és működik. Tessék. Most.


Sőt, még csak nem is titokban történik. A lehető legnyilvánvalóbb módon történik: egy pártban.


Hoppá! Azt mondtam, hogy "buli"? Természetesen

a "Felek Konferenciájára" gondoltam, vagyis arra a mechanizmusra, amellyel az egyes nemzetállamok már évtizedek óta önként átengedik szuverenitásukat a globalista technokratáknak.

Soha nem hallottál még a "Felek Konferenciájáról", tiltakozol? Persze, hogy hallottál. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) COP-járól nagyjából minden évben beszélek. Valójában legalább a 2009-es koppenhágai COP 15 óta foglalkozom vele. Hogy ne feledjük,

2009 volt az az év, amikor Herman von Rompuy, az EU elnöke (és Bilderberg-ügynök) kijelentette, hogy "a globális kormányzás első éve", és kifejezetten a koppenhágai COP-ot említette, mint "egy újabb lépést a bolygónk globális irányítása felé".

Valóban egy újabb lépés.


Gyorsan előre 2023-ba. A globalisták feltankolják magánrepülőiket és limuzinjaikat egy újabb borozgatásra és vacsorázásra, ezúttal a dubai COP 28-ra. Igen, már csak hetek kérdése, és tanúi lehetünk annak az éves rituálénak, amikor ezek a leendő globális uralkodók elrepülnek, hogy kioktassanak minket, kisembereket arról, hogy nem teszünk eleget a bolygó megmentéséért.


De tudják, mi is az a COP valójában? És azt tudtad, hogy nem az UNFCCC COP az egyetlen COP, amelyet de facto a globális kormány irányít? És tudtad, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgynevezett "világjárványügyi szerződésének" valódi lényege, hogy létrehozzon egy újabb COP-kamarát ebben az egyre inkább felduzzadó árnyékkormányban?


Szállj be, csatold be magát és kapaszkodj! Életed egyik legfontosabb leckéje vár rád.



MI AZ A COP?


A képen: A COP-bűnözők akcióba lendülnek.


A "részes felek konferenciájának" – vagy globálisan "COP"-nak – az egész koncepciója olyan egyszerű és egyszerű, mint amilyen ártalmatlan.


Kérdezzük csak meg <sarc>barátainkat</sarc> a Climate.gov-on, akik a COP-nak ezt a meghatározását adják az UNFCCC éves csúcstalálkozójával kapcsolatban:


A COP az ENSZ által minden évben megrendezett nemzetközi klímaügyi találkozó. A COP a "Conference of the Parties" rövidítése, ami azokat az országokat jelenti, amelyek csatlakoztak – jogi értelemben "részes felei" – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) nevezett nemzetközi szerződésnek. A szerződés részes felei önkéntes intézkedések megtételére kötelezték magukat, hogy megakadályozzák az "ember által okozott veszélyes antropogén [emberi eredetű] beavatkozást az éghajlati rendszerbe".


Figyeljük meg, hogy a Climate.gov (amelyet a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal hozott létre!) barátságos emberei mennyire hangsúlyozzák, hogy az UNFCCC feltételei szerint

a "felek" jogilag kötelesek önkéntes intézkedéseket tenni annak megakadályozására, hogy az égi sárkányok felgyújtsák a bolygót.

Nyugi, srácok, ez mind önkéntes*!

*Csak jogilag köteleztek rá, hogy megtegyétek.

Valójában észre fogjátok venni, hogy ez a furcsa kötelező/önkéntes feszültség áthatja a Climate.gov COP írását és számos hasonló COP magyarázatot.


A felek konkrét célokban állapodnak meg, hogy az üvegházhatású gázok (beleértve a szén-dioxidot, a metánt, a dinitrogén-oxidot és a halogéntartalmú gázokat, például a CFC-ket) emberi kibocsátását egy adott évre a jövőben egy meghatározott mennyiségre korlátozzák. A szerződésben részt vevő országok kidolgozzák saját önkéntes vállalásaikat – az úgynevezett nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat –, hogy elérjék az elfogadott célokat. Az országok szabadon alakíthatják ki a számukra leggazdaságosabb vagy legelőnyösebb politikák kombinációját. A COP éves ülésein jelentést kell tenniük az önkéntes célkitűzések teljesítésében elért sikereikről vagy kudarcaikról.


Hmmm. "Megállapodnak konkrét célokban", de "kidolgozzák saját önkéntes vállalásaikat" e célok elérése érdekében, és "be kell" számolniuk az e "önkéntes" célok felé tett előrehaladásukról.


Összezavarodtak? Jól van. Akkor a globalisták örömmel hallják majd, hogy jól végzik a munkájukat.

Ezek a technokrata cselszövők ugyanis rájöttek, hogy senki sem fogja magát az Éghajlatváltozási Keretegyezményt előásni (nemhogy elolvasni).

Rájöttek, hogy az átlagembereknek elég dolguk van azzal, hogy 9-től 5-ig dolgoznak, és megélnek, így nem hajlamosak felfedezni azokat a zsarnoki szabályokat, amelyekre a kormányuk jogilag kötelezte őket az éghajlat-változási egyezmény 4. cikke alapján.


És rájöttek, hogy senki sem fogja venni a fáradságot, hogy kövesse a szálakat, és rájöjjön, hogy

az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye nem az egyetlen nemzetek feletti, szuverenitást romboló, globalista szerződés, amely egész nemzeteket köt az ENSZ napirendjéhez. Ott van még a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény, a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni ENSZ-egyezmény, a Stockholmi Egyezmény és hasonló nemzetközi megállapodások zavarba ejtő sokasága.

És még ha az átlagemberek meg is ismerkednének ezekkel a különböző egyezményekkel és mindazzal, amire ezek a megállapodások kötelezik a nemzetüket, akkor sem vennék a fáradságot, hogy elolvassák az eljárási szabályzatot, amely előírja, hogyan is zajlanak valójában ezek a "részes felek konferenciái".


Így soha nem fogják elolvasni az UNFCCC COP 30. szabályát:


A Felek Konferenciájának ülései nyilvánosak, kivéve, ha a Felek Konferenciája másként nem határoz.


Vagy a 32. szabályt:


A Felek Konferenciájának ülésén senki sem szólalhat fel az elnök előzetes engedélye nélkül.


Vagy 42. szabály:


Az érdemi kérdésekben a döntéseket konszenzussal kell meghozni, kivéve a pénzügyi kérdésekben kétharmados többséggel hozott határozatokat.


És ha valami csoda folytán mégis átnéznék az UNFCCC COP eljárási szabályzatát, akkor rájönnének, hogy még csak a felszínt sem karcolták meg.


Miért?

Látod, a globális kormányzat már itt van. Egyezmények és megállapodások hálózatán keresztül működik, amelyek a kormányokat arra kötelezik, hogy bizonyos módon cselekedjenek, és különböző célok elérésére kötelezik őket a legkülönbözőbb területeken.

És képzeld csak el! Bármilyen rossz is ez az egész, hamarosan még rosszabb lesz.



A WHO: AZ ÚJ ZSARU A BLOKKBAN



Emlékeztek arra a WHO dokumentumra, amelyet népszerűen "Pandémiaszerződésnek" neveznek, és amely miatt az elmúlt két évben újra és újra és újra és újra megkongattam a vészharangot?


Nos, már nem "Pandémiás Szerződésnek" hívják. A korábbi hivatalos címéről, a "WHO egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi eszköz a világjárványok megelőzéséről, a felkészültségről és a reagálásról", mostanra a kissé kevésbé nehézkes "WHO Pandémiamegállapodás" lett. E megállapodás legutóbbi tervezetét három hete tették közzé. Olvastad már?


Ha olvastad a dokumentumot, akkor mindenféle szörnyűséget észrevehettél, ami a jogi szövegek erdejében rejtőzik – például az "infodémia" problémájának és a vele járó internetes cenzúra megoldásának leírására használt aggasztóan gyapjas megfogalmazást, amelyre most Tedros és az UNESCO is nyíltan vágyik.


Kétségtelenül észrevettek a 24. oldalon elrejtett, a mai témánk szempontjából fontos dolgot is:

Hát persze.


Igen, ez egy olyan lépés, amely egyenesen a globalisták játékkönyvéből származik: tereld el mindenki figyelmét a "szerződés" szóval, hogy elhitessük velük, hogy ez egy olyan dokumentum, amelyet külön ratifikálnia kell a nemzeti parlamentjüknek vagy kongresszusuknak, majd egy olyan "megállapodást" dobj be nekik, amely a legtöbb esetben teljesen megkerüli a politikai folyamatot.

Aztán, kegyelemdöfésként, beillesztünk egy cikket, amely egy teljesen új bürokráciát hoz létre, amely a globális kormány de facto karjaként fog szolgálni – amely aztán a jövőben bármikor újrafogalmazhatja és átírhatja a globális egészségügyi szabályokat.

Ez rosszindulatú. Diktatórikus. Ez egy paródia. De el kell ismerni, hogy zseniális.


Feltételezve, hogy ez a megállapodás (vagy valami nagyon hasonló) megkapja a gumibélyeget a jövő májusban Genfben megrendezésre kerülő 77. Egészségügyi Világközgyűlésen, a legtöbb ember nem fogja megérteni, hogy mi történt, mint ahogyan azt sem fogják megérteni, hogy mi történt, amikor az UNFCCC létrehozta a COP-ját, vagy bármely más globalista intézmény létrehozta a saját COP-ját.


Tehát azok számára, akik nem veszik a fáradtságot, hogy elolvassák a WHO Pandémiáról szóló megállapodását (vagy akár csak a megállapodás 21. cikkét), íme a legfontosabb tudnivalók:


1. A Felek konferenciája ezennel létrejön. A Felek Konferenciája a WHO Pandémiamegállapodásban részes felek küldötteiből áll. A Felek Konferenciájának döntéshozatalában csak a Feleket képviselő küldöttek vesznek részt. A Felek Konferenciája megállapítja a megfigyelőknek a konferencián való részvételére vonatkozó kritériumokat.


[. . .]


3. A Felek Konferenciájának első ülését az Egészségügyi Világszervezet hívja össze legkésőbb a WHO Pandémiáról szóló megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül.


4. A Felek Konferenciájának első ülését követően: a) a Felek Konferenciájának további rendes ülésszakai évente kerülnek megrendezésre.


[. . .]


5. A Részes Felek Konferenciája az első ülésszakán konszenzussal elfogadja eljárási szabályzatát.


6. A Részes Felek Konferenciája konszenzussal elfogadja a saját pénzügyi szabályait, valamint a Részes Felek Konferenciája esetlegesen létrehozott vagy létrehozandó kisegítő szerveinek finanszírozására vonatkozó szabályokat, továbbá a titkárság működését szabályozó pénzügyi rendelkezéseket. A konferencia kétéves költségvetést is elfogad.


7. A Felek Konferenciája rendszeresen felülvizsgálja a WHO Pandémiáról szóló megállapodás végrehajtását, és meghozza a hatékony végrehajtás elősegítéséhez szükséges határozatokat, valamint elfogadhatja a WHO Pandémiáról szóló megállapodás módosításait, mellékleteit és jegyzőkönyveit.


[. . .]


9. A Részes Felek Konferenciája a Részes Felek Konferenciája által meghatározandó feltételek és módozatok alapján a Részes Felek Konferenciája által szükségesnek ítélt módon kisegítő szerveket hoz létre a Részes Felek Konferenciája munkájának elvégzésére. Az ilyen kisegítő testületek közé tartozhat többek között egy végrehajtási és megfelelési bizottság, egy tudományos tanácsadással foglalkozó szakértői testület és a WHO PABS-rendszer szakértői tanácsadó csoportja.



Tessék. A világkormány hamarosan átveszi a joghatóságot az Ön egészsége felett. Folyamatban van az irányító testületének felállítása, amely kidolgozza azokat a szabályokat, amelyek az Ön kormányának a következő bejelentett járványra adott válaszlépéseit fogják irányítani. És a közvéleményben szinte senki sem tudja, hogy ez történik.

Van kérdés?


Gondoltam, hogy nincs.


Persze, néhányan tiltakozhatnak: "Ne aggódjatok! Ott feketén-fehéren ki van írva, hogy ennek a testületnek az eljárási szabályzatát és finanszírozását konszenzussal kell elfogadni! Még három ilyen technokrata sem tud megegyezni abban, hogy mit egyenek ebédre, úgyhogy soha semmi nem fog eldőlni!"


De ha mégis ezt a kifogást teszi, akkor nyilvánvaló, hogy soha nem látta, hogyan néz ki ez a fajta "konszenzusos megállapodás" a WHO folyamatában.


(SPOILER: egy zavarodott öregember homályosan megkérdezi, hogy a bizottság készen áll-e a tervezet jóváhagyására, majd tíz másodpercig néz körbe a félig alvó bürokratákból álló teremben, majd kijelenti, hogy a tervezetet jóváhagyták, majd meg kell ismételnie a kijelentését, hogy az összegyűlt funkcionáriusok és gólyák tudják, hogy ez a végszó a tapsra).

Így fog létrejönni az önök eljövendő globális kormányzati szerve.
Így fogja megalkotni az eljárási szabályzatát (amely bármilyen álságos, hamis szabályokból állhat, amiből csak akarnak). Így fogja létrehozni a finanszírozási mechanizmusát: a "demokrácia" paródiájának átlátszó színlelésével, amelyet ezek az uralkodók úgy tesznek, mintha nagyra tartanának.

ÍGY ÉR VÉGET A SZUVERENITÁS


Félelemben görnyedjetek az új globalista főuratok előtt!


"Pofa be, összeesküvés-elméletek!" – mondják a professzorok, a politikusok és az engedelmes establishment talpnyalói az öleb sajtóban, amikor szembesülnek az ebben a vezércikkben kifejtett érvekkel.


"Ez a COP-ügy nem globális kormányzás és nem aljas. Elvégre az önök kormányai önként vállalták, hogy csatlakoznak ezekhez a megállapodásokhoz, és így kötelesek betartani a COP-ok által hozott bármilyen döntéseket!"


Nehéz ezzel vitatkozni, nem igaz?


Kivéve persze, ha megértjük, hogy a kormányaink önkényes, beleegyezésünk nélküli szabályalkotása és korlátozása éppen a probléma.


Először is, a mi választott képviselőink aláírnak minket olyan átfogó, elszámoltathatatlan nemzetközi testületekhez, mint az ENSZ és a WHO. Aztán kineveznek névtelen/arc nélküli bürokratákat, akik a mi nem megválasztott képviselőinkként járnak el ezekben a testületekben, amelyek olyan egyezményeket és megállapodásokat kötnek velünk, amelyekről a legtöbben nem is tudnak, hogy léteznek. Ezek az egyezmények és megállapodások aztán "kötelezik" nemzeti kormányainkat, hogy bizonyos intézkedéseket tegyenek, vagy tartózkodjanak bizonyos intézkedésektől. Végül ugyanezek a kormányok olyan jogszabályokat fogadnak el, amelyek ezeket a kötelezettségvállalásokat, célokat és korlátozásokat országunk törvényeivé teszik.

De mindez "önkéntes", érted? Minden a törvények felett áll.
Nincs globális kormány, csak globális egyezmények, amelyek betartásában a felek megállapodtak.

És hogy még több sót szórjunk a sebbe, ugyanazok a tényellenőrök, akik tagadják, hogy az egyezmények és megállapodások e szövevénye valójában egy de facto globális kormányt alkot, azt is elmondják, hogy ezek a megállapodások nem mennek elég messzire a nemzeti szuverenitás minden látszatának eltávolításában a nemzetközi rendszerből.


Kérdezzék csak meg Mostafa El-Harazit és Noor Irshaidatot. Ők az a két Carey School of Law jogász doktorandusz hallgató, akik tavaly a Kleinman Center for Energy Policy számára írtak egy véleménycikket, amelyben panaszkodtak:


"Ami azonban feltűnően hiányzik [az UNFCCC-ből], az egy "végrehajtási mechanizmus"; egy olyan rendelkezés, amely kifejezetten elrettenti az UNFCCC-ben részes államokat a be nem tartástól bírságok vagy egy olyan nemzetközi bíróság, mint a Nemzetközi Bíróság joghatósága révén.".


Vagy kérdezzük meg a Science Direct boffináit, akik az UNFCCC-ről szóló áttekintésükben az UNFCCC fogatlanságát siratják:


"[A]z UNFCCC kevés konkrét követelményt tartalmaz, és nevezetesen az aláírókra vonatkozó, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, végrehajtható követelményt."


Vagy kérdezzünk olyan bóhereket, mint Robert Keohane és David Victor, akiknek 2016-os Nature-cikkükben "Cooperation and discord in global climate policy" (Együttműködés és viszálykodás a globális klímapolitikában) azt állítják:


"Az éghajlatváltozás hatékony mérséklése mély nemzetközi együttműködést igényel, amelyet sokkal nehezebb megszervezni, mint az eddig megfigyelt sekélyes koordinációt".

De, mint mondtam, ezer emberből egy sem tud az Éghajlatváltozási Keretegyezményről, a Bázeli Egyezményről vagy a WHO tervezett COP-járól, és egymillióból egy sem tudja, hogy e testületek bármelyike mire kötelezi "önként" a tagországokat.

Inkább a sportlabda-mérkőzést néznéd, vagy inkább egy százoldalas, bonyolult jogi zsargonból álló dokumentumot olvasnál?

Inkább elmennél egy estére a városba a barátaiddal, vagy elköteleznéd magad, hogy tanulmányozd az ENSZ hivatalnokságának valamelyik homályos karának szervezeti ábráját?

Pontosan. Ahogy már korábban is volt okom megjegyezni, A világvége könnyekig fog untatni.


Tehát, ha a tudás hiánya miatt pusztulunk el, akkor hogyan gyarapodunk?


Ha többet tudunk meg ezekről az irányítási eszközökről, akkor így.

Konkrétan úgy léphetünk fel a globalista menetrend ellen, ha többet tudunk meg azokról a szerződésekről, megállapodásokról és egyezményekről, amelyek egyre inkább irányítják az életünket. Aztán a tudásunkat mozgalommá alakíthatjuk. Akkor fogjuk tudni, hogy haladunk, amikor a WHO-ból való kilépés (és az ENSZ-ből való kilépés, ha már itt tartunk) lesz az egyetlen olyan politikai kérdés, amelyről az emberek szívesen beszélnek.

És akkor fogjuk tudni, hogy valóban sikeresek voltunk, amikor ugyanezek az emberek elkezdenek beszélni az egyéni szuverenitásról és a természetes jogunkról, hogy kivonuljunk minden kormányzati irányítási rendszerből.


Sziszüphosz, találkozz a sziklával. Jó gurulást!



806 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
Blogos rovatok
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page